A piacra tartunk a lánykámmal éppen, mikor fiatalos lendületével megelőz minket, román nyelven köszön, majd visszafordul, hogy ideje lenne magyar nyelven is üdvözölnie, mert tud egy keveset.
Egy szuszra mondja is mosolyogva, immán magyarul:
– Jó napot, egészséget Kendnek!
– Adjon a jó Mária! – válaszolok, s csak remélni merem, hogy nem szaladtak könnyek a szemembe a váratlan tisztelettől.
Hiszen egy kolléga köszönt magyarul, bátran és hangosan, mosolyogva, mi több büszkén.
– Buna ziua! – szólal meg hirtelen a lánykám mellettem.
Köszön román nyelven.
Ilyen egyszerűen élnek egymás mellett a népek.
Frumósza (2015. március 06.)
