A Hajléktalan Embereket Segítők Budapesti Társasága, „Tizek” (a fővárosi hajléktalanellátó szervezetek választott érdekképviseleti szervezete) a hajléktalan emberek egyre kilátástalanabb helyzetének megnyugtató rendezése érdekében ismételten kezdeményezi a Fővárosi Hajléktalanügyi Tanács összehívását.  2011. május 16-án 14 órára a Fővárosi Hajléktalanügyi Tanács ülésére várják az önkormányzati oldal és az állandó meghívottak képviselőit a „Tégy az emberért” Információs és Dokumentációs Központba (1084. Budapest, Szentkirályi utca 22-24.) Az ülés után sajtótájékoztató keretében ismertetik az egyeztetés eredményét.

 

A „Ghost palace” című illusztrációt Dobrovits Ádám készítette.

Fővárosi Hajléktalanügyi Tanácsot a város vezetése azért hozta létre, hogy minden, a hajléktalan embereket közvetlenül és közvetve érintő döntésről, jogszabályi vagy más típusú változásról konzultáljon a hajléktalan emberek ellátását megvalósító civil, egyházi és önkormányzati szervezetekkel, illetve azok képviselőivel. Bár a Tanács ügyrendje szerint azt az elnöknek (a mindenkori, jelenleg Egészségpolitikai és Szociális Bizottság elnökének) negyedévente rendes, vagy a tagok kérésére ettől eltérő időpontban rendkívüli ülést kell össze hívnia, erre az új városvezetés 2010-es októberi megválasztása óta nem került sor, bár ezt az ellátói oldal több alkalommal kérte. Eközben a hajléktalan-ellátást olyan ütemmel alakítják át számunkra részben ismeretlen szempontok szerint, melyek minden európai demokráciában indokolttá tennék, az abban érintetek véleményének kikérését, a velük való konzultációt. Ezért a Tizek hat hónapon belül negyedszerre már nem kéri a Főváros Egészségpolitikai és Szociális Bizottságának elnökét, hogy az erre vonatkozó Ügyrendnek megfelelően kezdeményezze a Hajléktalanügyi Tanács összehívását, hanem – a tanács ügyrendje által adott felhatalmazással élve – saját maga teszi meg.

NAPIRENDI JAVASLATOK

  1. A Főváros által javasolt új hajléktalan-ellátási koncepció ismertetése. Kölcsönös tájékoztatás.
  2. Az Összefogás a Budapesti Lakástalanokért és Hajléktalan Emberekért Közalapítvány sorsa, szerepe, a fővárosi ellátásban, ezzel szoros összefüggésben a téli krízisellátás jövője. Kölcsönös tájékoztatás.
  3. A 2011. január 1-vel hatályba lépett az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása. A törvény alkalmazásával kapcsolatos fővárosi rendelet véleményezése. A törvény, illetve a kapcsolódó rendeletek várható következményinek ismertetése, illetve a hajléktalanellátó szervezetek beszámolói az eddigi tapasztalatokról.
  4. A Főváros álláspontja a szakminisztérium „Tolerancia pontokkal” kapcsolatos elképzeléseiről. Kölcsönös tájékoztatás.
  5. Az „Aluljáró helyett emberibb körülmények” program tapasztalatainak ismertetése.

ÉRDEMI ELINTÉZÉST IGÉNYELNEK AZ ALÁBBIAK

  1. A Főváros a Tizek és a szakmai szervezetek többszörös kérése, és a Főváros Egészségpolitikai és Szociális Bizottságának ellenszavazata ellenére 2011. márciusban elfogadta a hajléktalan ellátó civil szervezetek szerződéseinek egyoldalú felmondásáról szóló előterjesztést, teljes bizonytalanságba sodorva így több mint 1000 férőhely működését, és egyéb, a hajléktalan emberek ellátása szempontjából fontos szolgáltatás biztosítását. Az előterjesztés indoklásaként az szerepelt, hogy a főváros a jövőben csupán két civil szervezettel óhajt szerződéses kapcsolatba kerülni, az új fővárosi hajléktalan-ellátási koncepció érdekében.

Nem ismerjük a fővárosi hajléktalan-ellátási koncepciót, csak esetleges irányvonalairól vannak sejtéseink. Korábban írásban kértük az „új fővárosi hajléktalanellátási koncepció” megvalósítása érdekében annak főbb elemeit hozzák nyilvánosságra, és a szerződések felmondása helyett az abban megfogalmazott céloknak megfelelően vizsgálják azokat felül. E kérésünk nem talált meghallgatásra.

Ezért most személyes egyeztetésen kérjük ez ügyben a főváros tájékoztatását. Ugyanakkor az ellátói oldal képviseletében el szeretnénk mondani, hogy milyen veszélyeket látunk a 2011/2012-es téli ellátással kapcsolatban a kieső források következtében.

A hajléktalan ellátó szervezetek nem vállalnak felelősséget azért, ha a fővárosi támogatás megvonása miatt szolgáltatások szűnnek meg, ami akár a közterületen élők életét is veszélyeztetheti.

  1. Az Összefogás a Budapesti Lakástalanokért és Hajléktalan Emberekért Közalapítványt (röviden Összefogás Közalapítvány) Magyarország Kormánya és a Fővárosi Önkormányzat közösen alapította a hajléktalan emberek ellátására nyújtott pályázati források hatékony szétosztása és koordinálása céljából. Bár az Összefogás Közalapítvány munkájáról 2010-ben a Nemzeti Erőforrás Minisztere is elismerően nyilatkozott, s megkerülhetetlennek nevezte szerepét a fővárosi ellátások hatékony szervezésében, a Kormány mégis megszüntetéséről határozott 2010. decemberében. Az Összefogás Közalapítvány másik alapítója, a Fővárosi Közgyűlés végül 2011. áprilisában annak megtartásáról döntött, ám költségvetésében nem rendelte mellé szokásos éves támogatási keretet.

Az Összefogás Közalapítvány kulcsszerepet játszik a hajléktalan emberek számára életmentő téli ellátások finanszírozásában és szervezésében, továbbá számos olyan, állami normatív támogatással rendelkező programot támogat az év 12 hónapja során, melyek a rendszer működéséhez nélkülözhetetlenek (ilyen pl. a diszpécser szolgálat működése, a hajléktalan emberek beilleszkedési támogatása, vagy a szociális tanácsadó irodák működése).

Az Összefogás Közalapítvány körüli bizonytalanság veszélyezteti a hajléktalan ellátó intézmények tervezhető működését, és a téli ellátás elégségességét!

Kérjük, szíveskedjenek minket tájékoztatni arról, hogy hogyan kívánják a kialakult helyzetet kezelni és a szolgáltatások működését biztosítani.

  1. A 2011. január 1-vel hatályba lépett az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása, mellyel kapcsolatban a Tizek más szakmai és jogvédő szervezetekkel együtt korábban tiltakozott. A törvény feljogosítja a települési önkormányzatokat arra, hogy helyi rendeletben tiltsanak bizonyos viselkedési formákat – az eredeti magyarázat szerint például a közterületen alvást. Időközben a Fővárosi Közgyűlés szintén döntést hozott arról, hogy a közterületeken életvitelszerűen tartózkodó emberek 50 000 Ft bírsággal sújthatóak. Mivel könnyen belátható, hogy azok a hajléktalan emberek, akik közterületen élnek, annyira szegények, hogy nemhogy lakhatást, de bírságot sem tudnak fizetni, ez értelemszerűen elzárásukhoz illetve adósságuk felhalmozásához vezethet.

Bár nem gondoljuk, hogy a közterület bárkinek is megfelelő lakóhelyet jelentene, az ott életvitelszerűen tartózkodó emberek sem ezt választanák, ha megfelelő alternatívák állnának rendelkezésükre. Jelenleg a hajléktalan-ellátó rendszer teljes kihasználtsággal működik, így nincsenek szabadon igénybe vehető férőhelyek.

A közterületen élő emberek igényeire sok intézmény nem tud megfelelő alternatívát ajánlani: kevés a páros férőhely, a legtöbb intézményt nem lehet ittasan vagy alkohollal, esetleg kutyával igénybe venni, aggasztóan kevés a kerekes-székes vagy mozgássérült embert fogadó intézmény, miközben az ilyen problémával élő fedél nélküli emberek száma meredeken nő, és még sorolhatnánk.

Mindezekre a problémákra álláspontunk szerint szociális, és nem büntető jellegű megoldásokat kell kidolgozni.

Kérjük ez ügyben a Fővárosi Önkormányzat tájékoztatását, hogy hogyan kívánja a kialakult helyzetet kezelni, és mit terveznek a bírság befizetését nem teljesítő hajléktalan emberekkel.

  1. A Főváros álláspontja a szakminisztérium „Túlélési pontokkal” kapcsolatos elképzeléseiről – Mint ismeretes, Soltész Miklós, a NEFMI államtitkára levélben fordult a megyeszékhelyek önkormányzataihoz, hogy olyan intézmények kialakításával kapcsolatban érdeklődjön, ahova hajléktalan embereket rendőri intézkedés keretében elő lehet állítani a 3. pontban tárgyalt törvény értelmében. Bár ezeken az ún. túlélési pontokon szociális és egészségügyi személyzet is lenne, alapvetően rendészeti jelleggel hoznák azokat létre. Az államtitkár levelében említi, hogy a fővárosban is folyamatban van valami ehhez hasonló rendszer kialakítása.

A Tizek és más érdekvédelmi szervezetek tiltakoztak egy ilyen, a XIX.-XX. század fordulója körül működtetett, toloncházakat idéző intézmények létrehozása ellen. A hajléktalan emberek problémáira álláspontunk szerint szociális, és nem büntető jellegű megoldásokat kell kidolgozni.

Kérjük ez ügyben a Fővárosi Önkormányzat tájékoztatását, hogy milyen rendészeti intézmények létrehozását tervezi.

  1. Tarlós István főpolgármester 2010. novemberben meghirdette az ún. „Társadalmi Megbékélés Programját”, melyről különböző fórumokon különböző információk hangzottak el, de a program részleteiben számunkra ismeretlen. Kérjük, hogy a Fővárosi Konzultatív Tanács tagjai számára ezt az anyagot hozzák nyilvánosságra, hogy arról minden szereplő felelős véleményt nyilváníthasson.

A Társadalmi Megbékélés Program egyik alpontja az „Aluljárók helyett emberibb körülmények” program, melynek tapasztalatairól, s a mellé rendelt források meglétéről vagy nem létéről szintén szóbeszéd alapján értesültünk.
Kérjük a Fővárost, hogy tájékoztasson minket az alprogram költségeiről, eredményeiről, és az azzal kapcsolatos további tervekről.