Az UNICEF első sorban a fejlődő országokban, valamint Földünk legszegényebb régióiban küzd a kiszolgáltatott helyzetben lévő gyermekek életéért, életben maradásáért, életminőségének javításáért. Ennek a munkának a szerves része az éves jelentés, a 2013.évi jelentés azonban rendhagyó módon nem a fejlődő országok gyermek lakosságát vizsgálta, hanem a világ 29 leggazdagabb országában élő gyerekek helyzetéről adott alapos és átfogó képet.

Jólét és jóllét. Az UNICEF jelentés legfontosabb megállapításai közé tartozik, hogy adott országban élő gyermekek jólléte nem egyenes következménye az ország gazdasági teljesítőképességének. Sőt a jelentés kifejezetten cáfolja, azt az általános elgondolást, mi szerint a gazdag, jóléti államokban biztosított a boldog, felhőtlen gyerekkor, míg a szegény országokban ez szinte kiváltságnak számít.

Erre legjobb példa, hogy a felmérés szinte valamennyi dimenziójában legrosszabbul teljesítő Romániát (egyik legalacsonyabb GDP-vel rendelkező ország a vizsgált 29-ből) csupán egyetlen hellyel tudta megelőzni az USA a felállított rangsorban. Ezért kiemelt fontosságú az idei gyermekjólléti jelentés, mert a tavalyitól eltérően nem csupán anyagi dimenziókra korlátozódik. Hanem kiemelt alapossággal vizsgálódott és olyan indikátorokat is beemelt az elemzésbe, mint az alacsony születési súly, gyümölcsfogyasztás, rendszeres reggelizés, lakhatási problémák vagy éppen tinédzserkori terhesség, hogy csak néhányat említsünk a 26 pontot felsorakoztató indikátor-portfólióból.

A mért adatok, táblázatok és diagramok mellett a jelentés különösen érdekes részét képezi, a 29 országban élő 11-15 év közötti gyermekek véleménye, elégedettsége saját sorsával, országának rangsorolása. Az így kialakult két rangsor azonban hatalmas különbségeket mutat.

Kifejezetten érdekes, hogy a görög, spanyol, és olasz gyerekek saját benyomásaik alapján országukat jóval előrébb helyeznék, annál, mint amit a mért adatok alapján elértek (pl.: relatív gyermekszegénységi és gyermeknélkülözési ráta, beiskolázottság, családi szegénység alapján). A görög fiatalok országuk 25. helyezését, ők maguk inkább ötödiknek érzik, a spanyol gyerekek pedig a 19. helyről a dobogós harmadikra repítenék országukat. Ezzel szemben a német ifjúság 16 hellyel rosszabbnak véli saját helyzetét a mért eredménynél, és sajnos, mi is ebben a csoportban vagyunk, a magyar gyerekek nehezen megszerzett 20. helyünket inkább érzik 26.-nak a 29-es listán.

Érdekes megemlíteni, hogy Hollandia mindkét listában abszolút elsőséget ért el, ez alapján talán mondhatjuk, hogy Hollandiában a legjobb gyereknek lenni, emellett Románia utolsó helyét sem a számadatok, sem az ott felnövő ifjúság nem vitatta.

Mit mond rólunk az UNICEF? Milyen a gyermekjóllét Magyarországon?

A 29 vizsgált ország közül a 20. helyen végeztünk, középmezőny, ám annak a legalja. Ki kell emelnünk, hogy mind a legjobb, mind az egyik legrosszabb eredményünket az egészségügy dimenziójában értük el. A vizsgált 29 ország közül elsők vagyunk az immunizációs rátát tekintve, vagyis nálunk a legmagasabb a védőoltásban részesülő gyermekek aránya, ám sajnos a koraszülöttek számában csak Görögország produkált nálunk rosszabb eredményt. Hazánk azonban büszke lehet az oktatás terén elért nyolcadik helyezésére, fej-fej mellett haladva a skandináv országokkal. Ahol viszont még rengeteg tenni valónk van a túlsúly, a testmozgás, a dohányzás-, és alkoholfogyasztás, de a kortárs zaklatás és verekedés területén is vészjóslóak az adatok.

Az UNICEF Magyar Bizottság irodájában megtartott prezentáció és az azt követő kerekasztal-beszélgetés a jelentés számadatai mögötti összefüggésekre segített felhívni a figyelmet. Az eredeti, angolul publikált jelentés címe „Child well-being in rich countries”, ebből is a „well-being” kifejezés összetettsége egy nagyon bíztató, pozitív elmozdulást mutat, hogy kezdünk eltávolodni attól a szemlélettől, hogy csupán pénzügyi dimenziókkal határozzuk meg egy gyermek jóllétét.

Az UNICEF munkájában kiemelten fontos szerepe van az éves jelentésnek. A gyermekszegénység és depriváció rendszeres vizsgálata rendkívül fontos, hiszen ha egy problémáról nincsenek adataink, megoldani sem tudjuk azt. A kutatási jelentés minden évben tükröt tart a világ elé, hogy a mögöttünk álló 12 hónapban mit tettünk vagy mit nem tettünk meg, a Földön élő valamennyi gyermek egészséges, gondtalan, biztonságos és teljesebb gyermekkoráért.