Archive for: cigány

CIGÁNY EXODUS

Míg 1993-ban a német rendőrség megakadályozott egy kisebb roma csoportot abban, hogy egy volt koncentrációs tábor helyén az áldozatok tiszteletére kegyeleti ünnepséget tartson, addig 1994-ben a Német Parlament már elismerte a roma holocaust bűneit és bocsánatot kért a roma néptől. 1994. májusában tartották Spanyolországban az „I. Európai Közösségi Roma Találkozót”. Szintén 1994. májusában rendezték a […]

Tovább »

 
 

LÁTTAM ÉN MÁR KARÓN VARJÚT

A novellából megismerhetjük egy női hajléktalanszálló lakói, szociális munkásai életét -, a cigány származású Kata beilleszkedésének nehézségeit és egy különös barátság történetét. Kata minden reggel arra ébredt, hogy Anna órákig matat. Halk csörgés, pici csörömpölés, ezt ide, azt odatette. Korán kelt, hogy sietnie kell dolgozni, de csak járkált a szobából ki-be, állt a szekrényénél, halkan […]

Tovább »

 
 

ÉHSÉG – 1.

Szécsi Magda Szerelemküszöb című kötetének Éhség című írását közöljük két részben – az első részt olvashatják.  A cigányokról gyakran mondják, hogy boldogok, pedig csak boldogságkeresők, épp úgy, mint mások, legfeljebb éhesebben kutatnak a boldogság után… és néha kevesebbel is beérik annál, mint amennyit kaphatnának a sorstól. Egy cigány, ha lehajol, hogy felvegyen egy diót a földről, az legtöbbször vagy […]

Tovább »

 
 

LENKE A KIREKESZTÉSRŐL MESÉL

Besötétedett, mire leszálltam a vonatról január végén a hajdúsági kisvárosban. Lenke néni kijött elém az állomásra kocsival, hogy ne kellejen sokat gyalogolnom a házukig. Fiatalos, szép arcú, magas nő. Nem látszott rajta, hogy elmúlt hetven. A bemutatkozás után azonnal felajánlotta, hogy tegeződjünk. Az állomásról hosszú bekötőút vitt a városba -, balra nyílt az utcájuk. Kertkapu: […]

Tovább »

 
 

LÁNG JUDIT RANGOS KITÜNTETÉSE

LÁNG JUDIT író, újságíró, szociális munkás, aktivista. A sorrend tulajdonképpen tetszőleges, hiszen a sokoldalú embernél ezek összefüggnek egymással, egymást feltételezik, erősítik, hangsúlyozzák. Nem elkülönült szerepek, hanem egy ember különböző aspektusai. Judit saját bevallása szerint „dühből” kezdett írni, és ez a düh, az igazságtalanságok, a hazugságok, az emberhez méltatlan viszonyok fölött érzett felháborodás, a tenni akarás […]

Tovább »

 
 

POLITIKA – HATALOM – ROMÁK

A magyarországi romáknak nincs valós politikai képviseletük sem országosan, sem helyileg. Ez egy határozott és bátor állításnak tűnik, de valós. Az 1990-től az ország demokratizálódásával egyidejűleg a roma önszerveződés is meglódult, és több száz roma egyesület jött létre különböző területi lefedettséggel, és különböző profillal. E folyamatot akasztotta meg a nemzetiségi önkormányzatok rendszerének létrejötte 1994-ben. A nemzetiségi […]

Tovább »