A MAGYAR ZÖLD JÖVŐ

A fenntartható fejlődés megvalósítása Magyarországon is irányadó az új kutatásokban. Egy idén megtartott „Ma és holnap – egy zöld jövőért” elnevezésű konferencián beszámoltak a legutóbbi évek legfontosabb magyar környezetvédő találmányairól. A felmerülő témák között fontos szerepet játszott a szennyvíztisztítás, a fosszilis üzemanyagok kiküszöbölése, és a háztartások energiafelhasználásának megteremtése. Raisz Iván találmánya egy olyan berendezés, amely elektromos áram segítségével tisztítja a vizet, azaz feleslegessé válik a klór és egyéb vegyszerek használata. A berendezést nemcsak a vízellátó rendszereknél használhatnák, hanem az uszodákban is. Dr. Köhler Mihály fejlesztésével a szennyvíziszapból növényi tápanyag készíthető. A technikát már használják több magyarországi szennyvíztisztító telepen. De szennyvíztisztításnak új irányt adhat egy másik találmány is, amelynek a segítségével szennyvízből akár villanyáram is készíthető. Ez a berendezés egyelőre csak kísérleti jelleggel működik.
ENERGIA ELLÁTÁS A HÁZTARTÁSOKBAN
A háztartások energiaszükségletének megoldására is számos találmány született. Ilyen például a házi biogáz reaktor, amely azon az elven működik, hogy a szerves anyagok erjedése közben gáz keletkezik. A készülék pedig ennek a gáznak a felhasználásával termel energiát vagy hőt. Megoldást jelenthet egy új napelemes tetőcserép, amely sokkal hatékonyabb a sík, hagyományos napelemeknél. Minden típusú tetőre felszerelhető, és egyesével is cserélhetőek. A fűtési költségek 80 százalékkal csökkenthetőek Dr. Mészáros Ágoston találmányával, a vegyi hőszivattyúval. A készülék azon az elven működik, hogy nyáron elraktározza a plusz hőt, amit télen fel lehet szabadítani. Nem igényel fosszilis eredetű anyagokat, és minden központi fűtéshez csatlakoztatható.
A környezetvédő elvek egyesítésének tekinthető Szunai Miklós ökoháza, aki fejlesztésért számos hazai és nemzetközi díjat kapott. Az ökoház természetes eredetű építőanyagokból készült, öko-bio szigeteléssel, napenergiát használnak benne, szelektíven gyűjtik a hulladékot. A házhoz tartozik egy intelligens számítógéprendszer, amely a különböző funkciókat összehangolja, és megteremti a lakók biztonságát is. Sajnos az elterjedése még várat magára, mert bár csak tíz-tizenöt százalékkal kerül többe egy beruházónak, ha energiatakarékos anyagokat épít be új házába, amely készen sem lesz jelentősen drágább, mint egy hagyományos épület. Mégis kevés ilyen ház épül, pedig az energiaszámla fele megspórolható lenne, így az építésnél a plusz kiadás hamar visszajönne. A fejlesztő szerint a társadalom még nem érett meg arra, hogy ökoházakban lakjon.
BIODÍZEL
Boross Béla, Thész János és Király Zoltán kidolgozott egy új technológiát, amellyel számos nemzetközi díjat elnyertek, és amely kiküszöböli azt a problémát, hogy a bioüzemanyagok gyártása során tíz százalék glicerin keletkezik melléktermékként, amit aztán nem lehet hasznosítani.
Ez az új bioüzemanyag a fejlesztők neve után a TBK elnevezést kapta, és újdonsága, hogy a gyártása közben keletkező glicerin is feldolgozható üzemanyaggá. Hatékonyabb is, mint a korábbi bioüzemanyagok, mert tökéletesebb az égése. Az új biodízel gyártását már 2008-ra ígérték, azonban még a mai napig sem kezdődött meg.
Az új találmányok reményt keltőek, megvalósításuk azonban sok kérdést vet fel. A biodízelek gyártásának rengeteg a veszélye, amelyekre a különböző környezetvédő szervezetek folyamatosan felhívják a figyelmet. Ráadásul a forgalomban lévő biodízelek csak öt százalékban tartalmaznak bioüzemanyagot, amit a hagyományos gázolajhoz vagy benzinhez kevernek hozzá. Az Európai Unió irányelve szerint az eladott üzemanyagok 5, 75 százalékának bioüzemanyagnak kell lennie, így megnőtt a kereslet a zöld üzemanyagokra.
Ezáltal a bioüzemanyagok alapjaként használt mezőgazdasági növények világpiaci ára jelentősen megugrott, ami viszont megnövelte a világ élelmezésének költségét. Megindult a verseny a termőföldekért is. Míg Európában azonban ügyeltek arra, hogy ez ne menjen az élelmiszer termesztés rovására, addig a harmadik világban egyre több termőföldön élelmiszer helyett bioüzemanyagnak való növényt termesztenek. Indonéziában pedig a még megmaradt esőerdőket kezdték kiirtani, hogy legyen hely a termőföldeknek.
Bár rengeteg az új találmány, amely megoldást nyújthat a fenntartható fejlődés megteremtésére, felmerül azonban a kérdés a biodízel példáján, hogy mennyire lehet hatásos a környezetvédelem, ha az egyedüli motiváló erő továbbra is a profit marad.

Author: Rédey Nóra

(1981. január 20.) A Magyar Géniusz Projektiroda által „Regisztrált Tehetségpont” külsős munkatársa Közvetlen kapcsolat a szerzővel: redey.nora@gmail.com

Vélemény, hozzászólás?