MI AZ A JÁRVÁNY- VAGY KARANTÉNSZÓKINCS?

Nézzük hát, melyek azok a leggyakrabban hallható szavak, ill. kifejezések, amelyekre már fel sem kapjuk a fejünket, hiszen másfél éve mindennapi beszédünk részei.  Úgy is mondhatnánk: kísérletet teszünk összefoglalni az elmúlt másfél évet covid-kifejezésekkel.

Nehéz lenne vitatni, hogy a közbeszédben csak koronavírusjárványként emlegetett jelenség életünk minden területét alaposan felforgatta. Sosem voltunk még ilyen helyzetben, sosem kellett megtapasztalnunk a vírus általi megbetegedés kellemetlen, sokszor tragikus következményeit.

Ebben az írásban a járvány nyelvünkre gyakorolt hatását  fogom bemutatni.

A nyelv – mint legalapvetőbb kommunikációs eszközünk – gyorsan reagál minden változásra, amely a nyelvhasználók körében lezajlik. Elsősorban a szókincs alakulásán érződik ez: új szavak keletkeznek, melyek megnevezik az új jelenségeket, esetleg régi szavak tűnnek fel újra vagy kapnak új jelentést. Nem történt ez másként a járvány kitörése óta a magyar nyelvben sem. Anyanyelvünk azonnal reagált a járvány okozta változásokra.

Nézzük hát, melyek azok a leggyakrabban hallható szavak, ill. kifejezések, amelyekre már fel sem kapjuk a fejünket, hiszen másfél éve mindennapi beszédünk részei.  Úgy is mondhatnánk: kísérletet teszünk összefoglalni az elmúlt másfél évet covid-kifejezésekkel. A legtöbbjük szóösszetétel vagy szóképzés útján keletkezett, híven tükrözik nyelvi kreativitásunkat, esetenként humorunkat.

A  vírus megjelenésétől számított rövid idő alatt megannyi  fotelvirológus országa lettünk. Olyan emberre utal ez a kifejezés, aki mindent tudni vél a vírusról, terjeszti is gyakran álhírekre alapozott nézeteit, okosabb a témában még a kutatóknál is.

Voltak, mai napig is vannak olyanok, akik kételkednek abban, hogy egyáltalán létezik-e a betegség, amely ellen már másfél éve vívjuk a küzdelmet: ők a vírustagadók. Pedig közöttünk járnak a vírushordozók, akik terjeszthetik a kórt. Ennek megelőzésére rendelt el a kormányzat  karantént, így valódi helyett csak karanténkoncertet , raktárkoncertet nézhettünk, a karantorna, karantréning pedig ugyancsak ajánlott lett az otthon ülés, kevés mozgás miatt ránk rakódó karanténháj elkerülésére. Senkinek sem ajánlott viszont a kézfogás, a másik ember megölelése, helyette a kevésbé fertőzésveszélyes könyökpacsi  terjedt el. Nagy divat lett az otthoni kenyérsütés még a kenyérszűz (aki még soha nem próbálkozott kenyérsütéssel) háziasszonyok körében is. Kovász szavunk a reneszánszát élte ezen idő alatt, internetes felületen a kovászt annyit még nem emlegették. A karantént személyiségünktől függően valamennyien másként viseltük. Volt, aki karantÉNidőnek fogta fel, volt, akin viszont gyorsan kitört a karantéboly.

Persze akadtak és akadnak, akiknek az imént említett intézkedések nem tetszenek, őket egyszerűen covidióták megnevezéssel szokták illetni. Nem kíméli a névadás azokat sem, akik folyton-folyvást csak a vírusról tudnak beszélni: ők a covid-károgók.

Ha  minden óvintézkedés ellenére megbetegednénk,  a mintavétel, a gyorsteszt segíthet állapotunk feltérképezésében, fontos  lehet a kontaktkutatás, a maszkviselés.(Divat lett ez utóbbi viselésekor maszkszelfit készíteni.) Szintén a betegség terjedését hivatott megelőzni az aperitív törzs, operett-törzs (operatív törzs) által bejelentett járványügyi intézkedések  sora, a  kijárási korlátozás vagy kijárási tilalom, a vásárlási idősáv ( rossz nyelvek szerint  nyuggertime vagy banyasáv), a távoktatás vagy online oktatás, az otthoni munka, vagyis home office. Így lett az otthon dolgozó ember ’homo fisz’.

Szerencsére a tudósok által kifejlesztett vakcina segíthet a járvány megfékezésében, vártuk az oltási tervet, közben folyt az oltásigény felmérése, az oltási regisztráció. Szükség is volt minderre nagyon, mert a második hullám nagy számú megbetegedéssel, sok áldozattal járt. Szorongva figyeltük naponta az aktív fertőzöttek, a beazonosított fertőzöttek számának alakulását. A vakcinák megérkezésével elkezdődhetett az oltakozás, hogy kialakuljon a szakemberek által annyit emlegetett nyájimmunitás.

Ennek az írásnak a terjedelme nem teszi lehetővé, hogy a járvány –  vagy karanténszókincs valamennyi kifejezését felsoroljuk. Aki mégis kíváncsi arra, hogy az említetteken kívül milyen leleményekkel gyarapodott nyelvünk, üsse fel a karanténszótárt! Igen, van ilyen szótárunk, még a 2020-as év közepén elkészült ez a maga nemében páratlan kézikönyv.  Létrehozója  dr. Veszelszki Ágnes nyelvész, közgazdász, újmédia-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció és Szociológia intézetében működő Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszék tanszékvezető egyetemi docense.

A szótár  400 szót, illetve kifejezést sorol fel,  szerzője szerint „kór- és kordokumentum.”

.

 

 

 

 

Author: Molnár Zsóka

Sátoraljaújhelyen nevelkedett, s büszkeséggel töltötte el, ami tanulmányai során tudomására jutott, hogy ez az a vidék, ahol a legszebben beszélik a magyar nyelvet. A nyelvészet mindig érdeklődése középpontjában állt, ezért is jelentkezett érettségi után magyar szakra. A Bessenyei György Tanárképző Főiskolán szerezett magyar-történelem szakos tanári oklevelet. Ezt követően előbb Sátoraljaújhelyen tanított, majd a Nyíregyházi Egyetem (korábban Főiskola) Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium magyar szakos szakvezető tanára lett nyugdíjba vonulásáig. Prózát ír immár 30 éve. Írásai a Szabolcs-Szatmári Szemlében, különböző antológiákban jelentek meg, gyermekkötetét az Anonymus Kiadó adta ki. Múlhatatlan érdeklődéssel fordul az emberi sorsok felé, különösen érdekli a gyermekek és a nők helyzete.

Vélemény, hozzászólás?