A Unity Foundation (Egység Alapítvány) 25 évvel ezelőtt bahá’í hívők kis csoportjának a kezdeményezésre, a hitelvek inspirálásának hatására létrejött nonprofit szervezet, mely egyike azoknak a világszerte született szervezeteknek, melyeket a Bahá’í Hit inspirált, a társadalmi és gazdasági fejlődés előmozdítására jelentős támogatások előteremtésének céljával. A kihívás abban áll, hogyan mozdítsák elő az anyagi támogatás áramlását a világ egyik feléről a másikra úgy, hogy közben megóvják és erősítsék a helyi közösségben tulajdonosi érzést és képességet arra, hogy irányítója legyen saját fejlődése útjának.

kiallitas

A társadalmi és gazdasági fejlődés előmozdítására irányuló bahá’í törekvések azon az elven működnek, hogy a közösség tagjait főszereplői saját anyagi, lelki és szellemi előrehaladásuknak, nem lehetnek csupán passzív fogadói vagy résztvevői az eseményeknek. Az ilyen jellegű kezdeményezések többségét a helyi közösségek teremtette forrásokból tartják fent és működtetik. Egyes törekvések akkorára növik ki magukat kiterjedésüket és bonyolultságukat tekintve, hogy idővel a helyi közösségen kívüli forrásokra van szükség ahhoz, hogy kibontakoztassák a tapasztalatok igazolta gyakorlatot és még jelentősebb hatást érhessenek el vele.
A bahá’í tanítások inspirálására született szervezetek, mint az Egység Alapítvány is, annak elsajátításának útját járja, hogy miképpen növelje az anyagi támogatását olyan fejlesztő kezdeményezések számára, amelyek elértek már egy bizonyos szintű fejlettséget és összetettséget. Ezekben az esetekben, a bahá’í intézmények – folyamatosan figyelemmel kísérve a fejlesztés menetét – megszervezik a kapcsolatfelvételt az Alapítvánnyal.
Ezek a projektek többnyire két típusra oszthatók: egyrészt azokra, amelyek a helyi közösségben általános iskolái kereték között nyújtanak oktatást a gyerekek számára, továbbá azokra, amelyek az ifjúság képességeit bontakoztatják ki a vidéki területeken, hogy a közösség jólétének előmozdítói lehessenek.
Alapelveinknek megfelelően nem kezdeményezünk, folytatunk vagy vezetünk fejlesztési projekteket a világ egyéb részein”– nyilatkozta Fernand Schaber, az Egység Alapítvány igazgatóságának elnöke. „Úgy tekintünk magunkra, mint egyenrangú partnerek olyan projektekkel, amelyek pénzügyi támogatásban részesülnek. A mi szerepünk az, hogy bemutassuk a projekt jövőképét a Luxemburgban lévő donor közösségnek. A projekteket szintén nem mi választjuk. Bizonyos bahá’í intézmények ajánlásai alapján jutnak el hozzánk. Azt tanultuk meg ezen a rendszeren keresztül folytatva munkánkat, hogy ez a módszer segíti elkerülni a sokféle buktatót, ami helyi szinten felmerülhet, amikor az anyagi erőforrások nem a megfelelő csatornákon keresztül kerülnek el a projektekhez.”
27-sept-2013_scheckubergabe-linklaters
A JÓLÉTRŐL ALKOTOTT FELFOGÁS
„Tisztában vagyunk az anyagi javak, az infrastruktúra és technológia gyarapodásának fontosságával, ám legalább ilyen, ha nem még nagyobb fontosságot tulajdonítunk annak, hogy a közösségek jólétben éljenek, mint családok, mint társadalmi egységek, hogy harmoniában, emelkedett gondolatiságban, békében, nagylelkűségben, igazságosságban, valamint férfiak és nők egyenlőségben éljenek.” – fejtette ki Angela Roldan, az Igazgatóság egyik tagja. A reményt az adja, hogy a gyerekek minden társadalom arra a magasabb szintű megértésre jutva nőnek föl, hogy a jólét felhalmozása nem csupán önmaguk hasznára váljék, hanem mások jólétének és boldogságának forrása kell, hogy legyen.
Ebből a szemszögből tekintve nem követjük azt a gyakorlatot, ami a világot felosztja fejlődő és fejlett csoportokra. A világ minden egyes országa előtt még igen hosszú utat kell megtennie a tanulás útján, hogy a valódi jóléthez eljussanak. A tanulás globális szemlélete során minden nemzet és minden egyén egyazon talapzaton állva járulhat hozzá saját meglátásaival, és akiket főszereplőinek tekintik fejlődésük útjának kitaposásában. És ez az az alapelv, amit érvényesíteni próbálunk partnereinkkel a világ más vidékein is.” – mondta Dr. Roldan.
A világszerte folyó projektek támogatásához szükséges pénz előteremtése szempontjából az Alapítvány azt sajátítja el, hogy miképp járuljon hozzá Luxemburgban a fejlődés menetébe, mindarra a tapasztalatra támaszkodva, amivel munkája során az Alapítvány globális projektjei eredményeztek.
Az eszmecsere a donor közösségekkel nem pusztán a pénzforrások előteremtéséről szól. Tágabb értelemben véve ezek az eszmecserék a tudatosság felébresztéséről szólnak a fejlődés eszméinek és alapelveinek tekintetében”– mondta, Yves Wiltgen, az Alapítvány közösségi párbeszéddel foglalkozó vezetője. „Mi a párbeszédek kialakulásait mozdítjuk elő ezen eszmék kapcsán legkülönfélébb közegekben, többek között egyéni donorokkal, iskolákban, a tömegkommunikáció csatornáin és célzott találkozókon és egyéb események alkalmával.”
Érdekes, hogy az emberek arra a felismerésre jutnak, hogy a világ egyéb térségeiben összegyűlt felismerések Luxemburgban is teljes létjogosultsággal alkalmazhatók. Példa erre, az a tudás, amire szert tettek látván miképp tudja egy magasabb rendű cél a közösséget egységbe kovácsolni és hogyan lesznek egyének tevékeny kezdeményezői a segítségnyújtásnak közösségük tagjainak számára.” – folytatta Mr. Wiltgen.
Az Egység Alapítvány munkája tovább fejlődött a Luxemburgi Kormány Külügyminisztériumával folytatott együttműködés során, ami mély elismerést váltott ki a szervezet irányadó alapelvei iránt. Az Alapítvány a Külügyminisztériummal együttműködve hozzájárult több, mint 3 millió Euró Afrikába, Dél-Amerikába, Délkelet-Ázsiába áramlásához az elmúlt öt év során.
Az Egység Alapítvány ünnepi vacsorával adott méltó hangsúlyt 20 éves fennállásának 2016 végén. Százhatvan meghívott vendég vett részt az ünnepségen a luxemburgi Cercle Cite-ban. A vendégek közt voltak üzletemberek, a média képviselői és a kormányszféra tagjai is, de olyan egyének is, akik az Alapítvány munkáját magánemberként támogatják.
Ez az esemény jóval túlmutat az Egység Alapítvány fennállásának huszadik évfordulója megünneplésén”- jelentette ki Mr. Wiltgen. „Ez a lelkiismereti tudatosság bizonyos fokának elérését jelzi, ahol már nem elfogadható az anyagi jólét a világ egyik felén, míg a másikon alapvető feltételek hiányoznak. A világot egyetlen nagycsaládnak kell tekintenünk.”