ÉHEZNI – „MINŐSÉGI MÓDON”?

17 éve létezik a „Tegyünk Együtt a Gyermekekért” elnevezésű TCK-program, amin belül a Danone Kft. most egy úgynevezett „médiaklubot” akar létrehozni, hogy – az általuk használt kifejezéssel – a „minőségi éhezésre” (SIC!) hívják fel a magyar emberek figyelmét. A „minőségi éhezés” egyértelműen a jóléti társadalmak sajátossága. Az önmagában is abszurd szóösszetétel arra a jelenségre utal, amikor valaki „mennyiségben elegendő élelmet vesz magához, ennek a összetevői azonban nem fedezik az étkező szervezetének tápanyag-, vitamin- és ásványi anyag igényét”. Ez hiánybetegségek (pl. skorbut), kialakulásához vezet, ami hosszú távon komoly betegségek okozója, elősegítője. Vajon miért gondolják a Danone vállalati külső kapcsolatok igazgatója és szakmai partnerei – a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége, továbbá a Magyar Élelmiszerbank Egyesület vezetői –, hogy Magyarország „jóléti állam”?
Ételosztás Budapesten

A Danone által használt „minőségi éhezés” kifejezés abban az értelmezésben, mintha például „minőségi szegénységről” beszélnénk, nemcsak, hogy félreérthető, de egyenesen irritáló is, még ha sejtjük is, hogy a kezdeményezők és a hozzájuk csatlakozó Magyar Adományozói Fórum vezetőinek szándéka természetesen nem erre irányulhatott, hanem a „minőségében elégtelen táplálkozás” visszaszorítására.
A PR Herald szerkesztőségi megkeresése, majd visszajelzése alapján a szervezők most belátták, hogy érdemes elgondolkodni, mennyiben félreérthető ez a kifejezés első hallásra.” – olvashatjuk Berman Zsuzsa pr-tanácsadó (MEC Access) szerkesztőségünknek írt válaszlevelében.
A Média Klub létrehozásával a szervezők  olyan közösséget szeretnének kialakítani, amely követendő példát mutat, aktuális, széles kört érintő társadalmi probléma köztudatba emelésével.
2015-ben a Danone számára a jóléti államok sajátos problematikája – a gyermekek „minőségi éhezése” – a legfontosabb megoldandó kérdéskör, s arra törekednek, hogy minél többen értesüljenek erről, a közvélemény szakmailag hiteles információkat kapjon a szociológiai és táplálkozásügyi háttérről, valamint a súlyos problémák megoldására irányuló programokról, intézkedésekről.
Olyan mértékadó újságírókat kértek fel, akik elkötelezettek szociális és társadalmi problémák feltárásában, és szeretnének hozzájárulni a minőségi gyermekéhezésről való ismeretterjesztő, tájékoztató munkához.
A szervezők szerint „az éhezés jelenleg 200.000 gyermeket érint hazánkban”. Ennek lehet szociális oka, vagy a kellő táplálkozási ismeretek hiánya. A mennyiségileg vagy minőségileg elégtelen táplálék bevitel egyaránt veszélyezteti a gyermekek fejlődését.
Egyszerű szénhidrátokkal viszonylag gyorsan – de csak átmenetileg – csillapítható az éhség, ez azonban hullámzó vércukorszintet okoz, ami hosszú távon pedig anyagcsereproblémák kialakulásához, valamint többlet testtömeghez vezet.
A 4-10 éves korosztály közel harmada reggeli nélkül indul el hazulról, tejtermékből a napi ajánlott 500 ml felét, zöldségből és gyümölcsből a javasolt 400 g felét fogyasztják el.
001
Felmérések szerint a magyar gyermekek 8% alultáplált, míg 20%-uk túlsúlyos. A rossz étkezési szokások gyermekkorban alakulnak ki, melyeken felnőttkorban már nehéz változtatni. Magyarország évente 1,8 millió tonna élelmiszer-hulladékot termel.
Az élelmiszer-feleslegek felkutatása és összegyűjtése a környezetterhelés csökkentését és egyben az éhezés és alultápláltság visszaszorítását is szolgálhatná.
Danone
A „Tegyünk Együtt a Gyermekekért” program dolgozói évek óta foglalkoznak az iskolások megfelelő táplálkozásával, emellett alkalmi és rendszeres élelmiszer adománnyal is segítik a rászoruló iskolásokat.
Várhatóan 2015 végén fogadja el az ENSZ Közgyűlése a nemzetközi fejlesztési együttműködés (NEFE) új globális irányait kijelölő Fenntartható Fejlődési Célokat. Nem véletlen, hogy a 17 kijelölt cél közül kettő is kapcsolódik a táplálkozáshoz, mivel ezek a problémák a világ fejlett és fejlődő régióiban egyaránt jelentkeznek.
Az éhezés felszámolása, az élelmiszer-biztonság és a jobb minőségű, kiegyensúlyozottabb táplálkozás megvalósítása a legfontosabb célok közé tartozik.

Author: Varga Mihály

Stratégiai kommunikációs tanácsadó, a PR Herald – az első magyar public relations szakfolyóirat – alapító-főszerkesztője. 1983-ban kezdi pályafutását a Magyar Televízió Szegedi Stúdiójában, mint szerkesztő-rendező, majd ’85-től filmgyártásvezetőként dolgozik Budapesten. 1987-től a Magyar Tudományos Akadémia Kutatófilm-stúdiójánál produkciós menedzser. A rendszerváltás idején (illegális körülmények között) külpolitikai tudósításokat szervez, külföldi televíziós társaságoknak szállít dokumentumfilmeket és híranyagokat, a „Keleti Tömb” utolsó szocialista országainak végnapjairól. Több száz publicisztika, rádió- és lapinterjú szerzője és szerkesztője. Olyan szervezetek és vállalatok pr-tevékenységét segítette/segíti, mint az ORTT, a Magyar Államkincstár, a Szerencsejáték Zrt., a Nemzeti Szakképzési Intézet, a Magyar Villamos Művek Rt., a Levegő Munkacsoport, a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségi Közalapítványa és a Workania. A pályájuk elején álló tehetséges emberek megszállott támogatója. Kapcsolat: varga.mihaly@prherald.hu

Vélemény, hozzászólás?