MENEKÜLTKÉRDÉS ÉS VALLÁS: ÚJ MEGKÖZELÍTÉSEK NÉMETORSZÁGBÓL

Az egyre fontosabbá váló menekültügyek hatékony megoldásokat és a nézőpontok közelítését igénylik. A témával kapcsolatban rendeztek Németországban konferenciát, melynek fókuszában a vallások közös nevezőre hozása és a társadalmi életben betöltött szerepük állt. A vallási összhang megteremtését szorgalmazó, világszerte közel 6 millió hívet számláló bahá’í hit helyi képviselője is felszólalt a rendezvényen.

Saba Detweiler
Saba Detweiler

A Közel-Keletről és Észak-Afrikából érkező menekültáradat az elmúlt néhány évben jelentős változásokat okozott a német társadalomban, és átrajzolta az ország kulturális és vallási térképét. Ezek a történések számos alapkérdés mélyreható társadalmi újragondolását követelik meg. „– Németország vezetői alapvető kérdéseket vetnek fel, különös tekintettel a vallásra és annak társadalmi kifejeződésére” –  fejtette ki Saba Detweiler, a németországi bahá’í közösség egyik képviselője.
Ezek a kérdések nemcsak Németországot érintik. Megdőlni látszik az az Európa több pontján jelen lévő, évezredes teória, miszerint a vallás fokozatosan kikopik a köztudatból, és egyre inkább magánüggyé válik. „Az emberek úgy tekintenek a vallásra, mint az emberi együttélés alapvető részére. Ez nem tűnik el, ezért fontos, hogy jobban megértsük a vallás természetét és hozzájárulását a társadalmi élethez. Ahogyan az is, hogy párbeszédet folytassunk a hit társadalmi kifejeződésének pozitívumairól” –  teszi hozzá Detweiler.
A bahá’í közösség szerint azonban a vallásról folytatott eszmecserék hagyományos fórumai – elsősorban a vallásközi párbeszéd platformjai – gyakran nem az Európában, illetve világszerte aktuális kihívásokra fókuszálnak. „Úgy tűnik, a tanácskozásoknak a vallásközi párbeszéden túlmutató irányban kellene haladniuk, túllépve a teológia és a szertartások kérdésein. Ezzel egy kontruktívabb diskurzus alakulhat ki arról, hogy miként járulhat hozzá a vallás a társadalmi fejlődéshez és a közjóhoz” – mondja Detweiler.
A kihívást jelentő kérdések egyike, hogy miként lehet a vallást többnek tekinteni a különféle szekták és felekezetek egymásról való megkülönböztetésének. „Ennek feltérképezése érdekel igazán bennünket: az az álláspont, amely a vallást a társadalom összetartó erejének tekinti, illetve egy tudománnyal együttműködő tudásbázisnak, amely segíti a civilizáció előrehaladását” –  folytatta.
Részben a megkülönböztetés gondolata okozza, hogy a német társadalom tele van kérdésekkel a vallásokat illetően – magyarázza Ingo Hofmann, a németországi Bahá’í Külkapcsolati Iroda vezetője. Hiszen sokan azonosítják a hitet azzal a számukra idegen vallásgyakorlási móddal, amit tapasztalnak maguk körül. Így még tudatosabbá válnak saját vallási normáik és hitvallásuk tekintetében. Ez a hozzáállás pedig azok körében is megfigyelhető, akik egyébként deklaráltan nem tartoznak egyetlen szervezett valláshoz sem.
Természetesen ez a folyamat az érdeklődés növekedésével és egyfajta útkereséssel járt együtt, egymás jobb megértésének reményében – miközben a félelmek és az idegengyűlölet növekedésének is teret engedett. A bevándorlásról és a vallásról szóló nemzeti eszmecserék új lendületet kaptak az elmúlt években. Ennek nyomán pedig a németországi bahá’í közösség tagjai is igyekeznek megtanulni, hogyan működjenek együtt polgártársaikkal és a különféle szervezetekkel egy konstruktív párbeszéd érdekében, amely az ország társadalmi változásait érintő kérdésekre fókuszál.
A bahá’í közösség arra törekszik, hogy érdemben hozzájáruljon az eszmecseréhez,  ezért tavaly számos fórumot szervezett, amely a vallás közéletben vállalt szerepéről szólt. Ez a törekvés „A vallási pluralizmus válaszútjai” című konferenciában csúcsosodott ki, amelyre március 24-én került sor. A rendezvényen a kormányzat, a civil társadalmi szervezetek, a média és a hitgyakorlás több csoportjának közel hatvan képviselője vett részt.

Aydan Ozoguz Németország Bevándorlás-, Menekült- és Integrációügyi Minisztériumának elnöke előad a németországi bahá’í közösség és az Anne Frank Alapítvány által szervezett eseményen
Aydan Ozoguz – Németország Bevándorlás-, Menekült- és Integrációügyi Minisztériumának elnöke – előad a németországi bahá’í közösség és az Anne Frank Alapítvány által szervezett eseményen

A konferencia mecénása Aydan Ozoguz, Németország Bevándorlás-, Menekült- és Integrációügyi Minisztériumának elnöke volt. Az esemény társszervezői között pedig ott találjuk a németországi bahá’í közösséget és az Anne Frank Alapítványt. Utóbbi szervezet az emberi jogok oktatására és az eltérő háttérrel rendelkező csoportok közötti párbeszéd előmozdításra specializálódott.
Nyitóbeszédében Ozoguz kifejtette, hogy valamennyi vallás közös törekvése a béke és harmónia megteremtése. „A vallásban ölt testet az embertársainkkal szembeni és a társadalmi összetartás megteremtésének lehetőségébe vetett bizalom” – mondta.
Méltatta a németek támogató és együttérző hozzáállását a 2015-ös menekülthullámot illetően. Véleménye szerint mindez jól példázza, hogyan késztet a hit bennünket cselekvésre és mások szolgálatára. „Alapvető jelentőségű a szolidaritás és a közösségi tudat fölépítéséhez, amikor embertársaink jóllétéért cselekszünk.”
Ozoguz beszédében Bahá’u’lláh egyik gondolatát idézte, ami jó példa arra, amikor a vallás az emberiséget a magasabb eszmék megvalósítására ösztönzi: „Érintkezzetek minden vallással barátságban és egyetértésben, hogy belélegezhessék belőletek ők Isten édes illatát.”
A németországi bahá’í közösség nevében köszöntve a résztvevőket, Saba Detweiler így kezdte felszólalását: „Minden vallásnak szíve mélyéből fakadó vágya összegyűjteni az embereket a béke lobogója alatt. Ez az igaz vallás csiszolata.”
Nézetei szerint igen felszínes a viszony a társadalom különböző csoportjai között, sőt: gyakran még a szomszédok között is. Az emberi kapcsolatok erőteljes megújulására van szükség, ahol az emberi család meghatározó tagjaiként tekintünk magunkra, egymásra pedig tisztelettel, együttérzéssel és megértéssel.
A konferencia központi gondolata szerint a vallás meghatározó szerepet játszik az emberi faj többségének életében, így komoly, társadalmi szintű tanulmányozást és jobb megértést igényel. Ez az üzenet azonban nemcsak a vallásokat szólítja fel arra, hogy a társadalom konstruktív formáló erői legyenek, hanem egyben kihívást is jelent. Egyfelől felismeri, hogy a vallás hozzájárul a társadalmi harmónia megteremtéséhez és az emberek közötti barátság kötelékének szorosabbá válásához. Másfelől viszont ez azt is jelenti, hogy a vallási vezetőknek és közösségeknek mélyen el kell gondolkodniuk hitük és a vallásgyakorlásuk azon vetületein, melyek a széthúzást és az előítéletek erősödését eredményezik. Továbbá: ha a vallás szerepe az, hogy egyre inkább a társadalmi összhangot megteremtő pozitív erővé váljon, akkor a társadalmi intézményeknek is új kereteket kell kialakítani az egyházakkal való kapcsolatukat illetően. Ezzel egyidőben pedig szakítani számos kártékony feltételezéssel, amely nem ad elegendő teret a vallás számára a társadalmi szerepvállalásban.

Daniel Bax
Daniel Bax

A fentieken túl számos egyéb fontos témakör került a tanácskozás napirendjére a nap során. Ilyen volt például Daniel Bax, a Tageszeitung, Die Taz című német napilap szerkesztőjének beszéde. Ő annak fontosságát hangsúlyozta, hogy olyan párbeszédnek kell kialakulnia, amely eloszlatja az identitás és a hit összeférhetetlenségének gondolatát.
Senki sem fogja megcáfolni, hogy a vallás hatással van a kultúrára” – mondta. – „Manapság azonban ezzel az eszmével gyakran visszaélnek. A kultúrát hamis jelentéssel ruházzák fel, mintha statikus lenne és csak bizonyos vonásokra korlátozódna.”
Mr. Bax megkérdőjelezte a kultúra ilyen irányú értelmezését és az identitáshoz fűződő viszonyát. Úgy fogalmazott, hogy az emberek identitáshoz való viszonyulásának sok különféle dimenziója van.
A párbeszédnek el kell oszlatnia a véleményekkel, kultúrákkal stb. kapcsolatban feltételezett összeférhetetlenséget, annak érdekében, hogy megértsük, hogyan tudunk harmonikusan egymás mellett élni – minden különbözőségünk ellenére. Az embereket nem csupán vallásuk határozza meg, hanem sok más jellemvonás, érték és tehetség, amelyek mind hozzájárulhatnak a közjóhoz. A ’másság’ fogalma megkérdőjelezendő. Hiszen nem jelenthetjük ki egyszerűen, hogy egy személy ’mássá’ változik pusztán azért, mert különbözik a felekezeti hovatartozása a miénktől.”
Ahogyan az előadó megfogalmazta: ez a gondolkodásmód ahhoz vezethet, hogy a ’másikat’ egyszersmind ’ellenségként’ is definiáljuk.

Heiner Bielefeldt, Special Rapporteur on Freedom of Religion or Belief.
Heiner Bielefeldt, Special Rapporteur on Freedom of Religion or Belief.

Felszólalt továbbá Heiner Bielefeldt, az ENSZ Vallási és Lelkiismereti Szabadság Szervezetének korábbi különleges megbízottja, és a Erlangen-Nurnberg-i Friedrich-Alexander Egyetem professzora.
Teret kell adnunk mindannak, ami folytonosan emlékeztet bennünket a vallási és lelkiismereti szabadságra, illetve ami segíti az ezzel kapcsolatos megértésünket. Ez azonban nem történhet meg úgy, hogy csoportokba  soroljuk magunkat, aztán megpróbálunk hidakat építeni köztük. Sokkal inkább olyan struktúrák megteremtésére van szükség, amelyekben a különbségek megmutatkozhatnak, ám a közös érdek miatt eloszlanak, hozzáadott értékkel bírnak, vagy legalábbis kezelhetővé válnak.”
Az eseményen történteket így összegezte Detweiler:
E konferenciától azt reméltük, hogy teret ad a párbeszédnek a társadalom szereplői között, beleértve a tudományok, a média, a társadalmi szervezetek és a vallási közösségek képviselőit. Mindezt annak érdekében, hogy közösen fedezhessük fel a vallás szerepét a közszférában, valamint kapcsolatát a közösségi összetartozással, illetve viszonyulását a sokféleséggel jellemezhető társadalom fejlődéséhez.” Detweiler véleménye szerint a konferencia csupán egy lépés a társadalmi párbeszédet illetően, amelynek folytatódnia kell a következő hónapokban és években.
A németországi bahá’í közösség és az Anne Frank Alapítvány a tervek szerint a jövőben is folytatja az együttműködést a fontos társadalmi párbeszéd kibontakozása érdekében.
Forrás: http://news.bahai.org/story/1161/
A bahá’í világvallás kapcsolódó nézeteiről és hazai kezdeményezéseiről bővebb információt nyújt a magyar közösség weboldala: www.bahai.hu

Author: Gáspár Éva