GÁZÁBAN MUNKA NÉLKÜL IS JÁR A FIZETÉS

Ha Gázáról hall az ember, azonnal a kassam rakéták, és a szegény, kiszolgáltatott palesztin nép jut az eszünkbe, főképp azonban a szenvedő civilek, meg az őket is sújtó gazdasági válság, s a régióban uralkodó áldatlan állapotok. De vajon mi lett a sorsa annak a több mint 5,6 milliárd EURO támogatásnak, amivel az Európai Uniós tagállamok 1994 óta támogatják a palesztin népet? És konkrétan hová lett az a 90 millió EURO, amit például egy új erőműre kaptak a palesztinok, miközben a tervezett beruházásnak se híre, se hamva?

 

Hans Gustaf Wessberg, svéd luteránus könyvvizsgáló arra vállalkozott, hogy kideríti, hogy mi a tényleges helyzet Palesztinában az európai segélyprogramokkal kapcsolatban. A helyszínen kezdte el vizsgálni a körülményeket – főképp az állami közalkalmazottak fizetéskiuatalásait –, és rendkívül meglepődött azon, amit hallott és tapasztalt. A konzekvenciáiról így számolt be: „Az Európai Bizottság (EB) és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) nehéz körülmények között is sikeresen nyújtott támogatást a Palesztin Hatóságnak, ám a jelenlegi koncepció több szempontból egyre inkább átalakításra szorul.”

Hans Gustaf Wessberg

Wessberg diplomatikusan fogalmazott, ámde többeket sokkoló és felháborító mondataival a pénz felhasználásának abszurd formáira utalt. A nemzetközi gyakorlatot jól ismerő svéd szakember azt tapasztalta, hogy az EU nagyszámú palesztin alkalmazott fizetéseit utalja át, többek között orvosoknak, professzoroknak, akik ténylegesen azonban nem dolgoznak hivatalos munkahelyeiken. Kiderült, hogy Gázában a helyzet az előzetesen feltételezetteknél is rosszabb. A Nemzeti Ellenőrzési Hivatalban például 125 emberből kilencven egyáltalán nem jár be a munkahelyére dolgozni. A megkérdezettek nem tudnak egyértelmű választ adni arra, hogy hova tűnik el európai pénz, mindössza azt tudják, hogy ők mire költik a saját fizetésüket, amit rendszeresen megkaptak, anélkül, hogy dolgoznának. Brüsszelben egyes politikusoknak az a meggyőződése, hogy ha a palesztinokat nem fizetik tovább, akár könnyen szélsőségesekké válhatnak. Az Ellenőrző Bizottság azonban ragaszkodott ahhoz, hogy megvonják a Gázának ajánlott alapokat, a Hamas vallásos mozgalma és Mahmud Abbas ciszjordániai tevékenysége miatt.

Abbas kormánya már 2007-ben arra kérte a közalkalmazottakat, hogy ne járjanak be dolgozni, mert így is tudja garantálni fizetéseik folyósítását. Egyes információk szerint kb. 65.000 tisztségviselő tényleges munkavégzés nélkül veszi fel rendszeresen a fizetését.

Ahmed Majdalani, palesztin munkaügyi miniszter szerint „ennek a helyzetnek politikai okai vannak. Először is mindnyájan a kormány tisztviselői, és nem utolsó sorban a hadi puccs áldozatai, a családját mindenki tisztességgel el akarja tartani. Nem dobhatjuk ki az embereket az utcára” – nyilatkozta egy újságírói kérdésre.

Az EU ellentmondásos helyzetbe került, a közelmúltban például megszakított minden kontaktust azokkal az izraeli intézményekkel, melyek Gázában működnek, függetlenül attól, hogy gazdasági, vagy akadémiai jellegű tevékenységet folytatnak.

Ugyanakkor továbbra is folyósítják a palesztin közalkalmazottak fizetéseit, miközben a görög közalkalmazottak a válság óta szigorú diétára vannak fogva, ráadásul rengeteg görög munkavállalót el is bocsátottak.

HÁTTÉR-INFORMÁCIÓK:
http://www.bbc.co.uk/news/world-europe-25330437
http://www.eca.europa.eu/hu/Pages/NewsItem.aspx?nid=4416

Author: Turós Margaréta

„Megkülönböztetni a hallgatást – a fecsegéstől, a mélységet – a felület álságos csillogásától, az állandó nevetséges igyekezetet – a bölcsességtől, a ripacsságot – az igaz szótól, a hazug meséket – a természet és természetesség igaz kisugárzásától, az erőltetett imázst – az önmagából eredő Erőtől, a mindenben résztvevő erőlködését – a kívülállóság benne-lévőségétől… – Azt hiszem, ezt tudja az a Tibeti Láma.” - írja Turós Margaréta, aki Szamosújváron, a kis örmény városban, a francia diákforradalom évében, egy fagyos januári napon született. Iskoláit Kolozsváron végzi, az akkori 3-as számú matematika-fizika, mai Báthory Gimnáziumban. A Bolyai Tudományegyetem kémia-fizika szakának befejezése után Budapesten kezd tanítani. A szegedi József Attila Tudományegyetemen 2003-ig elvégzi a filozófia szakot is, „keresve az élet nagy értelmét”. Diplomamunkáját Emil Cioran pesszimista filozófiájából írja, aki mindmáig szívügye maradt, akár az emigráció és az otthontalanság témái. 2013-ig megszerzi a harmadik egyetemi diplomáját, a miskolci Egyetem Kulturális Antropológia vizuális szakán. Egyórás vizsga-dokumentumfilmjének címe: „Itthontalanság”. Fiatalkora óta rendszeresen fotózik. 2013 óta a PR Herald online lap kulturális antropológia rovatvezetője. 2014-ben az Air France légitársaság országos fotóverseny döntőse, a párizsi Charles de Gaulle repülőteret fotózza. A tanítványaival közös fotókiállítását – „Újpalota: egy pillanatnyi élet” – Szipál Márton nyitotta meg. 2014-ben volt az első önálló, bemutatkozó fotókiállítása – „Színeim története” címmel – a Gozsdu Udvarban. Ezt követően az Izraeli Kulturális Intézetben, a Massolit Galériájában, valamint Indiában, Franciaországban és Kubában is kiállították a fotográfiáit. Öt kontinens 52 országában járt, öt nyelven beszél, „street photographer”-nak vallja magát. tigramave@hotmail.com

Vélemény, hozzászólás?