A konspirációs teóriáknak is van nemzetkarakterológiája, azaz minden nemzet más és más konteókat hajlamos befogadni. Magyarországon a romantikus konteókat szeretik. Ilyen az is, hogy Tóásóékat a szeretet és a jóisten nevében egy újságíró közbenjárásával a magyar titkosszolgálat menekítette ki – miután letöltötték börtönbüntetésüket.

Tóásó Előd

Tóásó Előd

 Elöljáróban röviden feloldom a konspirációs teória kifejezést, mivel magyarul nem a legkifejezőbben használjuk. A konspirációs teória együtt konstruálást jelent. Eredete: a „con” és „spiracie” szavakból tevődik össze a kifejezés első fele, ami „val-vel” és „fújni, lélegezni”, azaz együttesen azt lehet mondani együtt lélegezni, vagy egy követ fújni, a második fele a „theoria” pedig elméletet jelent.
Magyarul nem nagyon használjuk ezt a sokkal pontosabb fogalmat, ehelyett a negatív konnotációjú összeesküvés-elméletet használjuk, ami azért sem szerencsés, mert a szóösszetétel előtagja az összeesküvés, ez pedig azt implikálja, hogy a konteósok összeesküvők, holott a valóságban az történik, ahogy erre a latin eredetű fogalom (konspirációs teória) is utal, hogy kollektíven ismernek meg, majd értelmeznek és állítanak fel egy elméletet, de legtöbbször pedig „csak” egy megfejtést. A konteó kifejezés a [tiboru] nicken elhíresült bloggernek köszönhetően kezdett elterjedni a magyar nyelvhasználatban. Népszerű blogja több szolgáltatónál volt már, a köztudatban az indexes időkben vésődött be, illetve [tiboru] több könyvet is megjelentetett konteó címmel. (A jelenlegi Tóásó-konteót eddig nem tárgyalta, miközben az előzményeket, Eduardo Rózsa-Floresék kivégzését igen.)
Jelen ügy előzménye, hogy 2009 áprilisában Eduardo Rózsa-Florest Santa Cruz-ban két társával együtt megölik, mert polgárháború szításával és Evo Morales elnök meggyilkolásának szándékával vádolták őket. Az életben maradtak/hagyottak letöltötték börtönbüntetésüket, mégis romantikus konteó övezi hazaérkezésüket.
A hírek szerint a Baptista Szeretetszolgálat és egy baptista újságíró fedésében a magyar titkosszolgálat menekítette ki Tóásó Elődöt és Mario Tadic-ot. Az eleve valószerűtlen romantikus mese természetesen itthon jól hat, mi magyarok mindig azt várjuk, hogy megmentsenek minket, a menekítés motívum ebben a történetben is jellegzetes. Az utóbbi időkben rendszeresen előforduló megmentős történetek a sajtóban: a nyugati médiában bárki megszólal hazánkat illetően, a magyar médiamunkás máris azt vizionálja, hogy Orbán Viktor holnaptól nem lesz miniszterelnök, sőt a Fidesz is szublimál. Ezek közül két kiugró esetet említek meg. Angela Merkel látogatásától – ami lássuk be őszintén, röviden és egyszerűen arról szólt, hogy a schengeni határokat a jövőben vegyük komolyabban – mindenki azt várta, hogy lelépteti a kormányfőt.
John McCain republikánus szenátor elhíresült mondását, miszerint “here we are, a nation [Hungary] that is on the verge of ceding its sovereignty to a neo-fascist dictator getting in bed with Vladimir Putin and we’re going to send the producer of ‘The Bold and The Beautiful’ as the ambassador” is magunkra vettük.
A magyar sajtó úgy értelmezte ezt, hogy a konzervatív képviselő Orbán Viktor Putyinnal történő összejátszását kritizálta meg, holott ez egy belső kommunikációs aktus volt: a republikánus képviselő a meggyengült demokrata kormányzatot ekézte azzal, hogy olyan országba, ahol a miniszterelnök az egyik, számukra ellenséges nagyhatalommal játszik össze, nem egy filmproducert (értsd: politikai kinevezett diplomatát) kell küldeni, hanem karrierdiplomatát.
A magyar néplelkület tehát imádja a romantikus-megmentős konteókat, amihez a médiamunkások is hozzáadják, ami tőlük telhető, nem is csoda ez, hiszen ők is a népérzület részei.
Miért nem valószínű, hogy Tóásóékat – a Baptista Szeretetszolgálat és annak egy újságírója fedésében – a titkosszolgálat menekítette ki?
Elsősorban azért nem lehet titkos menekítésről beszélni, mert letöltötték börtönbüntetésüket, másodsorban az első hírek arról szóltak, hogy nem volt útlevelük, ami indokolttá tenné a menekítés szó használatát, ugyanakkor kiderült, mégis lett útlevelük (új), feltételezhetően ezt nevezi a magyar sajtó a magyar külügy „technikai segítségének”.
Másodsorban gyanúsan alakult hazánk részéről az ügy kommunikációja.
A Baptista Szeretetszolgálat honlapján „Titkos akció Bolíviában” címmel közlemény jelent meg, miszerint részt vettek Tóásóék menekítésében. A közlemény, amely eredetileg az MTI-közlemény utánközlése volt, és a Szeretetszolgálat munkatársa nyilatkozik benne, eltűnt a holnapról, fentebb linkelt a tárolt változat.
Miért kellett eltüntetni, ha „földi halandónak” úgysem lehet eltüntetni végleg? Minek kellett eltüntetni, ha a Szeretetszolgálat munkatársa maga nyilatkozott az MTI-nek?
Minek kellett tessék-lássék módon eltüntetni, ha egyébként el lehet végleg tüntetni, ha a titkosszolgálat valóban részt vett benne? Végezetül: az akció annyira titkos volt, hogy a nemzeti hírügynökség beszámolt róla.
Harmadsorban a titkos menekítés körülményei szerfelett murisak. Mint fentebb említetem, beszámol róla a nemzeti hírügynökség, valamint a szolgálatokatfedő egyik érintett (Lukács Csaba).
Végigtaxizzák a béke városát (La Paz), megkapják titkosan, titkos útleveleiket stb. Amikor a hátizsákos szálat is bedobták, mint az azt megelőzően elhangzottakat erősítendő, hogy szegény Tóásónak csak egy hátizsákja volt (ismét egy romantikus motívum), akkor már nagyon kellett nevetnem, de még itt sem ér véget a mese. 2015. május 1-én kiderült az is, hogy Tóásó csak azért lehetett lefényképezve egy fegyverrel, mert – mint mondja –, „minden férfi ember pózolni kezd a fegyverrel annak láttán”, ő pedig ezt egy múzeumban tette, bizonyos fegyverkiállításon.
Ez így együtt csodálatos! B

árki is találta ki a titkosszolgálatos-jóistenes-megmentős konteót, egy zseni lehetett, hiszen bevált, a romantikus konteó ismét eltalálta a magyar szíveket, kivéve a titkosszolgálat munkatársaiét, őket ugyanis sikerült jó erősen degradálni a mesével.
Természetesen adódik a kérdés: kinek lehetett ez érdeke a romantikus konteó szövése? Feltételezésem szerint a kormányzati kommunikációnak, hiszen nincs szó Quaestor-ügyről, a kecskeméti gyilkosságról, amelyben szerepe van az elégtelen és átgondolatlan trafik-törvénynek, a meggyengült kormányzásról, Mészáros Lőrinc vagyonáról stb.
(Forrás: Munkások Újsága)