Az idén „ A cigányok élete is számít!” jelmondattal negyedszer kerül megrendezésre 2016. október 15-én a Roma Büszkeség Napja 14-18 óra között. Cím: 1082. Budapest Corvin köz. Innen az ünnepi beszédek és műsor után a résztvevők átvonulnak 16 órára  a Blaha Lujza térre a további koncertekhez felállított színpadhoz.
Főszervezők: Idetartozunk csoport, Roma Klub, Romano Instituto Alapítvány


Daróczi Ágnes, a Romano Instituto Alapítvány (Cigányságkutató Intézet) vezetőjének felhívása:
Gyertek kedves barátok, ismerősök, tartsatok velünk!  Olyan kevés alkalom van, amikor emelt fővel és a maga természetességében élhetjük meg, hogy a Jóisten bennünket cigánynak-romának teremtett.
Olyan keveset beszélünk az együtt megélt évszázadokról: az ügyes kovácsokról, híres vályogvetőkről, az utak és hidak építőiről, vagy a napszámosokról.
…” a mindenkinél szerelmesebben szerető anyákról, mert ők öltöztettek piros ruhába, s loptak nekem kincset, hegedűk húrjairól éneket”… ahogy Bari Károly (cigány költőnk) írja.
De a gyermekeink semmit nem tanulnak erről a közös múltról!
És természetesnek veszik, ha nem találkoznak velünk az iskolákban, ha nem jut nekünk munkahely, mert közöttünk nyolcszoros a munkanélküliség! – tudtátok?
És nem, nem láttok bennünket ti sem sűrűn, mert lakni sem lakunk együtt…nekünk a szűkölködő, távoli falvak jutnak többségében.. és az alig valamivel gazdálkodó apró falvakban is nekünk jut a legkevesebb… hát beszéljünk róla, hát kiáltsuk világgá: hogy nem jól van ez így!
Hogy csak azért is cigányok vagyunk!
Romák, akik büszkén, emelt fővel akarunk járni! Dolgozni akarunk! Munkahely kell! És minőségi – kirekesztés nélküli oktatás a gyerekeinknek, hogy legyen majd, aki megkeresi a nyugdíjunkat…. Ideje lesz számot vetni, s összefognunk, hogy másképp legyen!

Roma Pride pogram 2016

Roma Pride pogram 2016

Rózsa Mónika a Roma Klub képviselője:
Hogy miért fontos napjainkban Magyarországon a Roma Büszkeség Napja? Az alábbi tények gyökeres megváltozása miatt, amelyek egy felmérés kapcsán a cigány fiatalok válaszaiban tetten érhetők.
Mindegyik alacsony önértékelést tükröz: azt, amelyet a többségiek a kirekesztéssel, az általános bizalmatlan előítéletekkel, stigmatizációval nyomnak rájuk. Ezen változtatni kell!
A kérdezett cigány diákok a többségiekhez való viszonyukat általában negatívnak ítélték, bár személyes tapasztalataik között voltak pozitívan megéltek is. Akik olvassák ezeket a válaszokat, azonban észreveszik, hogy a kisebbrendűség automatikus deklarálása és elfogadása is megfogalmazódik.
Íme néhány válasz a sok közül:
Mikor először kerültem magyar közegbe, nagyon kedvesek voltak, s egyáltalán nem éreztették velem, hogy cigány vagyok“.
– a „magyar” közeg egyértelműen felsőbb rendű;

Nagyon szeretetteljesen befogadtak engem és ugyanolyan embernek néznek mint (amilyenek) ők.”
– ugyanolyannak lenni, mint a „magyar” különleges kiváltság;

Egyszer egy (futó-)versenyen a bőrünk színe miatt lecigányoztak minket. De a végén megbánták és bocsánatot kértek.”
– a „cigány bőrszín” alsóbb rendű, mint a fehér;

Először (mikor a tanuló magyarok közé került) féltem, hogy kicsúfolnak és kiközösítenek majd“.
– a magyar közeg félelmet kelt a cigány fiatalban;

Amikor a cigányzenét az osztályban hangosra akartuk venni a nevelőtanár szólt, de előtte, mikor valami Beatlest hallgattunk, még táncolt is rá.
– a többségi kultúra felsőbb rendű;

Az iskola melletti telefonfülkében telefonált az egyik haverom. Én meg egy kerítésen kihajló rózsát leszakítottam, és pont akkor jött a néni. aki ott lakott. Látta, hogy leszakítottam a rózsát. Már ment be a kapun, és mikor már odaért az ajtóhoz, ezt mondta: ‘Mekkora bunkó ez a cigányság!‘”
– az egyéni vétség a teljes közösség alárendeltségének bizonyítéka.

Ezek az idézetek egyértelműen tükrözik az én-te és a mi-ők képének interiorizált voltát. A serdülőkorú tanulók nyilatkozatai rávilágítanak a stigmatudatosságra és a sztereotípia-szorongásra.

A nevelés az én értelmezésem szerint nem más, mint a mindenkiben meglévő, csak az egyénre jellemző lehetőségek kibontakoztatása, a fejlődés, önfejlődés segítése a külső környezet hatásainak szervezésével. Azt hiszem, hogy ebben az egy, egyszerűnek tűnő mondatban minden benne van, ami lényeges.

A roma büszkeség napja olyan közösségi esemény, amelynek során a roma emberek és közösségek kiállást tanúsítanak önmaguk mellett és önmagukért. Olyan rendezvény ahol jó cigánynak lenni.
Felmutatjuk a roma hősök nagyszerű egyéni és a közösségek történelmi teljesítményeit, amelyekkel gazdagították Magyarország és Európa történelmét és életét.
Ezért kell sokan ott lennünk a Roma Büszkeség Napján roma és nem roma barátainkkal együtt!

Roma Pride 2015

Roma Pride 2015

 

Láng Judit – vonatkozó cikk itt:
http://www.litera.hu/hirek/lang-judit-hogyan-lettem-iro

 

Roma Pride 2015

Roma Pride 2015


Parádi Lilla aktivista:

A Roma Büszkeség Napja egy nemzetközi kezdeményezés, melynek kifejezett célja a rasszizmus, kirekesztés elleni békés fellépés, a pozitív kulturális értékek be-, és felmutatása, a láthatóvá tétel, a megismerés elősegítése, az emberi jogok érvényesülése melletti kiállás.
Elmondom nekem mit jelent még.
Függetlenül minden pártpolitikától, szociális, munkaerő piaci-, egészségügyi-, közoktatási helyzettől, gazdasági mutatóktól, népességi adatoktól – és egyéb mástól is – egyszerűen csak átmelegít.
Tükröt mutat, az identitásomat erősíti, az emberi méltóságomnak ver gyökeret a saját hazámban, Európában, a világban, ahol jó esetben – valljuk be, erre nem kellene hogy szükség legyen. Mert gyakran felmerül a kérdés, hogy: az e a cigány, aki annak vallja magát, vagy az, akit a többség annak lát. Nos, számomra ez sosem volt kérdés. De sokak számára az. Felelősséget érzek annak előmozdítására, hogy a válasz egyszerűbb legyen.
Szeretem a hazámat, szeretem a magyar kultúrát, a magyar nyelvet, az irodalmat, a magyar népzenét. Szeretem, hogy ennek a cigányok is részei lehetnek.
Szeretem a cigány gyökereimet, a cigány kultúrát, a cigány nyelvet, irodalmat, képzőművészetet, festőink munkáit, a cigány népzenét. Szeretném, ha ennek nem cigányok is részesei lennének.
Szeretném továbbá, hogy ezt a magyar állampolgárok nagyobbik része is így gondolja.
A magam részéről akkor is büszke vagyok, ha nincs ez az alkalom. De ha már van és többen akarják ugyanazt megmutatni, talán többen is figyelnek majd.
Gyertek és lássuk egymást!

 

A prágai Roma Pride 2014-ben

A prágai Roma Pride 2014-ben

Setét Jenő az “Idetartozunk” csoport vezetője:
Rendezvényünk, mint eddig is kiállást jelent a roma közösség történelmi, kulturális értékei mellett, szemben a társadalmilag konstruált negatív roma képpel. Különösen fontosnak ítéljük ezt akkor, amikor úgy tűnik, hogy az emberi jogok és emberi méltóság folyamatosan inflálódik.
A Roma Büszkeség Napján fel akarjuk hívni a figyelmet arra, hogy a közoktatás rendszere tömegesen pecsételi meg a felnövekvő roma generációk sorsát és ítéli őket élethosszig tartó közmunkára, nélkülözésre és sikertelenségre, az államilag finanszírozott elkülönített oktatással, a szegregáció lehetőségének jogszabályi megteremtésével, a leromlott színvonalú szakképzési rendszerbe terelésükkel.
Szóvá kell tennünk, hogy bár Magyarország óriási munkaerőhiánnyal küzd, a romáknak továbbra is reménytelenül szembe kell nézniük nem csak a munkaerő-piaci, de a közoktatási leselejtezéssel és diszkriminációval is, miközben a méltó emberi élet alapfeltétele a jó iskola és a jó munka.
A cigányok nem akarnak tovább „tartalék erőforrás” maradni, tanulni akarnak, de ehhez szüksége van a roma embereknek és gyerekeinknek a jó minőségű oktatás hozzáférésre, mert hisszük, hogy „az iskola mindenkié”!

Setét Jenő a 2013-as Roma Pride-on

Setét Jenő a 2013-as Roma Pride-on

Setét Jenő felhívása a Roma Büszkeség Napjához kapcsolódóan:
Kérjük, hogy idén is légy támogatónk, és számodra tetszőleges felajánlással segítsd elő munkánkat, amelyet szervezőpartnerünk folyószámlájára juttathatsz el:
ROMA CLUB Kulturális és Közösségépítő Alapítvány
folyószámla száma: Budapest Bank 10103173-64196600-01004007
IBAN: HU28-10103173-64196600-01004
SWIFT/BC code: BUDAHUB
közleményben jelöld: RBN (Roma Büszkeség Napja)

*****

A program:
2016. október 15-én, szombaton kettő és három óra között lesz a gyülekező a Corvin közben, három órakor indul a menet, a Blaha Lujza térig vonulnak. Ott négy órától fellép az
EtnoRom Együttes (Balogh József-Künstler Ágnes),
Parno Graszt Folklór Együttes,
BÁRÓ Zoli és a rapperek,
a Roma News humoristái,
Jónás Judit színművész,
Csík Benedek cimbalomművész,
Csík Laci és zenekara
és a Dányi Krisztofer-Gipsy Swing.

Beszédet mond:
Jónás Tímea ápolónő, az ARANYPÁNT díj 2016. évi nyertese,
Farkas Franciska színésznő,
Marian Mandache romániai roma aktivista, az EGAM munkatársa, AVM szónoka,
és Setét Jenő, főszervező.

Az esemény fészbuk oldala:
https://www.facebook.com/events/538372519680066/