A romániai elnökválasztások első turnusa után – amikor megjelent a megosztott Románia (amelyben Erdély a protestáns szász Klaus Werner Iohannisra, az ország déli és keleti része az ortodox román Victor Pontára szavazott), a második turnus meghozta a meglepetést.

Klaus Werner Johannis

Klaus Werner Johannis

Az exit-poll már 16 óra körül jelezte, hogy a szavazatok elkezdtek más irányt venni, és amíg délig még Victor Ponta vezetett, 16 órakor már lehetett látni a százalékok megfordulását: Klaus Werner Johannis az ötven százalékon is túl volt.
Minek köszönhető ez a hihetetlen fordulat, erről megoszlanak a vélemények. Van, aki azt állítja, hogy a román diaszpóra hatalmas Facebook-kampánya elhozta a „román őszt” -, az „arab tavasz” helyett; más elemzők szerint a Monica Macovei és Elena Udrea-ra szavazók átálltak Iohannis pártjára, a jobbikos Vadim Tudor emberei pedig kettészakadtak.

Victor Ponta

Tény, hogy a Facebook-on percenként érkeztek a szavazásra buzdító szlogenek, cikkek a Pontat lejárató Mickey Mouse nickname ismétlődése, a hazugságainak leleplezése és az a kijelentése, miszerint a román diaszpóra elmehet a búsba. Minden órában a világ valamely részén feltették: Új-Zéland megszavazta Iohannist. Franciaország Iohannisra szavazott. Anglia döntött: Iohannis.
Egy cambridgi doktorandusz is feltette a képét, a kísérőszöveggel, miszerint kilenc órát állt sorban a nagykövetségen a hidegben, hogy szavazhasson.
Ioan Hossu kolozsvári szociológus a következőket nyilatkozza: „Mindazok, akik most szavaztak, egy ideát szavaztak meg, azt, hogy „így már nem akarom” és a „nem akarom többé a politikai cirkuszt, nem akarom a PSD-t”. „Nem egy pártra szavaztak, hanem egy koalícióra. Sokadszorra látom Romániában a negatív szavazást. Az emberek a változás ideájára szavaztak.”
Mi is volt a politikai cirkusz? Egy nő azt mesélte, hogy a falujában a pap kapott a Ponta vezetéstől bizonyos összeget a templom restaurálására, azzal a kitétellel, hogy mondja el a templomban: „Az emberek szavazzanak a jóra!”
Szentképeket osztogattak a szavazási kampányban a Ponta-féle szociáldemokraták és magukhoz tudták a román ortodox egyházat.
Daniel Pátriarka azt nyilatkozta: „Máskor is Isten népünktől idegen emberekkel dolgozott…”
Istennek ez a manipulatív bevitele a választásokba, nem hatott. De vajon miért nem hatott egy olyan népben, aki a mély ortodoxiában nőtt fel, ahol a falukban azért nem mentek gyonni, mert féltek mit mondanak a papok, ha megtudják kire szavaztak? Nem vitás, hogy Románia egy hatalmas fordulatot írt nemcsak saját, de a közép kelet európai történelemben is.
Az országban egyre több fiatal értelmiségi látja a káoszt, a politikai hazugságot, a korrupciót és az elégedetlenség egyre nő” – írja Marin Preda szociológus. Amikor rájöttek, hogy a diaszpóra összefog és a román népben megszületett egy kollektív öntudat, volt merszük megmozdulni, vállalni a sorsuk kézbevételét.
Így történt, hogy este 21 óra után a Mediafax sok százezer izgalomban lévő román részére továbbította a bombahírt: Iohannis 54,51%-al győzött és több mint 70%-os szavazatokat ért el Kolozs, Kovászna, Hargita megyében és Szebenben.
Az ország 63,95%-a szavazott és akkor még nincs benne a román diaszpóra.
Ki is ez a Iohannis?
Szebenben végezte a középiskolát, abszolút jelessel, aztán Kolozsváron a Babes Bolyai Egyetem fizika szakát, abszolút jelessel. Precíz, humoros, kitartó, magabiztos jellemként emlékeznek rá a kollegái tanárai.
Egy Szeben melletti gimnáziumban lett fizikatanár, aztán nem sok idő múlva tanfelügyelő.
2000-ben választották meg polgármesternek Szebenben és négyszer újraválasztották. Szebent abszolút kulturális európai várossá tette, ezer szállal kötődött ahhoz a városhoz, ahol élt és ahonnan szülei elmentek 1989-ben és ő maradt.
Feleségét 1980-ban ismerte meg, még az egyetemi éveikben. Carmen egy nagyon szimpatikus, szerény, halk, kedves, elegáns nő, aki angol tanár a szebeni Georghe Lazar Kollégiumban. Mindenki szereti és ő úgy döntött, hogy marad az iskolában, nem vette el az eszét a hirtelen first lady-vé való válása.

Carmen Johannis

Nagyon szépen zongorázik, francia nyelvet tanul, s jobban szeretni művelni a francia konyhát, mint az unalmas angolt.
Egyetlen szomorúság van az igazán kiegyensúlyozott, mintapár életében, hogy nincsenek gyermekeik.
Van azonban hat ingatlanjuk, három ház Szebenben és három lakás, amelyek miatt máris megkezdődött a piszkálódás a román bulvársajtóban. Iohannis elmagyarázta, hogy amikor kimentek a szászok, minden házat 80.000 lejért adtak el, ő is vett egyet, kiadta, aztán a bérből vett egy másikat és nem a tanári fizetéséből szerezte.
Iohannis harminc éves koráig csak biciklizett, most is szívesen teszi. Ő is halk, lassú, nyugodt és határozott ember. Már elnöksége első napján megszavaztatta az amnesztia és a parlamentári immunitás eltörlését.
A sok PSD báró máris félve tekint Iohannis vezetési politikájára, hiszen van ki távozzon és talán nem olyan tiszta minden, mint ahogyan látszik, ikonok ide vagy oda.
Angela Merkel köszöntötte Iohannis győzelmét és a kooperálás reménységét fejezte ki.
Milyen jövő vár Romániára, csak prognosztizálni lehet, de ami november 16-án történt példaértékű egész Európának. A románok kezükbe vették sorsukat és felelősen döntöttek. Ha kellett, kimentek az utcára, de nem egy anarchia hullámban, hanem közös öntudattal és akaratattak, hittel és a változás szelleméve lelkükben.
Ezt nem tudta megakadályozni sem a politikai manipuláció, sem a távolság, sem a dezinformáltság.
Bárhonnan is nézzük, ők megfordították a megfordíthatatlannak tűnőt. Talán érdemes lenne ezen mélyebben is elgondolkodni…

(Források: Adevarul.ro, romaniatv.net, és Mediafax)