HÚSVÉT

Pál beszéde Agrippa király előtt: „- Mi hihetetlent találtok abban, hogy az Isten feltámasztja a halottakat? (…) Napnál ragyogóbb világosságot láttam az úton, körülragyogott engem is, útitársaimat is. (…) Egy hangot hallottam, (…) megszólított: ‘- Saul, Saul, miért üldözöl? ‘(…) Megkérdeztem: Ki vagy, Uram? – Jézus vagyok – felelte az Úr –, akit üldözöl. (…) Azért jelentem meg neked, hogy terjesztője és tanúja légy annak, amit láttál, és amit majd ezután fogsz látni. (…) [Pál:] – Nem lehettem engedetlen a mennyei látomás iránt (…) Semmi mást nem mondok azon kívül, amit a próféták és Mózes megjövendöltek: hogy Krisztus szenvedni fog, elsőnek támad fel a halottak közül, világosságot hirdet népének és a pogányoknak.” (Apostolok Cselekedetei, 26,8;13-16; 19;22-23)

A húsvét a keresztény ünnepek közül a legváltozatosabb megítélésűek közé tartozik. Ahány ember, annyi ház, annyi szokás – ez a kitétel pedig Jézus Krisztus feltámadásának ünnepére különösen igaz. Kiváltképp akkor, ha egy kis vizsgálódásba kezdünk: ki mit gondol a húsvétról, mit tud róla, esetleg milyen tévhitekről hiszi azt, hogy az a valóság? Rejtélyes, már-már városi legendák övezik ezen ünnep mibenlétét – elég, ha csak arra gondolunk, hogy márciustól kezdve rögtön elindulnak a pletykák arról, mikor is lesz idén húsvét…?

Amiben mindenki biztos: hétfőn nem kell bemenni dolgozni. Ez már elég indok lehet arra, hogy szeressük a húsvétot, a szebbik nem képviselői azonban – valljuk be: érthető módon – kevésbé rajonganak az évi rendes vízutánpótlásért. Az örök gyermeklelkűek már alig várják, hogy hétfőn reggel felkelhessenek és benézhessenek az ágyuk alá, hátha elrejtettek oda nekik valamit – csak ne adja az ég, hogy egy élő nyulat…

Az olvasó most azt gondolhatná, mennyire komolytalan cikk ez, amelyben a szerző azt hiszi, hogy ennyiből áll a húsvét. Pedig nem is állnék messze a valóságtól – akár bevalljuk magunknak, akár nem, bizony a legtöbb ember számára Urunk feltámadásának ünnepe kimerül az olyan jelképek „használatában”, amelyek első, és még második ránézésre sincsen túl sok közük Krisztus feltámadásához. Lehet, hogy a tojás az élet újjászületésének jelképe, és meg lehet magyarázni, például fordítási hibával, hogyan is jön a képbe a nyúl (Hase), ami eszerint eredetileg gyöngytyúk (Hasel) (!) volt, ezek a szimbólumok egyáltalán nem juttatják eszünkbe azt, miről is szól valójában a húsvét.

Egy héttel húsvétvasárnap előtt, virágvasárnap Jézus szamárháton bevonult Jeruzsálembe, a nép pedig virágokkal üdvözölte őt, lába elé szórva azokat. A főpapoknak, akik ellenezték Jézus tanításainak terjesztését, ezt nem nézték jó szemmel – elhatározták, hogy megnyerik maguknak Júdást, egyik tanítványát. Jézus tudta, hogy Júdás el fogja őt árulni, és ezt magával a későbbi árulóval is közölte. Ezen a napon, az utolsó vacsora estéjén Jézus arra kérte tanítványait, hogy virrasszanak vele, azonban ők elaludtak, Júdás pedig valóban elárulta Jézus hollétét a római katonáknak.

Nekik azt állította, hogy ő Isten fia, mire még a leghűségesebbnek tartott Péter is megtagadta őt. Pilátus elé vitették, aki a nép kezébe helyezte a döntést, ő pedig „mosta kezeit. Felhívnám a figyelmet, hogy ekkor még csak hétfő (Nagyhétfő) van, azaz a dicsőséges, virágvasárnapi bevonulás óta még csak egy nap telt el! Ennek ellenére a nép – mondhatni közfelkiáltással – bűnösnek találta Jézust. Fejére töviskoszorút, vállára keresztet helyeztek, és a lehető legnagyobb megaláztatás közepette, Jeruzsálem város népének kíséretében „felvonultak” a Golgota-hegyre, ahol keresztre feszítették. Megkezdődött Jézus szenvedése, mígnem pénteken (Nagypéntek) kereszthalált halt. Holttestét levették a keresztről, majd sziklasírba temették.

Három nappal később azonban csoda történt: vasárnap (húsvétvasárnap) Jézus feltámad. Ezzel felülkerekedett a halálon és legyőzte azt. Hétfőn (húsvéthétfő) a megtisztulás, megújulás időszaka következik: bizonyos források ehhez kötik a vízzel (!) locsolkodás szokását is, azonban bibliai vonatkozása is lehet: „a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket…” [1]

Következik: A húsvéti időszámítás, a jelképek eredete

Források:

[1] Tavaszi ünnepek
[2] Miért éppen húsvét? (nyest.hu)
[3] A húsvét eredete, története és jelképei

Author: Weisz Dávid

Tájékoztatás, értelmezés, tanítás - ez a három tevékenység a tudomány által elért eredményeknek a megszokottól kissé eltérő módon történő kommunikálására vonatkozik. Az aktuális tudományos hírek hátterének ismertetésére törekszem. Kapcsolat a szerzővel: weisz.david@prherald.hu

Vélemény, hozzászólás?