Gondoljuk végig a film emberi generációkon átívelő hosszú útját. Olyan alapvető dolgoktól, mint a jel, majd a kép, végül a mozgókép. Ez mai szemmel tűnik egy bonyolult dolognak, de még a mozgókép kialakulása után is sokáig tartott, míg az emberek megértették a filmnyelvet, adaptálódtak hozzá olyan módon, ahogy az fejlődött. Hosszú és rögös út volt ez, és úgy gondolom érdemes a film lehetséges jövőjéről is beszélni. Persze nem lehetünk biztosak abban, merre folytatja az útját, de sejtéseink lehetnek.

A következőkben a szubjektív filmjövőképemről beszélnék, és ehhez muszáj szót ejtenem a videojátékokról. Típusától függően, a számítógépes játékok is egy kódot követnek, egy szabályrendszeren alapulnak. A grafikai megjelenés lassan olyanná válik, mint amiket a filmekben használnak speciális effektek elkészítéséhez. Sok a párhuzam a film és a virtuális valóságban végbemenő történetek közt. Persze ugyanúgy elbukhat egy játék a jó történet hiányán, mint azok a filmek, amelyek csak a látványra fektetnek hangsúlyt.

„Bizonyos rejtélyes hatalmak óriási összegeket hajlandók áldozni arra, nehogy a filmben valami művészi megjelenjen.” (Erdélyi Miklós, 1995, 131.oldal)

Nagyon örülök, hogy amíg a filmeknél egyre inkább Hollywood hatása uralkodik, a játékoknál nem tud annyira érvényesülni. A jó fejlesztők odafigyelnek a játékosaik visszajelzésére, és úgy alakítják a játékot, hogy az a fogyasztói társadalomnak igyekezzen megfelelni, nem úgy, mint pár blockbusternél, ahol nem veszik figyelembe az emberek véleményét, mert nekik mindenképp megéri a film létrehozása.

A rendezőknek nincs lehetőségük a bemutató után alakítani az elkészült filmet. Egy játék viszont, ahogy megjelenik, annál az állapotánál csak jobb és jobb lesz, ha foglalkoznak vele.  A filmkészítő stáb annyit tud tenni a rajongók visszajelzéseivel, hogy a következő film alkotásakor igyekeznek azokat figyelembe venni. Példának tudom itt felhozni a Batman versus Superman című mozit. Megosztó kritikája után a következő DC Comics univerzumban játszódó Suicide Squad című filmre, a forgatások után mentek vissza felvenni plusz jeleneteket. (Az már más, hogy így sem sikerült túl jól.) Azért tettek így, mert sok rajongó panaszkodott a Batman versus Superman komor hangulatára, ami sok ember esetében nem érte el a kívánt hatást, és inkább komikussá tette a filmet, pedig az nagyon is komoly akart lenni. Lényeg, hogy a filmeknél a bemutató után nem lehet módosítani az anyagot, vagy maximum egy rendezői változattal, míg a játéknál ez megengedhető.

Fahrenheit (2005)

Véleményem szerint a videojátékokat ugyanúgy lehet művészetnek nevezni, mint a filmeket. Egyre több játék akarja elhitetni a lelkes playerrel, hogy ő igazából egy film szereplőjévé válik. A Quantic Dream nevű fejlesztő csapat első próbálkozása erre a Fahrenheit című játék, 2005-ből. Ezt az egyik korai kísérletnek gondolom, mint a film és játék keresztmetszete. Történetileg kiváló, fordulatokban gazdag, izgalmas akció-kalandjáték, s büszkén viseli az „interactive movie” kategóriát is. Abban az időben azonban a technika még nem tartott ott, hogy élethűvé tudják varázsolni a grafikai megjelenést, mai szemmel nézve öregnek tűnik az alkotás, de ennek a zsánernek az alapjait itt lefektették, és látták, hogy működik. A játékos társadalom imádta, és még most is imádja a Fahrenheit-et, igazi klasszikusnak minősül. Műfajteremtőnek. Ezt folytatta a csapat a 2010-ben megjelent a Heavy Rain című játékukkal. Ugyancsak egy zseniális thrilleres krimi történetet kaptunk, immáron ma is szépnek mondható grafikával, több karakter irányításával, még részletesebb megvalósítással, még „életszagúbban”.

 

Heavy Rain (2010)

A film jövőjének az interaktív filmet gondolom, ahol mindenki a maga ízlése és kedve szerint irányítja a főszereplőket, az aktuális cselekménynek megfelelően. Itt az interakció olyan szinten van jelen, hogy ha például ki akarunk szállni a karakterünkkel az autóból, elhúzzuk balra vagy jobbra az analóg kart, attól függően, hogy melyik oldalunkon van az ajtó. Olyan gyorsan futunk, amilyen gyorsan nyomkodjuk a megfelelő gombot, és az is megtörténhet, hogy nem tudunk elfutni, így karakterünk nagyobb bajba kerül, mint amiben addig volt, és más irányt vesz a történet. Ezeknél a játékoknál lényegében filmet nézünk, és a felugró gombokat megfelelően lenyomva haladunk előre, illetve párbeszédeknél is a felsorolt lehetőségeinkből válogathatunk, ahogy a fenti képen is látszik. A mi kezünkben van a karakterünk élete. Mondhatjuk, hogy ez az összes játékra igaz, itt mégis komolyabb hatású, mert nem tudhatjuk biztosan, hogy mi minek a következménye lesz. Egy szituációnak akár 3-4 különböző kimenetele is lehet.

BEYOND Two Souls (2013)

Rendre választási lehetőségek elé állít minket a játék, ugyanakkor nem tudjuk melyik a jó, és rossz döntés. Ezáltal bőven újrajátszható a történet. A csapat következő alkotása a 2013-as BEYOND: Two Souls címet viseli, és akár milyen hihetetlen, ez a fejlesztő gárda nemhogy simán felér az előbbi munkáihoz, de sorra felülmúlja azokat. A BEYOND 24 befejezéssel rendelkezik. A történet során meghozott döntéseinken múlik, melyiket kapjuk. Egy film általában 1,5-2 órás játékidővel bír. A szóban forgó alkotás olyan 10-11 óra hosszát szórakoztat, s ez idő alatt részletesebben ki lehet bontani a szereplők jellemét, ezáltal jobban lehet velük azonosulni. A karaktereket tényleges színészek játsszák az arcuk, a mimikájuk és a gesztusaik részletes modellezésével, valamint a szinkronhangjukkal. A főszereplő lány, Jodie szerepében például Ellen Page brillírozik, ja, és itt van még Williem Defoe is.

Ellen Page és Willem Dafoe a BEYOND: Two Souls készítése során

Véleményem szerint itt és ezzel kezdődött el a film jövője. Aztán jött a vérfrissítés magában a játékiparban is, az olyanokkal, mint Augmented Reality, Virtual Reality. Például az Oculus Rift, vagy HTC Vive szemüvegek, amikkel síkban való korlátozást is átléphetjük. Nagyon arra tart ez a tendencia, hogy mi magunk leszünk a főszereplők. Ezt az irányú fejlődést azért lehet veszélyesnek tartani, mert egyelőre nem tudni a hosszú távú hatásait. Az egyénben olyan illúzió képződik, amely szerint ténylegesen egy másik világba kerül, ami okozhat problémákat a pszichikumban azoknál, akik erre hajlamosak.

DETROIT: Become Human (2018)

A cikkem végén még megjegyezném, hogy a Quantic Dream következő mesterműve a DETROIT: Become Human címmel, május 25.-én érkezik. Addig is, kedves Playstation játékosok! Ha van PS Plus előfizetésetek, ebben a hónapban a BEYOND: Two Souls-t tölthetitek le ingyen, magyar felirattal a Store-ból. Én megyek is játszani.