A magyar nyelv rokonsága iránt érdeklődő, jogot végzett, polgári családból származó Reguly Antal (1819. július 11. – 1858. augusztus 23.) korának, az 1848-as szabadságharc előtti, felvilágosult gondolkodású Magyarországnak intellektusában és műveltségében tipikus reprezentánsa volt. Nyitott gondolkodású, hazáját szerető, nyelveket beszélő, komoly, ugyanakkor társaságban kedvelt, kellemes megjelenésű fiatalember, aki, mielőtt itthon jogi pályára lépett volna, rövid időre tervezett tanulmányútra indult Németországba; innen csupán egy röpke kirándulás erejéig rándult át Stockholmba, ám egy ottani váratlan barátság meghatározta egész további sorsát. Reguly ekkor figyelt fel a magyar nyelv finnugor eredetének gondolatára, hogy azután annak lelkes tanulmányozójává, s kutatásai alapján meggyőződéses hívévé váljék. Az ehhez szükséges előkészítő ismeretek, illetőleg a nyelvrokonságot bizonyító, csakis a helyszínen, s személyesen felgyűjthető nyelvi és néprajzi anyag megszerzése indította el azt a hosszú, hihetetlen megpróbáltatásokkal teli, s egészségét is végeredményben felemésztő utazás-sorozatot, amely Finnországtól Oroszországig, az Ural vidékétől a Volga vidékéig s még tovább terjedt. Reguly olyan vidékeken végzett gyűjtőmunkát, ahol előtte még nem járt európai utazó, melyekről a tudományosság csak térképe alapján kaphatott információkat.

Reguly Antal korabeli portréképe

A film elsősorban azzal a rövid időszakkal foglalkozik, amellyel Reguly Antal örökre beírta nevét az egyetemes tudománytörténetbe. Szibériai expedícióján (1843. december – 1845. március) rövidségével ellentétben rendkívül nagy mennyiségű tárgyi és írott anyagot gyűjtött össze. A szinte hihetetlen mennyiségi mutatók mellett még döbbenetesebb a lejegyzett anyagok minősége, mely különböző nyelvek magas szintű és gyors elsajátítását tette szükségessé, valamint geográfiai ismeretek birtoklását feltételezi egy fél európányi területről, melyekről dokumentáltan ő készíti az első térképeket. A szinte emberfeletti teljesítmény különleges képességeket sejtet. Ez is táplálja azt a titokzatosságot, mely életútját övezi. Végeredményben titokzatosságával, kalandjaival és eredményeivel együtt Uralon túli expedíciója a világ legnagyobb felfedezői közé emelte őt

A finnugor nyelvrokonság mára már elfogadottá vált a szélesebb közvélemény előtt is, de a korabeli időkben vállalni a szegény északi rokonságot, nem hozott nagy elismertséget. Talán ezért is a magyarság eredetének kutatásában a finnugor vonalat Reguly után hosszú-hosszú ideig senki sem követte. Míg kortársait – Kőrösi Csoma Sándort vagy Vámbéry Ármint – őshazakereséseik itthon végtelenül népszerűvé tették, addig meg nem érdemelt módon Regulyról megfeledkezett a köztudat

A forgatás Reguly Antal expedíciójának legfontosabb helyszínein zajlott. Miközben az itt filmezett tájakat és az itt élő, általa kutatott népcsoporttól származó emberekről rögzített jeleneteket látjuk, eredeti feljegyzései alapján (levélrészletek) beszélő segítségével felidézett gondolatait haljuk.  A filmben Reguly hangja, pontosabban az ő hangját megszemélyesítő beszélő időről időre megszakítja Szíj Enikő (ELTE, Finnugor Tanszék) és Kerezsi Ágnes (Magyar Néprajzi Múzeum) beszélgetését, vitáját. A két kutató értékeli az életművet, és a vita folyamán a néző elé tárja Reguly munkásságának különféle értelmezéseit is.

Másfél éves útja során óriási területen átutazva végezte néprajzkutatói munkáját. Eközben az időjárással, a bürokráciával, az irdatlan távolsággal, betegségekkel, vad  folyókkal,  mocsarakkal  és a kegyetlen szibériai téllel kellett megküzdenie. (Expedíciójának ezen nehézségeit rendezőként is meg tudom érteni, hiszen gyalog, hátizsákkal magam is jártam és járom Oroszország távoli zugait.) A film ilusztrálja a megpróbáltatások egy részét melyeket Regulynak kellett átélnie ahhoz, hogy célját elérje.

Az obi-ugor népek modern kori történelmére Reguly Antal kutatásai óriási hatással vannak, és ez a hatás napjainkban tovább növekszik. A közelmúltban tragikus módon elhunyt finnugor-kutató, Schmidt Éva szavaival élve: „Eljött az ideje annak, hogy fordítva is feltehessük a kérdéseket. Például ne azt kérdezzük: mivel segítette hozzá Reguly az akadémiai tudományt az osztják kultúra megismeréséhez, hanem ellenkezőleg: milyen osztják milyen információt hagyott Reguly segítségével távoli utódaira? 1840 körül Reguly volt a világ egyetlen embere, akin keresztül egy osztják gondolata írásos formát ölthetett…”

Titkokkal átszőtt, rendhagyó életútjának drámai ellentétként való felfogása a mai napig jellemzi a tudományos feldolgozásokat. A film ezt folyamatosan érzékelteti. Miközben az első és mindmáig az egyik legjelentősebb magyar finnugor-kutató munkásságával ismerkedünk, kibomlik előttünk egy különös, nyughatatlan személyiség, mely drámai módon alakítja sorsát.

A FILM ALAPADATAI

A film címe: Reguly Antal északi utazása

Hossza: 50 perc

Rendező, operatőr, forgatókönyvíró: Szalkai Zoltán

Producer: Détári Géza

Beszélő: Erdősi László

Szakértő: Szíj Enikő

Vágó: Fodor Márk

Rendezőasszisztens: Szabó Zsóka

A forgatás helyszínei: Magyarország, Oroszország: Szent-pétervár, az Ural és az Ob vidéke: Permi Kormányzóság, Szverdlovszki Kormányzóság, Jamal-Nyenyec Autonóm Terület, Sarki-Ural

Gyártó: Art Vision Stúdió Kft.

© 2008-2012 Szalkai Zoltán, minden jog fentartva.

(A filmet a Magyar Televízió2008. augusztus 23-án sugározta először.)