EGYRE TÖBB ORSZÁG TILTAKOZIK

Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter egyértelműen fogalmazó felszólító levelet írt Muhammad Javad Zarif iráni külügyminiszternek az ország legnagyobb nem muszlim vallási kisebbségének védelmében. A politikus egyértelműen elítéli a bahá’iak üldözésének fokozódását Iránban. Határozott fellépése az Iránban üldözött bahá’í-ok következetes támogatásának része, amelyet az Európai Parlament (EP) képviselői, valamint számos parlamenti képviselő és prominens személyiség is képvisel Németországban, Norvégiában, Spanyolországban, Svédországban, az Egyesült Királyságban, Finnországban és Írországban. Magyarország egyelőre – érthetetlen módon –, hallgat erről az emberi jogi krízisről.

Luxembourg’s Foreign Minister Jean Asselborn – Virginia Mayo felvétele

 

Javad Zarifnak küldött levelében Jean Asselborn aggodalmát fejezte ki az iráni bahá’í-ok helyzete miatt. Ezt a diplomáciai üzenetet egy nyilvános sajtónyilatkozat is követte, amelyben a luxemburgi külügyminiszter ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy „a bahá’i közösség tagjai ellen az utóbbi hetekben folytatott eljárások és a COVID-19 járvány újabbb hulláma idején a közösség tagjainak bebörtönzése különösen aggasztó”.
2020 eleje óta – a folyamatos egészségügyi válság ellenére –, az iráni hatóságok fokozták vallásos indíttatású büntetőeljárásaikat a bahá’iak ellen, legalább 100 ártatlan személyt vádolva meg Bushehr, Fars, Isfahan, Kerman, Dél-Khorasan, Teherán és Yazd tartományokban. Annak ellenére, hogy nemzetközi lelkiismereti foglyokat legtöbb fegyházból szabadon engedtek a globális járvány miatt, néhány baháí továbbra is börtönben maradt.

Cornelia Ernst – Holm Röhner portréfelvétele

Cornelia Ernst, az Európai Parlament Iránnal fenntartott kapcsolatokért felelős EU-küldöttségének elnöke támogató nyilatkozatot tett közzé, amelyben kijelentette, hogy „a vallási kisebbségek – különösen a bahá’í közösség elleni – megfélemlítésnek és elnyomásnak azonnal meg kell szűnnie”.
Heidi Hautala
, az Európai Parlament alelnöke, az EP többi tagjával együtt, közös nyilatkozatot írt, amelyben felszólította az iráni hatóságokat, hogy „szüntessék meg a bahá’ikkal szembeni alaptalan vádakat, mentesítsék őket minden vád alól, és hagyják, hogy szabadon gyakorolják hitüket.”
Országos szinten 30 német parlamenti képviselő, emberi jogi jogvédő, egészségügyi szakértők és nem kormányzati szervezetek vezetői Hassan Rouhani elnöknek címzett levélben fordultak az iráni kormányhoz, hogy „az iráni bahá’i-okat engedjék szabadon!”

Heidi Hautala

 

A holland kormány az iráni bahá’í közösség helyzetét a Külügyi Bizottság szeptemberi napirendjére tűzte.
Írországban 70 politikus és egészségügyi szakértő írt alá hasonló nyilatkozatot. Ebben azt írják, hogy „miközben Írországban elkezdünk szabadulni a korlátozások alól, az iráni hatóságok továbbra is tucatnyi bahá’it tartanak bebörtönözve”. Levelükben arra kérik az iráni kormányt, hogy „fejezze be a bahá’í állampolgárok államilag támogatott dehumanizálását és indokolatlan üldözését, és biztosítsa az Iránban élő bahá’i-ok alapvető emberi jogaikat”.
Az Egyesült Királyság és Norvégia parlamenti képviselői szintén felszólították az iráni bahá’iak üldözésének befejezését.
„Az európai tisztviselők ezen a legmagasabb szintű támogatásnyilvánításai azt mutatják, hogy bár az iráni kormány megpróbálta újra és újra, városról városra elpusztítani a bahá’í közösséget mint életképes entitást”– nyilatkozta Rachel Bayani, a bahá’i nemzetközi közösség Európai Uniós képviselője Brüsszelben: „Ezek a diszkriminatív cselekedetek nem maradnak észrevétlenek, és világszerte elítélik őket”.

Rachel Bayani


Európán kívül 21 szenior parlamenti tagból és szenátorból álló csoport Kanadában sürgős üzenetben követelte az iráni kormányt, hogy állítsa le a bahá’iak üldözésének közelmúltbeli eszkalációját. Az Egyesült Államokban a Nemzetközi Vallásszabadság Bizottsága ismételt aggodalmát fejezte ki a bahá’ák üldöztetése miatt, és a Kongresszus különféle tagjai a bahá’iak börtönbõl való szabadon bocsátását szorgalmazták. A közös levelet írt 19 civil szervezet is az amerikai államtitkárnak, a növekvő vallási üldözés ellen.


A közelmúltban 250 ausztrál egészségügyi szakember írt nyílt levelet aggodalmukat kifejezve az iráni bahá’i közösség emberi jogi nyomása miatt.
Az iráni bahá’iakat az 1979-es iszlám forradalom óta szisztematikusan üldözik. A kisebbség tagjai számos vállalkozástól, szakmától és az állami szektorban való foglalkoztatástól törvényileg el vannak tiltva. Megtagadják tőlük az egyetemeken való tanulás jogát, rendszeresen letartóztatják, kihallgatják és bebörtönzik, vagyonukat elkobozzák, temetőiket megszentségtelenítik, magánéletüket pedig gyakran megzavarják vagy blokkolják – mindezt pusztán a vállalt hitük miatt. Ezeket a diszkriminatív üldöztetéseket az ENSZ szervei és a nemzetközi közösség négy évtizede folyamatosan elítélik.
(Forrás: a Baha’i ENSZ iroda sajtóközpontja. Koczóh Péter fordítása)

Author: Varga Mihály

Stratégiai kommunikációs tanácsadó, a PR Herald – az első magyar public relations szakfolyóirat – alapító-főszerkesztője. 1983-ban kezdi pályafutását a Magyar Televízió Szegedi Stúdiójában, mint szerkesztő-rendező, majd ’85-től filmgyártásvezetőként dolgozik Budapesten. 1987-től a Magyar Tudományos Akadémia Kutatófilm-stúdiójánál produkciós menedzser. A rendszerváltás idején (illegális körülmények között) külpolitikai tudósításokat szervez, külföldi televíziós társaságoknak szállít dokumentumfilmeket és híranyagokat, a „Keleti Tömb” utolsó szocialista országainak végnapjairól. Több száz publicisztika, rádió- és lapinterjú szerzője és szerkesztője. Olyan szervezetek és vállalatok pr-tevékenységét segítette/segíti, mint az ORTT, a Magyar Államkincstár, a Szerencsejáték Zrt., a Nemzeti Szakképzési Intézet, a Magyar Villamos Művek Rt., a Levegő Munkacsoport, a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségi Közalapítványa és a Workania. A pályájuk elején álló tehetséges emberek megszállott támogatója. Kapcsolat: varga.mihaly@prherald.hu

Vélemény, hozzászólás?