A különböző tanulási folyamatok életünk minden szakaszát végigkísérik. A gyermekkori tapasztalások különböznek a felnőttkori tanulástól, ahogyan az egyetemi vizsgafelkészülés is más, mint a középiskolai, és teljesen különbözik az idegennyelv-tanulástól is. Számos ismert és mások által hatékonynak mondott tanulási módszer áll rendelkezésünkre. Ahhoz, hogy elérjük szellemi teljesítőképességünk csúcsát, a különböző tanulási stratégiákból egyénre szabott módszereket kell kialakítanunk. Az egyik ilyen módszer az elmetérképezés (mind mapping).
A mind mapping vagyis elmetérképezés az egyik leghatékonyabb tanulási módszer, előnye, hogy életkortól, témától függetlenül alkalmazható: könyv vagy tananyag feldolgozása során, nyelvtanuláskor, bevásároló lista készítéskor, vagy teendőink lejegyzésére. Legnagyobb erénye abban áll, hogy képes összekapcsolni agyunk jobb és bal agyféltekéinek tevékenységét. Láncszerűen mindig már egy meglévő tudáshoz köti az új információt, és tudatosan épít az emberi agy működési mechanizmusára.
Az elmetérképezés, mint technika a brit Tony Buzan nevéhez kötődik, akinek számos könyve jelent meg a témában, legtöbbjüket azonban egyenlőre csak angolul olvashatjuk (Use Your Memory, Modern Mind Mapping for Smarter Thinking).
Mind Map a gyakorlatban
1) Egy üres lapot vízszintesen magunk elé helyezünk. Ez fontos, mert szemeink is vízszintesen egymás mellett vannak, így látómezőnknek ez felel meg leginkább. 2) A lap közepére kiválasztunk egy képet (a központi képet), amit fejünkben összekapcsolunk a témával, amiről az majd rögtön eszünkbe jut (például József Attila portréképét összekapcsoljuk a „József Attila kései költészete” megjegyzéssel). 3) A központi képből elágazásokat húzunk a lap széle felé, a fő ágakból pedig mellékágakat, ahogyan szűkül a téma (pl.: Személyes sors traumái, azon belül anya-komplexus, ebből ágazva az anya-komplexus alatt íródott versei). 4) Használjunk színes filceket, képeket, asszociációkat – az egész módszer a vizualitásra alapoz. Az sem baj, sőt külön jó, ha valami olyan dologhoz tudjuk kötni, amit csak mi értünk.
Ha kész a térképünk
Akik bármilyen okból úgy érzik, nem állnának neki egy kézzel készített elmetérképnek, azok számára már az interneten is elérhető számos ingyenesen letölthető Mind map készítő program. Miután digitálisan vagy manuálisan elkészített elemtérképünk elkészült, nem dőlhetünk hátra, hanem folyamatosan foglalkoznunk kell vele, vizualizálni, olvasni, memorizálni. Az elkészített ábránkat hasznos olyan helyre ragasztani, ahol napjában többször elhaladunk, ahol gyakran ránézünk. Ruhásszekrényünk ajtaja, fiókok, fürdőszobatükör, laptop táska belseje vagy bármi egyéb, napjában többször használt tárgy, bútor vagy helyiség.
Különc, de hatásos tanulási módszerek
Anyaggyűjtéskor három egyetemről tíz egyetemista mesélt rendhagyó, de hatásos tanulási módszereiről. A megkérdezettek között szerepelt gazdasági, társadalomtudományi képzésben résztvevő hallgató, valamint egyetemisták, olyan klasszikus bölcsész szakokról is, mint a nyelvszakok (angol, német) valamint a történelem. Eltérő tanagyagok, eltérő módszerek, amikből az évek, és vizsgaidőszakok tapasztalatai alapján személyre szabott módszerek lettek.
Rövid idő alatt nagy mennyiségű tananyagot kell elsajátítani, és a vizsgák egymást érik. A leghatásosabb lehetőleg értelmetlen magolás nélkül, valamely alternatív módszerrel tanulni – így lehetne legjobban összefoglalni az anyaggyűjtés eredményét. Ezek közül néhány gondolat:
„Változtatom a tanulási helyszíneket, mert így az agyam több helyre köti az információkat, és nem folyik minden össze.”
„Ha felsorolást kell tanulnom, mindig betűrendbe rakom, vagy mozaikszót alkotok a kezdőbetűkből.”
„Extra sztorikhoz kötöm a tanulnivalót, ha lehet: ‘az Ittrium a Mohácsi csata hőfokán olvad’ (Az Ittrium olvadáspontja: 1526 °C)”
„Amikor tanulok, felelevenítem az órát, így hozzá tudom kötni a tanár saját sztorijait, minden olyan pluszt, amit a téma kapcsán elmondott.”
„Csak akkor tudok koncentrálni, ha előtte fizikailag lefáradtam, sportoltam, de enni sosem eszem tanulás előtt.”
„Tanulás közben mindenhez valami számomra egyértelmű asszociációt kötök, ami akkor működik a legjobban, ha ez az asszociáció vicces dolog, vagy poén.”
„Az angol nyelv után meggyűlt a bajom a német névelőkkel, és az akkori tanárnőm különböző gondolattársításokkal segítette a tanulást. Minden, ami szép és az élethez nélkülözhetetlen – akárcsak a nők – az nőnemű, vagyis die: Die Sonne – a nap, Die Luft – a levegő, nyilván nem nyelvtani szabályról beszélünk, de jópofa volt, megjegyeztem és azóta sosem tévesztem el.”
A legfontosabb tehát, hogy legyen egy alapunk, meglévő tudásunk, és minden új dolgot, amit memorizálnunk kell, ehhez csatoljunk. Ha láncszemként kapcsolódnak össze a gondolatok, mindig tudjuk, hol keressük, amikor szükségünk van rá.
