Miért is oly nehéz igazán jézusi életet élni? Mért lehetetlen úgy élni, ahogy a Könyv szerint kellene, s mért van annyi egyház, mért vannak szakadások a hitben és a szervezetben? S mindennek mi köze van Jézus eredeti tanításához és általában a Bibliához? Deepak Chopra eredeti kísérletet tesz rá, hogy megválaszolja ezt a kérdést. Az ismert lelki tanító, az indiai Tamás-keresztények közösségéből származó amerikai író, tanító könyvének címe, amit az Édesvíz Kiadó adott ki: A harmadik Jézus. Éppen származása miatt ismeri jól a keleti vallási tradíciókat, ezért képes arra, amire kevesen: szintézisre Kelet és Nyugat nagy, megszentelt hagyományai közt. S ezzel paradox módon képes az eredeti Jézushoz visszavinni olvasóját. Bár ettől sokaknak lesz eltérő véleménye…

Deepak Chopra

KICSODA JÉZUS KRISZTUS?
A keménytáblás könyv lapjain választ kapunk erre a kérdésre, amely komoly próbát jelent jelenlegi hitrendszereik számára, és új megvilágításba helyezi Jézus tanításait, függetlenül egyedi vallásos hátterünktől. Deepak Chopra szerint ugyanis nem egy Jézus létezik, hanem három.
Először is ott van a történelmi Jézus, a férfi, aki körülbelül kétezer éve élt, és akinek tanításaira a keresztény teológia és gondolkodás épült.
Aztán ott van Jézus, az Isten Fia, aki azért jött, hogy megtestesítsen egy bizonyos dogmával, papsággal és hívőkkel jellemezhető intézményes vallást.
És végül ott van a harmadik Jézus, a kozmikus Krisztus, akinek spirituális útmutatása az egész emberiséghez szól, és nem csupán annak az egyháznak a tagjaihoz, amelyet az ő nevében hoztak létre. Ez a Jézus ahhoz az egyénhez szól, aki szeretné személyesen megtapasztalni Istent, és elérni azt, amit egyesek kegyelmi állapotnak, Isten-tudatosságnak vagy megvilágosodásnak neveznek.
Ha szó szerint értelmezzük Jézus tanításait, a lehetetlennel találjuk szemben magunkat. Hiszen hogy is szerethetnénk úgy embertársunkat, mint önmagunkat? De amint buzdításait egy magasabb spirituális sík megtapasztalására szólító hívószavakként értelmezzük, az egész mindjárt értelmet nyer.
Itt az idő, hogy a kereszténység felülemelkedjen kirekesztő tendenciáin, és újraértelmezze önmagát, mint olyan vallást, amely a személyes megtapasztalásra és a spirituális fejlődésre összpontosít. Ezáltal Jézus végre megmutatkozhat valós szerepében, amely nem más, mint az univerzális tanítóé: valakié, akinek könyörületességről, toleranciáról, megértésről szóló tanításai az egész emberiséghez szólnak, és amelyekkel minden ember képes azonosulni.
KORUNK ÉGETŐ GONDJAI
Idézetek a könyvből:
„– Néha én is tapasztalom a társadalmi nyomást, amely arra késztet, hogy visszatérjek a hitemhez – mesélte nemrég egy volt katolikus. De túlságosan kiábrándultam. Hogy is szerethetnék egy olyan vallást, amely a homoszexuálisokat bűnösöknek nevezi, miközben pedofilokat rejteget a papjai között? Tegnap munkába menet hallottam a rádióban egy dalt, aminek valahogy így szólt a szövege: »Jézus a vízen járt, pedig inkább szörföznie kellett volna.« És tudod mit? Kitört belőlem a röhögés. Fiatalabb koromban sosem tettem volna ilyet. Most meg alig érzek bűntudatot miatta.”
„– A tizenkilencedik század elején például a nagy dán filozófus, Søren Kierkegaard kínozta magát azzal a kérdéssel, hogy vajon miképpen lehetséges Jézus kívánalmai szerint élni. Hosszú évek gyötrődése és önmarcangolása után arra a következtetésre jutott, hogy a keresztényi lét összeegyeztethetetlen a hétköznapi középosztálybeli életformával. Kierkegaard egyik legfontosabb művének a Vagy-vagy címet adta, ezzel is érzékeltetve, milyen mély a törés a kényelmes materializmus és a jézusi értékrendszer diktálta élet között.  /…/ Jézus képes volt megmutatni nekünk a megvilágosodáshoz vezető utat. »Legyetek hát tökéletesek, amint mennyei Atyátok tökéletes!« (Mt 5.48) A nyugati kultúra követendő példának tekintette Jézust, szavaiból útmutatást nyerve ahhoz, hogyan kell az embernek élnie és szeretnie. Mai korunk azonban nagyon messze áll a tökéletességtől, az eredeti jézusi ösztönzés pedig elapadt.”
„– Hallottátok a parancsot: Szemet szemért és fogat fogért. Én pedig azt mondom nektek, ne álljatok ellent a gonosznak. Aki megüti a jobb arcodat, annak tartsd oda a másikat is! Aki perbe fog, hogy elvegye a ruhádat, annak add oda a köntösödet is! S ha valaki egy mérföldnyire kényszerít, menj vele kétannyira! Aki kér, annak adj, s attól, aki kölcsönt akar tőled, ne tagadd meg!” (Mt 5.38-42).
A parancs teljességgel végrehajthatatlannak tűnik. A szemet szemért elv, amelyet Jézus megpróbál érvényteleníteni, sokkal könnyebben követhető. Abban a pillanatban, hogy valakit gonosznak mondanak ki (terroristákat, nácikat, tömeggyilkosokat, pedofilokat, és így tovább), természetes reakciónk a bosszú; úgy gondoljuk, hogy Jézus ösztökélése ellenére minden jogunk megvan hozzá, hogy ítélkezzünk ezek felett az emberek felett, és kimondjuk fejükre jól megérdemelt büntetésüket. Pedig az ellenállás, a visszacsapás minden fajtája ellentmond Jézus tanításainak. Ezt a tényt a jobboldali keresztény elvek vérmes szószólói rendszerint elfelejtik.
Együttérzés és tolerancia
– Egy megosztott társadalomban rengeteg okunk lehet, hogy ne érezzünk együtt másokkal. Mindannyian jól ismerjük ezeket. Ezért azok között a magunkfajta, hasonló gondolkodású emberek között érezzük jól magunkat, akik megerősítenek bennünket abbéli hitünkben, hogy »nekünk« igazunk van, »nekik« pedig nincs. Ily módon egyre nehezebb meglátni az igazságot, ez azonban nem jelenti, hogy neked és a magadfajtáknak igazatok van. Épp csak egyetértetek. Gondolj azokra az emberekre, akik a tiédtől teljesen különböző értékrendet vallanak, és tudd, hogy ők épp ugyanolyan igaznak tartják saját álláspontjukat, mint te a tiédet. Nem könnyű megemészteni ezt az igazságot, de mi sem fontosabb nála. A két szembenálló oldal teljesen egyenlő azon a szinten, ahol a »nekem igazam van és neked nincs« létezik. Az ego-súgta hang a spirituális fejlődés ellensége, mert a kicsinyke én félti saját bizonyosságát, elkülönültségét, versengését és ellenkezését. Jézus tisztán látta ezt a problémát, és ezért az összes tanítása közül az egyik legkövetkezetesebbet fogalmazta meg vele kapcsolatban: az embernek a világot mindig a legelesettebbek, a leggyengébbek, és a legszegényebbek szemszögéből kell néznie. Jézus az alázatosságban nem csupán a gőg ellentétét látta, de a szabadulás egy újabb esélyét is. Az ego a maga vágyaival, félelmeivel, törekvéseivel, rokon- és ellenszenvével uralja létezésünket, és ezért szinte senki sincs köztünk, aki látná az igazságot – vagyis azt, hogy az ego voltaképpen hatalmas teher. Gondjai soha véget nem érőek, aggodalmai elkerülhetetlenek. Győzelmei múlandóak, elszigeteltsége bénító. Hogy rádöbbenjenek erre az igazságra, Jézus a gyengeség, a kitaszítottság és az ismeretlenség tapasztalatának megismerésére buzdította követőit. Vagyis arra, hogy éljék át, milyen utolsónak lenni. Az ego – amely kielégíthetetlenül vágyik az elsőségre – nem bírja elviselni ezt az érzést.”

KI A SZERZŐ?
A hallgatásba parancsolt, és ma már (Magyarországon) oly kevéssé emlegetett nagy huszadik századi katolikus teológus: Teilhard de Chardin, és a szűk körben (viszonylag) jobban ismert, de épp annyira kevéssé olvasott Albert Schweitzer munkájának részbeni folytatója. Nem lévén egyházi rend tagja, szabadon gondolkodik, és ír: tanít. Ötvenegy könyv szerzője. Műveit harmincnál is több nyelvre fordítottak le, közülük számos felkerült a New York Times sikerlistájára, mind a szépirodalom, mind a szak- és ismeretterjesztő irodalom kategóriájában. Wellness Rádiója – amely heti gyakorisággal jelentkezik– olyan témákkal foglalkozik, mint a siker, szeretet, a szexualitás, a kapcsolatok, a jóllét és a spiritualitás. Chopra alapítója és egyben vezetője az Alliance for a New Humanity (Szövetség egy Új Emberiségért) elnevezésű szervezetnek. A Time magazin beválasztotta „az évszázad száz legnagyobb hatású emberei” közé, „az alternatív orvoslás költő-prófétájának” nevezve őt.
AJÁNLÁS
Ebben a könyvben a keleti vallások által formált ember egy olyan Jézussal ismeretet meg bennünket, akit elveszítettünk, vagy inkább sosem ismertünk. Ez önmagában igen meglepő gondolat, de hát Deepak Chopra nem mindennapi ember. Amiről ír, azt „Krisztus-tudatosságnak” nevezi. Ez nem azonos sem a történelmi Jézussal, sem azzal, aki a szervezett egyház hitvallásából, tantételeiből és dogmáiból épül fel. A „harmadik Jézust” csak akkor láthatjuk meg, ha az emberi tudat új szintjére lépünk, amely túl van faji hovatartozáson, előítéleteken, sőt még az egyes vallási rendszereken is. „Én magam keresztényként üdvözlöm ezeket a felismeréseket, és elfogadom Chopra hívását, amellyel felszólít, hogy lépjek be a „Krisztus-tudatosságba”, és még mélyebben és teljesebben éljem meg saját emberi mivoltomat.” – John Selby Spong, Newark episzkopális [református] egyházmegyéjének nyugalmazott püspöke.

A KÖNYV ALAPADATAI
Könyv címe: A harmadik Jézus
Szerző: Chopra, Deepak

Kiadó: Édesvíz
Fordította: Cziczelszky Judit
ISBN szám: 978-963-528-987-5
Ár: 3490.- Ft
Chopra, Deepak honlapja: www.deepakChopra.com