Miklovicz Attila – a hazai Szcientológia Egyház lelkésze, a társadalmi kapcsolatok igazgatója – 2016-ban csatlakozott véglegesen a budapesti egyház csapatához, az első találkozása azonban már 28 évvel ezelőtt megtörtént, közvetlenül a hazai rendszerváltás után. Az akkori fiatal gyerek számára az általános iskola 8. osztályában egy történelem-filozófia tanár tudott elsőként érdemi válaszokat adni az élet nagy kérdéseire, amelyek kamaszkorban szinte mindenkit foglalkoztatnak. „Honnan jöttünk, hová tartunk, miért élünk?”. Sz. István tanárral az iskola befejezése után igazi barátokká váltak. Attila 1990 októberében, 16 évesen – a taxisblokád hétvégéjén –, részt vett egy személyiségfejlesztő tréningen, ahol megismerkedett egy hölggyel, aki hamarosan elvitte L. Ron Hubbard „antiszociális és szociális személyiségek eltérő jellemvonásairól” szóló írásait ismertető előadásra, ami nagy hatással volt rá. Egy családi utazás keretében ismerte meg az első hivatalos Szcientológia Egyházat Koppenhágában. 1995-től nyolc éven keresztül szinte semmilyen kapcsolata nem volt az egyházzal, leszámítva egy-egy baráti telefonhívást. 2003-ban felismerte, hogy legjobb lesz visszatérni az eredeti céljaihoz, ezért besétált a budapesti Egyházba, és „elindult a Hídon.”

Önök miként szokták megünnepelni a karácsonyt? A szcientológusok számára mi az üzenete ennek a keresztény ünnepnek?
Miklovicz Attila
: – Ugyanaz, ami a keresztények vagy minden jószándékú ember számára, hogy van remény, a világosság legyőzheti a sötétséget, és lehetséges a megváltás, üdvösség és szeretet mindenki számára. A remény univerzális üzenetében minden lény osztozik. A keresztények számára Jézus Krisztus születése jelenti a megváltás ígéretét, és bár más vallásokban ez más eseményhez, vagy dátumhoz kapcsolódhat, maga az üzenet –, hogy létezhet megváltás, üdvözülés vagy megvilágosodás – egyetemes. Ezért minden embernek örülnie kellene minden olyan ünnepen — tartozzon az ünnep bármely valláshoz vagy világnézethez —, amikor ez a remény kifejezésre kerül. A legfontosabb, hogy ezt soha ne tévesszük szem elől! Csak a reményvesztett ember fordul embertársai ellen pusztító céllal.

Valószínűleg nem én vagyok az egyetlen, aki nem érti, hogy miként lehetséges az, hogyha valaki az Önök egyházának vallási szolgáltatásain rendszeresen részt vesz, annak miért nem kell megváltoztatnia az eredeti vallásos hitét, miért nem kell elhagynia a saját egyházát?
MA: – A Szcientológia szó jelentése: a „tudás tanulmányozása”, vagy „az igazság tanulmányozása”. Az én értelmezésemben mindannyian a végső igazságot próbáljuk elérni vagy megtalálni, és ennek irányába több út vezet, de az egymás által felhalmozott tudás tanulmányozása és adott esetben elfogadása még nem kell, hogy alapvető hitünkben megingasson. Minden vallásban ötvöződnek a hitek és a bizonyosságok. Egyébként a hétköznapi életünket is áthatja a hit. Ha a hitet úgy határozzuk meg (leegyszerűsítve), mint olyan dolgok elfogadását, amelyeket közvetlenül nem lehet bizonyítani, akkor láthatjuk, hogy még a természettudományok területén is rengeteg dologban hiszünk.
Amikor más vallási vezetőkkel beszélgetünk, jellemzően egyetértünk abban, hogy az elsődleges probléma a fejlett világ „hitetlensége”, hiszen ez reményvesztettséghez is vezet, és ha szabad visszautalnom a korábbi válaszomra, a reményvesztettség az igazi veszély.

Önkéntes lelkészek munkában, egy katasztrófahelyszínen

Miként viszonyulnak a Tízparancsolathoz és a krisztusi „Hegyi Beszédhez”?
MA
: – A Tízparancsolat a társadalmi berendezkedés egyik fontos sarokköve, a Hegyi Beszéd pedig egy kiemelkedően fontos erkölcsi útmutató az emberi viselkedéshez. Bár mindenki ezeknek megfelelően élne!
Amikor ezek az értékek kezdtek kiveszni a társadalomból, akkor a szcientológia alapítója L. Ron Hubbard felismerte, hogy szükség van valamilyen egyetértésre a morális értékekben, különben a társadalom teljes széthullását fogjuk tapasztalni erkölcsi értelemben. Ezért írta meg „Az Út a Boldogsághoz” című erkölcsi útmutatóját, kifejezetten olyan módon, hogy bármely vallásos vagy nem vallásos ember számára elfogadható legyen. 21 szabályt tartalmaz a hozzájuk tartozó magyarázatokkal. Pontosan azért, hogy bárki számára hozzáférhető legyen, bárki a saját logója vagy borítója alatt terjesztheti ezt a könyvet. Eddig százmilliónál is több példányt osztottak szét világszerte, és számos „csodás” pozitív társadalmi változás köthető a terjesztéséhez.

„Vallásközi párbeszéd az erkölcsökről” című eseményen a zsidó, az iszlám, az egyesítő egyház, az adventista és a szcientológia vallások képviselői.

Az egyház szóvivőjeként mennyire tartja tárgyilagosnak és hitelesnek azt a képet, ami a vallásukról tükröződik a magyar sajtóban?
MA
: – Túl általános lenne, ha „a sajtóról” mint egységes egészről beszélnénk. Ráadásul minden új vallás vagy elmélet értetlenséggel találkozott a megjelenésekor. Ha már a kereszténységről kérdezett, nem biztos, hogy szívesen cserélnék a korai keresztényekkel, ami a korabeli társadalmi fogadtatást illeti. Szerencsére ma már csak az internetes „trollok” támadnak, nem pedig a kiéheztetett oroszlánok. A torzítások másik oka a sajtó és a szenzáció sajátos kapcsolatában keresendő. Erről készült egy nagyon jó rövidfilm „A Szcientológia igaz története” címmel, amely megtekinthető az Egyház televíziós csatornáján.

Milyen gyakran számol be a hazai sajtó az Önök társadalomjobbító törekvéseiről?
MA
: – Egy része rendszeresen, a nagyobb része sajnos ritkán. Talán azért, mert ez utóbbiak számára „a jó hír nem hír”. Egyszer egy újságíró azt mondta nekem, hogy ha pozitívan számolnának be a tevékenységeinkről, akkor egyből meggyanúsítanák, hogy ő is szcientológus. Egy vallástörténész ismerősöm hívta fel a figyelmet, hogy milyen hosszú ideológiai és propaganda-kirekesztés előzte meg a zsidótörvényeket. Szükség volt erre, hogy a nyilvánvaló jogi diszkriminációt a társadalom elfogadja. Én nagyon bízom benne, hogy a szcientológia esetében nem ez a célirány. Látja, ez is egyfajta hit. Hiszek benne, hogy ma már nagykorú a társadalom.

Benkő Csaba felvétele

Miként illeszkedik a Drogmentes Magyarország elnevezésű akciósorozatuk a jelenlegi magyar kormány drogstratégiájába?
MA
: – Fontos megjegyezni, hogy minden ezzel ellentétes híreszteléssel szemben ezt a programot egy civil szervezet működteti, amelyet a mi egyházunk támogat, összhangban a Szcientológia céljaival.
Tekintettel arra, hogy ez a programsorozat alapvetően elsődleges prevenciót valósít meg, azaz olyanokat világosít fel, akik még nem találkoztak kábítószerekkel, tökéletesen illeszkedik nemcsak a magyar kormány, hanem az ENSZ drogstratégiájába is. A programmal nagyon szép eredményeket értek el szcientológusok és nem szcientológusok egyaránt. Erről a scientology.tv oldalon a „Hangok az emberiségért” című műsor-sorozatban lehet tanulságos epizódokat látni. 
Azért is említem újra az egyházunk saját globális TV-csatornáját, mert nagyon örülünk, hogy végre van egy valóban hiteles felület, ahol átfogóan megismerhető, hogy kik a szcientológusok valójában, és mi mindent tesznek az emberiség problémáinak reális megoldása érdekében.

Romantikus idealizmus azt vallani, hogy „minden ember alapvetően jó”, még ha eredetileg mindenki annak is született?
MA
: – Ez például egy olyan alapelv a szcientológiában, amelyben mindannyian hiszünk. Hiszünk abban, hogy az ember elérheti a teljes szellemi szabadságot, és az ahhoz vezető út a múlt gyötrelmeitől és bűneitől való megszabaduláson keresztül vezet, amely során arra törekszünk, hogy ezt az alapvető jóságot helyreállítsuk. Nevezhető ez „romantikus idealizmusnak”, de ha megnézem azt a pozitív változást, amelyen én keresztülmentem, vagy meghallgatom a történeteket, amelyek más szcientológusok környezetét befolyásolták pozitív irányba, akkor itt kőkemény realizmus talaján állunk.

Mi az a szakmai teljesítmény, megfogalmazható szellemi nyereség, amit az egyházával kapcsolatban Ön el szeretne érni az elkövetkező években?
Miklovicz Attila
: – Nagyon szeretném, ha végre helyreállna a valódi és teljes vallásszabadság, és megszűnne a hátrányos megkülönböztetés itthon, illetve az egész világon. A magyar kormány is elismeri, hogy létezik például keresztényüldözés még most a XXI. században is. Szeretném, ha ennek is sikerülne véget vetni. Ha minden vallás és egyház szabadon végezhetné a tevékenységét a világ minden részén, és sikerülne visszaadnunk a reményt minden embernek, akkor azt hiszem, elérnénk azt a szellemi nyereséget, amelyről én álmodom.
Én ennek jegyében kívánok boldog ünnepeket és Új Évet!