MUNKÁCSY-ÉK ÉJSZAKÁZNAK

A szegedi Móra Ferenc Múzeum és a hozzá tartozó kiállítóhelyek tárt karokkal fogadják a kultúra iránt érdeklődőket június 23-án (szombaton) az esti órákban. A „Múzeumok Éjszakája” programsorozat szegedi állomásának kínálatában olyan különlegességek láthatóak egyszerre, egyetlen jegy kifizetéséért, mint Munkácsy Mihály „Golgotája”, Rodolfó tárgyai, vagy éppen egy csaknem százötven éves kerékpár.

„– Múzeumok Éjszakája? Ja, igen, most tartották meg a múlt hétvégén, tudom.” Nem vagyunk ám lekésve a hírrel, Szegeden ezen a hétvégén tartják meg ezt a kilencedik éve megrendezésre kerülő eseményt, és nem is véletlenül. A Múzeumok Éjszakája eredeti koncepciója az, hogy esti kiállítások mindinkább a Szentiván-éjhez legközelebbi szombaton kerülnek sorra. Budapesten ez idén szervezési problémák miatt meghiúsult, és egy héttel korábbra kellett tolni az eseményt, a szegedi múzeumvezetőség ezzel szemben igyekezett az eredeti időpontválasztásnál maradni. Az egy héttel későbbi időpont már azért is kapóra jött, hogy az éjszaka fő attrakcióját, a Munkácsy-kiállítás ekkorra már képesek lettek megfelelően előkészíteni.

Munkácsy Mihálytól – az este húzónevétől -, 35 festmény és 15 grafika érkezett Szegedre, a XIX. századi mester valamennyi korszakából válogatva. Legfontosabb közülük a Krisztus-trilógia záródarabja, a Golgota, amely 36 négyzetmétert tesz ki, tulajdonképpen egy garzonlakás területét.

A szegedi múzeumba ekkora műalkotás még soha nem érkezett – jellemzi a festményt Medgyesi Konstantin, a Móra Ferenc Múzeum sajtóreferense – A modern megvilágításnak is köszönhetően olyan érzése lehet a látogatónak, mikor betér a „Golgota” kiállítóterébe, mintha besétálhatna az események közepébe. Ez a festmény mindenkit megérint valahogyan – a monumentalitásával vagy a vallási lendületével.

Ekkora festmény szállítása messze nem problémamentes, és még a kiállításra való előkészítése sem: különleges műtárgyvédelmi szabályokat kellett betartani, figyelembe véve a hőmérsékletet, a páratartalmat és a fényviszonyokat. De nem ez az egyetlen Munkácsy-mű, amely körül felhajtás kerekedett ki: a gyűjtemény része „A főpap” című olajvázlat, amelynek eredete kérdéses. Hogy valóban Munkácsy ecsetvonásaiból született-e a kép, annak kiderítésére laboratóriumi vizsgálat indul, melynek során várhatóan meg fogják tudni állapítani a mű a korát és keletkezési helyét. További neves művek is helyet foglalnak a Munkácsy-tárlaton, mint például az „Ásító inas”, valamint külön bónuszt jelent egy fotósorozat, melyen a alkotó műtermét, valamint őt magát láthatjuk, barátai körében.

A Móra Ferenc Múzeum további aktuális project-jeiben olyan emlékekkel találkozunk, mint veterán kerékpárokkal, a „Kárpátok Trójája” kiállítás régészeti tárgyaival, a Fekete Házban a Kiss Manyi és Rodolfó életművének szeleteivel, a Kass Galériában a nagy grafikus-szobrász lánya fogadja a látogatókat. Hogy szélesítsük a kört, a Somogyi Könyvtárban pedig több témában is kínálnak látnivalót, többek között az Olimpia múltjáról emlékeznek meg, és nem marad üresen a REÖK-palota és a Dóm tér sem. Még az sem unatkozik, aki a Múzeum előtti színpadnál vagy a Várudvarban tartózkodik.

Mindennek részletes programja, a könnyebb átláthatóságért, itt vehető szemügyre: http://www.mfm.u-szeged.hu/index.php/698-muzejsz2012.html

Author: Gellérfi Bence

1991-ben született Szegeden, a BME Kommunikáció- és médiatudomány szakát végezte. Egyik szakdolgozatában a Szigetfesztivált, másikban a budapesti idegennyelvi kultúrintézeteket vizsgálta. Jelenleg közösségszervezőként dolgozik Szegeden. Saját blogjának címe: http://soraim.blog.hu