Minden könyvnél elengedhetetlen

A kolofon (kolophón) görög eredetű szó, a jelentése „csúcs” vagy „tető”. A könyvet felépítő egyik szerkezeti elem, neve Kolophón ókori görög város nevéből származik. Könyvek esetében a címoldal verzóján vagy a könyv végén, az utolsó páros számú oldalon a kiadásra vonatkozó adatokat közlő záradék neve. Eredetileg a kódexek, később az ősnyomtatványok végén található záró-szöveg volt, mely tartalmazta a másolás helyét és idejét, a másoló nevét, a megjelenés vagy a nyomtatás helyét és évét, a nyomdász, illetve a nyomda nevét. Esetenként ebben közölték a mű szerzőjét és címét is. Többnyire tölcséralakban szedték. Belőle alakult ki a könyvcím. A könyvtörténet fontos forrása is, hiszen például innen ismer a kultúrtörténet a középkori Magyarországról kb. kétszázhuszonöt könyvmásolót, név szerint.

 

A kolofon a modern könyvben a szövegtől elkülönült adatközlő rész a címlap hátoldalán vagy a könyv végén. Adattartalmát ma már nemzetközi szabvány írja elő.
A kolofon és az impresszum eredetileg nem tartozott össze. Az impresszum adatai a negyedik, míg a kolofon adatai a könyv végén, a kolofonoldalon jelentek meg. Az impresszum eredetileg a rendeletileg előírt adatokat (a felelős kiadó nevét, a nyomtatványt előállító nyomda nevét, telephelyét, felelős vezetőjét, a munka táskaszámát, a gyártási évét) tartalmazta, a kolofon viszont a könyv legfontosabb adatait (a felelős szerkesztő nevét, a könyv terjedelmét stb.).

Mai értelemben az a záradék, amely a kiadvány kiadására és előállítására vonatkozó valamennyi lényeges adatot (felelős kiadó, felelős szerkesztő, műszaki szerkesztő, nyomda és annak vezetője stb.) tartalmazza.

KOLOFONOLDAL
Manapság sajnos egyre több könyvből hiányzik a kolofonoldal. A kiadók a kolofont rendszerint a copyright oldalra teszik, ezzel is tovább növelve az ezen az oldalon megjelenő információk mennyiségét. A helyes az lenne, ha kolofonoldalt csatolnának a könyvhöz, és itt helyeznék el a kötet technikai jellegű információit. A régebbi szabályzatok megkövetelték az impresszumadatokat a negyedik oldalon, és ez a hibás szabályozás is hozzájárult az áttekinthetetlen, túlzsúfolt copyright-oldalak megjelenéséhez.
Az utóbbi időben az impresszum adatai már a kolofonban jelennek meg. Ez örvendetes jelenség a magyar könyvkiadásban, hiszen a kolofon és az impresszum adatai valóban összetartoznak, szétválasztásukat semmi sem indokolta, viszont az előbbi gyakorlat rengeteg zavart, összevisszaságot okozott. A kolofon és az impresszum összeolvadásával azonban a kolofon jóval nagyobb terjedelmű lett, ezért is kerüljön inkább az utolsó lapra.

KÖTELEZŐ TARTALMA
A kiadásért felelősök nevei,
A nyomdai adatok,
A példányszám,
Az ISBN-szám,
Az ívnagyság,
Az ívterjedelem,
A nyomdába adás ideje

A kolofonoldalon, a kolofon fölött helyezik el a könyv lehetséges olvasóira való utalást, valamint a borítón elhelyezett festmény, rajz, fotó stb. címét és alkotóját (ez utóbbi adat kerülhet a kolofonba is). Ennek feltüntetése (a szerzői jogok miatt) kötelező, azonban ezt nem minden kiadó szokta megtenni. Ide kerülhetnek a könyv támogatói, valamint a kiadó neve és esetleg címe.

A kolofont mindig a könyv előállításában szereplő kiadói munkatársak felsorolásával kezdik. Ezt követi a kiadásra vonatkozó adatok listája, majd a nyomdai munkálatokban részt vevők, valamint a nyomdai adatok felsorolása, amit szabvány ír elő:

A betűtípus,
A borító és a kötés tervezője (ha nem azonos a műszaki szerkesztővel),
A felelős kiadó neve,
A könyv elkészülésére vonatkozó adatok,
A könyv formátuma,
A könyv példányszáma (ezt az adatot ma már csak igen ritkán közlik, például számozott kiadásnál),
A könyv terjedelme,
A mellékletekre és az ábrákra vonatkozó adatok,
A mutató összeállítója (ha nem a szerző vagy a felelős szerkesztő állította össze),
A műszaki szerkesztő megnevezése
A nyomdai előkészítésre (a szedésre és tördelésre) vonatkozó adatok (ha nem azonosak a nyomdával)
A nyomdára vonatkozó adatok (a nyomda neve, telephelye, a nyomda felelős vezetőjének a neve, a nyomdai megrendelés törzsszáma, az előállítás helye és ideje),
A papír minősége,
A sorozat tervezője,
A tipográfus megnevezése

Ezek az adatok (beleértve azok sorrendjét is) mindig tájékoztató jellegűek, de nagyfokú precizitást igényelnek.