Kampányt indított a Nemzetközi Bahá’í Közösség a közelmúltban, hogy felhívja az emberek figyelmét az Iránban élő bahá’í-ok helyzetére és megemlékezzen a hét bahá’í vezető letartóztatásának és bebörtönzésének hetedik évfordulójáról.

Mahvash Sabet, Fariba Kamalabadi, Jamaloddin Khanjani, Afif Naeimi, Saeid Rezaie, Behrouz Tavakkoli, és Vahid Tizfahm

Mahvash Sabet, Fariba Kamalabadi, Jamaloddin Khanjani, Afif Naeimi, Saeid Rezaie, Behrouz Tavakkoli, és Vahid Tizfahm

A világ számos pontján egyszerű falusi közösségektől kormányzati kamarákig, különböző egyének és csoportot adtak hangot tiltakozásuknak és szólították fel az iráni kormányt, hogy tartsa tiszteletben az alapvető emberi jogokat és engedjék szabadon az ártatlanul bebörtönzötteket.
A kampány minden napja a hét bahá’í vezető egyikének volt szentelve, akik letartóztatására még 2008-ban került sor. Húsz hónapot tartották fogva őket tárgyalás nélkül, majd 2010-ben koholt vádak alapján 20 éves szabadságvesztésre ítélték őket.
Mahvash Sabet, Fariba Kamalabadi, Jamaloddin Khanjani, Afif Naeimi, Saeid Rezaie, Behrouz Tavakkoli, és Vahid Tizfahm azóta is jogtalan büntetésüket töltik sok más iráni bahá’i társukkal együtt.
Iránban a bahá’íok vágya, hogy békében gyakorolhassák hitüket anélkül, hogy ezért üldöznék, letartóztatnák, vagy száműznék őket saját hazájukból. A kampány a nemzetközi média segítségét kérte, továbbá arra bátorította az embereket, hogy készítsenek rövid videóüzeneteket, és osszák meg a felhívást közösségi oldalakon keresztül is. Támogatásként az IranWire arra kérte a hét fogva tartott hozzátartozóit, hogy beszéljenek a letartóztatásról és a nehézségekről, melyet bahá’íként élnek át Iránban, valamint osszák meg, személyes történetüket és azt, hogyan tud igazodni az Iráni Bahá’í Közösség ehhez a diszkriminatív politikához.
„- Az üldöztetés 20 éve kezdődött a családom számára, amikor a nagynénémet 3 évre börtönbe küldték, mert részt vett egy bahá’í fiataloknak szervezett találkozón. Ezt követően az édesapámat rúgták ki, mert nem volt hajlandó megtagadni hitét, majd hét éve a nagybátyámat Saeidet tartóztatták le – egyetlen bűne csupán annyi volt, hogy bahá’í.” – mesélte Pooneh Heidarieh, Saeid Rezaie unokahúga.
„- A bahá’íokkal szemben tanúsított igazságtalanságok miatt, a családom nagy része kénytelen volt elhagyni Iránt. Én sem voltam kivétel ez alól, hiszen a szüleink biztonságban akartak tudni minket az öcsémmel.”
Ferida Khanjani, a bebörtönzött bahá’í vezető Jamalodding Khanjai lánya elmagyarázta, hogy túl veszélyes lenne bahá’í-ként visszamenni Iránba. „Nem mintha az apukám engedné. Túlságosan aggódik a biztonságom miatt. Ha a neved Khanjani, a hatóságok automatikusan zaklatásnak és üldöztetésnek tesznek ki. Ami nagyon nehéz, hogy mindez azt is jelenti számomra, hogy már évek óta nem láthattam az édesapámat.”
Nika Khanjai – Jamaloddin Khanjani unokahúga –, arról beszélt, hogy a hány bahá’í család kényszerült külföldre költözni, hogy biztosítani tudják a családjuknak azokat a lehetőségeket, beleértve a felsőoktatáshoz való jogot is, melyeket hazájukban Iránba megtagadnak tőlük.
A bahá’í diákoknak és tanároknak ma Iránban nem megengedett, hogy egyetemre járjanak vagy tanítsanak. Azonnal kizárják őket a felvételi eljárásból, amit kiderül vallási hovatartozásuk. Továbbá, nem csak az oktatásban, de az élet más területein is komoly megkülönböztetéssel találják szembe magukat. A kormány megtiltotta, hogy vallási összejöveteleket tartsanak, és megfosztották őket alapvető jogaiktól is, mint a hitük előírásai szerinti temetkezés. A hatóságok rutinszerűen lehetetlenítik el a bahá’í-ok számára a különböző munkalehetőségeket, beleértve a kormányzati állásokat.
A bahá’í ellenes propaganda részeként az iráni állami televízió, úgy állítja be őket, mint egy szekta, és azt a benyomást igyekszik elhitetni, hogy fenyegetést jelentenek az iszlám társadalom számára. 1990 és a 2000 évek elején több száz bahá’ít börtönöztek be, kínoztak meg és száműztek. Az elmúlt években és lényegében a 2009-es Zöld Mozgalom óta a bahá’í hit követőinek letartóztatása folyamatosan zajlik.
„- Ez a bahá’í ellenes propaganda egyértelműen hamis. Ezért is olyan fontosak ezek a média kampányok, mint a mostani is, amit a hét bahá’í vezető letartóztatása indított el. Emlékszem, ahogy az 1980-as években megölték a bahá’íokat. A kormány úgy gondolta egyszerűen megúszhatja az egészet, de sikerült őket megfékezni a nemzetközi felháborodásnak köszönhetően. Habár az üldözés tovább folytatódott más formában, a nyilvános gyilkolást sikerült megállítani. Még ha nem is lesznek elengedve a fogvatatottak, fontos hogy az iráni bahá’íok tudják, számít az életük, és nem feledkezünk meg róluk. Az iráni hivatalnokok pedig legyenek tisztában azzal, hogy a világ szemmel tartja őket” – tette hozzá Nika.
Pooneh egyetért azzal, hogy minél több ember csatlakozik a kampányhoz, annál nagyobb hatása lehet, akár arra is, hogy a hét bahá’í vezetőt végre szabadon elengedjék.
A kampánynak köszönhetően számos cikk jelent meg a médiában. Magas rangú kormányzati tisztviselők, parlamenti képviselők, és emberi jogi szervezetek támogató nyilatkozatai hangoztak el és több száz, ha nem több ezer egyén és csoportok által szervezett esemény jött létre világszerte a hetek tiszteletére.
„- Annak foka, hogy az emberek mennyire értik meg a kormányzati politika okozta igazságtalanságokat, amit az iráni bahá’í-ok tapasztalnak, nagymértékben függ, az ilyen jellegű megmozdulásoktól. A támogatást nem csak a hivatalos nyilatkozatokban, de az alkalomra született dalok és versek, személyes történetek és egyéb bemutatók által is érezhetjük, melyek különböző módon fejezték ki szolidaritásukat az iráni bahá’í-ok iránt. A bahá’í-ok szenvedése tükrözi, más vallási kisebbségek és szabad gondolkodó helyzetét is Iránban. Ezért a bahá’í közösség helyzetének javulása, egyben jelezni fogja minden iráni állampolgár emberi jogainak nagyobb mértékű tiszteletben tartását is.” – nyilatkozta Bani Dugal, a Bahá’í Nemzetközi Közössége képviselője az ENSZ hivatalában.
A kampány során számos ország fiataljai gyűltek össze és szentelték idejüket, hogy együtt emlékezzenek meg az iráni fogva tartottakról. A kampány több színész, zenész, médiaszemélyiség, emberi jogi aktivista és szervezett támogatását is élvezte.
A Magyarországi Bahá’í Közösség is nagyon aggódik az iráni társaikért. Reményük, hogy a hazánkban indított „Kiemelkedő magyarok az iráni emberi jogokért” projekt szintén hozzájárulhat a helyzetük változáshoz. Ezen felül, szerte a világban több tisztviselő is hangot adott támogatásának. Brüsszelben az Európai Parlament öt tagja, Brazíliában a nemzetközi emberi jogok bizottságának volt elnöke, a kanadai külügyminiszter és a német emberi jogi biztos is felszólalt az ügy érdekében.
„- Megindító volt látni mindazt a nemzetközi támogatást, amit a hét bahá’í vezető felé kifejeztek. Ezek az igaz erőfeszítések világszerte, mind helyi szinten, mind a médiában és a kormányzati tisztviselők között, hozzájárulnak az iráni helyzet tudatosításához. – mondta Ms Dugal. „Reméljük, hogy a hetek elengedésére tett felhívások valóra válnak, hogy ne legyen szükség a 2016-os kampányra, mely immár a fogva tartásuk nyolcadik évét jelentené.”