LE MANS MAGYAR LEGENDÁJA

A Hungaroring főbejáratánál van egy autóversenyző, aki rettenthetetlenül várja a rajtot. Sokan elsétálnak mellette, anélkül, hogy tudnák kit is ábrázol. Egy magyar sikertörténet rejlik a versenyző emlékművének hátterében. Szisz Ferenc, a Renault hivatalos pilótája, Le Mans legendája, 140 évvel ezelőtt született.

 

Szisz Ferenc

Magyar autóversenyző sikerekről sokat hallani mostanában a hírekben. Azonban van valaki, akinek neve sokszor indokolatlanul is feledésbe merül, pedig megérdemelné, hogy története és teljesítménye fennmaradjon, és szóbeszéd tárgya legyen.

Szisz Ferenc, a magyar származású Le Mans Grand Prix győztes, 1873. szeptember 20-án, a Békés megyei Szeghalmon született. Az autók iránti intenzív érdeklődés őt is hamar magával ragadta, ezért munkája mellett a szabadidejében műszaki tanulmányokat folytatott. Az 1900-as években, élete nagy fordulatot vett, mikor úgy döntött, hogy tapasztalatait és tudását külföldön szándékozik kamatoztatni. Párizsban kötött ki, és a Renault cégnél vállalt munkát.

A Renault-fivérek hamar felismerték Szisz Ferenc tehetségét – és annak ellenére, hogy a francia nyelvet nem beszélte -, igen gyorsan emelkedett a cég ranglétráján. Egy évvel az után, hogy felvették a gyárba, Louis Renault autószerelőjének választották, 1903-ban pedig a cég hivatalos versenypilótája lett, Marcel Renault tragikus halálát követően. Sajnálatos módon a gyárnál betöltött munkaköre sokszor akadályozta a versenyzésben, de a körülmények ellenére is szép eredményeket ért el különböző nagydíjakon.

Élete legnagyobb kihívása, az autósport egyik legjelentősebb eseménye is volt. Az 1906. június 26-27-én megrendezett, első Le Mans Grand Prix, egy addig soha nem látott távot, a Le Mans – Saint Calais – Ferté Bernard városok között kijelölt országúti szakaszt ölelte fel, mely 103,18 km-t (összesen 1238,18 km) jelentett, amit a versenyzőknek naponta hatszor kellett megtennie. Szisz a versenyt egy akkoriban szenzációsnak számító 100,8 km/h átlagsebességgel tette meg, és 12 óra 14 perc 7 másodperc alatt ért célba. A 45 000 frank jutalom mellett, plakátok, képeslapok és újságcikkek formájában is megörökítették sikerét. Ráadásképpen francia állampolgárságot is kapott.

Szisz, 1909-ben elhagyta a Renault gyárat, saját szerelőműhelyt nyitott, versenyzői pályafutását kisebb nagyobb sikerekkel folytatta csak tovább. Az 1914-ben egyre inkább elharapódzó konfliktusok, melyek végül az első világháború kitöréséhez vezettek, derékba törték az Európában egyre nagyobb népszerűségnek örvendő autóversenyek sikerességét. Szisz a háború ideje alatt szögre akasztotta a bukósisakját, és önkéntesként francia oldalon-Algériába szállított csapatokat. A konfliktus végétől újfent autószereléssel foglalkozott. A versenyzéstől véglegesen az 1930-as években vonult vissza. A Le Mans-i legenda, 1944. február 21-én, 71 évesen hunyt el tüdőgyulladásban, Affargis városában. Sírját a mai napig a Renault Művek és a Francia Autóklub tartja karban.

Magyarországon, több helyen őrzik emlékét. A szeghalmi Sárréti Múzeumban megtekinthető egy fotókiállítás, illetve a győzelmének századik évfordulójából állított mellszobor is. A Hungaroringen pedig, a 2005-ben felavatott szobra mellett, a célegyenes utáni első kanyar is Szisz Ferenc nevét viseli.

A Franciaországban aratott győzelmével, nem csak a Le Mans-i nagydíj, hanem az autóversenyek történetének első magyar bajnokaként is emlékezhetünk rá.

Author: Nagy Richárd

rich.nagy.22@gmail.com

Vélemény, hozzászólás?