Irán válasza ismételten elmaradt egy jelentősebb 2014. október 31-i felülvizsgálatra az emberi jogok kapcsán Genfben, pedig már több kormány is felhívást intézett az iráni vezetés felé. Nagyobb tiszteletet követeltek a vallásszabadság tekintetében és a vallási kisebbségekkel szembeni diszkrimináció felszámolását, eddig eredménytelenül.

Diane Ala'i

Diane Ala’i

Sajnos, amit a mai Emberi Jogi Tanács ülésén láttunk, csak egy kísérlet volt arra, hogy elkendőzzék azokat a vallási megkülönböztetéssel kapcsolatos kérdéseket, melyeket más kormányok, mint aggodalmakat, többször is idéztek.” – mondta Diane Ala’i, a Nemzetközi Bahá’í Közösség képviselője, az ENSZ-ben.
Válaszul egy tagállam által feltett kérdésre a bahá’íokkal kapcsolatban, Irán képviselője újból teljes mértékben elferdítette a tényeket és álszenten kijelentette, hogy a bahá’íok az összes állampolgári jogokat élvezik.” – nyilatkozta.
Ha lett volna legalább egy szál igazság is abban, amit mondott, akkor hogyan lehet, hogy szombaton 79 bahá’í tulajdonban lévő boltot Kermanben, Rafsanjanben és Jiroftban hivatalnokok zárattak be, amiért a tulajdonosok egy közelmúltbeli bahá’í szent nap tiszteletben tartásáért szüneteltették üzleti tevékenységüket. Ezek a lezárások egyértelműen sértik az állampolgárok jogait vallásuk szabad gyakorlásában. Továbbá, miért van az, hogy több mint 30 éve már annak, hogy a bahá’iok hivatalosan is egyetemre járhattak vagy az állami szektorban dolgozhattak, esetleg jövedelmező munkavállalók lehettek saját vállalkozásukban.” – tette hozzá Ms. Ala’i.
Azt is megemlítette, hogy többszörösen felmerült a kormányok aggodalma az általánosan elterjedt nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés, a bebörtönzött újságírók és emberi jogi aktivisták, és a halálbüntetések törvényes eljárások nélküli túlzott használata miatt.
„Sajnos, az iráni képviselő megjegyzése, nem volt más, mint kertelés legyen szó akár a vallási-, sajtó-, vagy gyülekezési szabadság kérdéséről, valamint a megfelelő bírósági eljárásokról.” – mondta Ms. Ala’i. A jogvédő azt is kihangsúlyozta, hogy Irán képviselői szándékában állt egy új fogalom, a „multikulturális emberi jogok”, bevezetése is.
Egy ilyen koncepció bevezetése, lehetőséget adna a kormánynak, hogy úgy értelmezzék a nemzetközi emberi jogokat, ahogy nekik tetszik, habár többek közt a nők és bahá’íok esetében már most is ezt teszik. – magyarázta Ms. Ala’i.
Ez az októberi ülés a négy évenként egyszeri felülvizsgálatot képviselte az Emberi Jogi Tanácsács előtt, melyet úgy is neveznek, mint Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat. Több mint száz kormány adott nyilatkozatot, intézett kérdéseket és tett ajánlásokat Irán felé.
Jelenleg több mint száz Bahá’í van jogsérő módon, koholt vádakkal bebörtönözve Iránban. Megtagadták a bahá’íok számára a felsőoktatásban való részvételi jogot és hivatalosan megkülönböztették őket a munkavállalás számos területén. A kormány egy jól igazolható bahá’íok ellenes kampányt indított a médiában és szigorúan korlátozzák jogukat a vallásuk szabad gyakorlásában.
Irán legutoljára 2010 februárjában esett át az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálaton. Azon az ülésen a Tanács tagjai 188 ajánlást tettek, annak elősegítésére, hogyan fejlődhetne Irán a nemzetközi emberi jogi törvények betartását illetően. Irán „elfogadta” vagy legalább is ígéretet tett, hogy teljesít legalább 123 javaslatot – ezek közül is 34, mely kifejezetten érinti a bahá’íokat és helyzetüket az országban.
Ez idáig Iránnak nem sikerült megvalósítani egyet sem, e 34 ajánlásból. Ezt a tényt dokumentálja a Bahá’í Nemzetközi Közösség „A beteljesületlen ígéretek” címmel nemrégiben megjelentetett riportja is. A Bahá’í hit a legnagyobb nem Muszlim vallási kisebbség Iránban. Ahogy az iráni kormány a bahá’í polgárokkal bánik, egy valódi mutató arra nézve, mennyire tiszteli ez a rendszer a többi állampolgára jogait.