Tóásó Előd és Mario Tadic – az őket „marketingelők” szerint – a „Chungaránál lépték át a határt, miközben menekültek”. A 2009 óta húzódó ügy sok szempontból megkérdőjelezhető, kifejezetten annak végjátéka (?) roppant gyanús.

Az üggyel összefüggő egyik cikkem után (Katonai magáncég bukkant föl a Tóásó-ügyben?) hívták fel többen a figyelmemet egy szakmai posztra.
A blogger kapcsolatban állt a Baptista Szeretetszolgálattal.
2006 novemberében egy tapasztalatszerző út keretében segítette a szervezetet, hogy megfelelő információkat és kapcsolatrendszert tudjanak kialakítani a magyar Tartományi Újjáépítési Csoport tevékenységéhez kapcsolódó, egészségügyi projektek kialakításában.
Nos, szerinte így néz ki a határ.

A Chungara tó - 4517 méterrel a tengerszint felett...

A Chungara tó – 4517 méterrel a tengerszint felett

Tóásóék marketingese szerint pedig így:

Tóásó és Tadic - az állítólagos „chilei - bolíviai határon” - Lukács Csaba pillanatfelvétele

Tóásó és Tadic – „chilei – bolíviai határon” – Lukács Csaba pillanatfelvétele

A hamis fotó bejárta az országot, ha pedig a Tóásó-ügy összességét nézem, megint azt az elméleti következtetést kell levonnom, hogy aki informálódni és nem „drogozni” akar, annak fel kell fedeznie az érdeklődési körének megfelelő hiteles forrásokat, pl. blogokat, mert a média nem tájékoztat, hanem kábít.
A kábításnak meg könnyű bedőlni. Ugye, emlékszünk, hogy milyen gyanús volt a Zsanett-ügy?
A földi halandónak is illogikus és életszerűtlen volt az első perctől kezdve a kislány meséje, de egy miniszter belebukott, amiben szerepe van a 4. hatalmi ágnak. A percepciózavaros kislány családi sorsokat tett tönkre, majd a végén mindenkit felmentettek.
Ha hazánkban lenne halálbüntetés Kaiser Ede már nem élne, ez ügyben is a média hatására kialakuló társadalmi nyomásra kellett (?) gyorsan cselekedni, s az szinte mindegy is a konkrét ügy szempontjából, hogy Kaisernek valóban volt – Mórtól független – bűnlajstroma…

Kaiser Ede

Kaiser Ede

Az Orbán Rasi telefonjáról szervezett 50-fős TV-székház előtti műbalhé következményeibe, ahol szintén a média gerjesztette társadalmi nyomásról van szó, de belebukott egy miniszterelnök.
Jelen ügyben pedig Tóásó Edit hat éve épít egy legendát, amit egyedül – elsősorban jogi, másodsorban médiához-férési segítség nélkül – soha nem tudott volna megtenni.
A média legtöbb szerkesztősége pedig kábít, s esetleg azok alkalmazottjai nem is sejtik, hogy a Jobbikot szolgálják ki vele…
Ja, majd elfelejtettem, hogy a médiát szabályozó törvények “diktatórikusak” és “nincs” is sajtószabadság.
Az a személy pedig, aki ezzel a tematikával (media hackkel) terelt 2011-ben, egy sokkal fontosabb problémáról az Alkotmány megsemmisítéséről, immáron, szintén a Jobbikot építi.

(Forrás: MUON)

Kapcsolódó anyag: Milla Kétely