Manapság aranykorát élik a szuperhősős filmek, melyek közül az egyik legnagyobb népszerűségnek örvendőt nem olyan régen mutatták be a mozikban. Ez az “Aquaman”. Ígérem, nem a film történetét fogom elemezni, és nem fogok részleteket sem elárulni a történetről. Az persze nem titok, hogy szerintem ez az alkotás is egyfajta figyelemfelkeltő felhívás a tengerek állapotára.

Aquaman

 

A víz már létezésünk első pillanatától kezdve befolyásolja a későbbi életünket. Gondoljunk bele: a fogantatástól, a magzati korig életünk első 9 hónapját vízben töltjük, majd megszületünk, és alkalmazkodunk a szárazföldhöz. Mégis, testünk 60%-a víz marad. A víz a létezésünk fenntartásának egyik sarok köve.
Az evolúció a tudósok vélekedése alapján a vízben kezdődött. Miután ezt mind megértettük, fel kell tennünk a kérdéseket:
Miért szórjuk a szemetünket a tengerekbe, folyókba, tavakba?
Mit követünk el a tengerek ellen? Mit követünk el a Föld ellen?
MEGÁLLÍTHATÓ-E A FOLYAMAT VAGY MÁR ELKÉSTÜNK?
Egyre több és több tanulmány, írás születik arról, hogy tengereinken sziget nagyságú hulladék hegyek mozognak, hogy a tengeri állatok, de még a vízimadarak is komoly veszélyben vannak a felelőtlen szemétgazdálkodásnak köszönhetően.
Öko-lábnyomunk az évszázadok alatt egyre nőtt, és sajnos a műanyag csomagolások és fogyasztói társadalom elvárásaival már nem tudott együtt fejlődni a szemétfeldolgozási készség.
Amikor Krétán nyaraltunk – ennek fényében –, számomra döbbenetes volt a tény, hogy majdnem minden terméket, főleg élelmiszert, amit vettünk, nem csak a külső csomagolása volt műanyagzacskó, hanem még a benne található ételt is legalább egy műanyag, néha kettő rejtette. Én nem találtam a szigeten újra felhasználó konténereket sehol.
Még elkeserítőbb, mikor a kristálytiszta tengerbe valaki puszta lustaságból cigarettacsikket dob felelőtlenül! Láthatóan, ő nem gondolta át, hogy ő ás mi is ugyanabba a vízben fogunk később úszni, amit ő az előbb szemetesnek nézett…
TURIZMUS A VIZEKEN
Hamarosan közeledik a nyár, és ilyenkor – aki teheti –, vízpartra költözik, hogy kikapcsolódjon, és átadja magát a sós vagy édes víz csábításának.
Számos vízi sport például a búvárkodás, snorkelezés vagy szabad tüdős merülés remek lehetőség arra, hogy közelebb kerüljünk a vízi élővilághoz és megismerjük annak természetét.
Számos remek búvárhely van a világon, többek között Bali. Azonban az elmúlt években annyira elszemetesedett az ottani partszakasz és a tenger is, hogy olyan képek láttak napvilágot, melyeken búvárkodás közben, szemétben úszkál, aki merülni szeretne.

Partra sodort műanyaghulladék borítja a Bali indonéz sziget Denpasar városának Kuta nevű strandját – Madi Nagi dokumentumfelvétele

Kuta egyik legkedveltebb partszakasza mellett van egy hatalmas szeméthegy melyről az odaérkező turisták, akiknek száma évről évre növekszik, sose hallott, vagy tudott.
A szemetet szortírozó munkások bruttó havi keresete 30.000 Ft-nak felel meg.
Lényeges probléma ezen felül az is, hogy a szigeten élők sem figyelnek a szemetelésre, illetve a szeméttermelésükkel okozott károkra.
Így Bali hiába egy megtestesült paradicsomi hely, ha közben a turisták által sűrűn látogatott látványosságok lassan az egyedüli tiszta helyek a szigeten.

Meraviglia – Európa legnagyobb hajója

A LUXUS FELÁRA
Hatalmas óceánjárók, vagy más néven MSC luxusnyaralási forma, melynek lényege a tengeren töltött magas színvonalon nyújtott szolgáltatások tárháza városlátogatásokkal tarkítva bizony sokakat vonzhat. Nem tagadom, én is kíváncsi lennék egy ilyen utazásra, bár a környezetre gyakorolt hatásai nélkül.
2016-ban 26 millió utassal számoltak, és ez azóta csak növekvő csökkenő tendenciát mutat.
Bár egy ötcsillagos utazóhotelben mindent megtalálhatunk, ami szánk-szemünk ingere, ezért komoly árat fizetünk.

Egy ilyen hajó nem csak a vizet, de a levegőt is károsítja! Egy luxushajó durván annyi káros anyagot bocsájt ki egy út alatt, mintha 5 millió személyautó tenné meg ugyanazt a távot!
Velence régóta küzd egyébként a luxus-tengerjárók kikötése ellen, mivel azok hatalmas hullámokat gerjesztenek, ezáltal is rongálva a sok száz éves épületeket. Valamint a beözönlő turistaáradat sem túl figyelmes a városkával, ami a velencei lakosokat különösen frusztrálja.

Valószínű, hogy ennek hatására döntött a város vezetése amellett a szabályozás mellett, mely idén májustól lép életbe. Eszerint kezdetként 3 eurós belépési díjat fog minden egynapos látogatásra érkező turista fizetni a város megtekintéséért. Ez a belépő az elképzelések alapján jövő év ilyenkor már a 10 eurót is elérheti.
LÁTHATATLAN HŐSÖK
Egyre nő a civil kezdeményezések száma melyeknek fő céljuk a tengerek szemét nélküli, természetes állapotát igyekszik szem előtt tartani, visszaállítani. 
A legnagyobb közösségi szemétszedési akciót 1989-ben indította el Ian Kiernan ausztrál vitorlásversenyző. Elege lett a szemetes partszakaszokból és tengerekből, így megszervezte az első Clean up Australia szemétszedési programot.

Ian Kiernan

A megmozdulás olyan sikeres volt, hogy az évek múltával kinőtte magát, és neve is mutatja, hogy már globális szinten hívja fel a figyelmet a Clean up the World kisebb-nagyobb takarítási akciókra, melynek hivatalos világnapja: szeptember 3. 
Mások szemét is szúrta a rengeteg szemét, így sokan egyéni akciókkal is próbálják felhívni az emberek figyelmét a tudatosságra.
Egy 16 éves fiatal fiú például golflabdákat szed ki Kalifornia partjainál a tengerből merüléssel.
Egy testvérpár éhezéssel gyakorolt nyomást a kormányra, hogy a hulladékgazdálkodási terveket megváltoztassák és a tengerpartokat újra lehessen élvezni, ehhez pedig támogatást és szabadkezet kaptak.
Egy magyar nő pedig Indiában dolgozik önkéntesként, szemétszedési akcióban vállalva szerepet.

Clean Up the World Maldives (2018)

AZ ÉRTELMES CSELEKVÉSEK ÚTJA
Az első lépés úgy vélem a szelektív, újra felhasználható háztartási szemét szétkülönítése. Nálunk összesen három kuka van, egy, amibe a kommunális hulladék, egy a papírnak és egy a műanyag- és fémhulladéknak fenntartva.
A második, ez már talán nehezebb, a bolt polcairól a lehetőleg legkevesebb szemetet termelő termékek kiválasztása. Például: péksütemény vagy zöldség-gyümölcs választásánál használhatunk már régebben is erre a célra használt zacskót (előtte mossuk ki), olyan termékeket vegyünk, melyek legfeljebb csak egy műanyag csomagolást tartalmaz. Vigyünk magunkkal vászon táskát, vagy többször is felhasználható bevásárlótáskát, kosarat.
A Mol benzinkutaknál ingyen kérhetünk piros kannát, amibe a használt olaj gyűjthető sütés-főzés után, így azt biztosan újra fel lehet majd dolgozni.
Magyarországon „Te Szedd!” megmozdulásokat szerveznek megyénként, melyeken – ha van kedvünk –, mi is részt vehetünk.
Egyszerű dolgokkal, tudatos döntésekkel mi is tehetünk az óceánok és Földünk „egészségéért”.
A szemét problémája nem pusztán egyéni gond, de mindannyiunk érdeke az, hogy változtassunk szokásainkon és cselekedjünk.
Mindig emlékezzünk arra, mi csak kölcsönbe kaptuk utódainktól a Földet, nem örökbe. Mindenkinek saját felelőssége, hogy mit szán örökségül gyermekeinek.
Kalandra fel!