EGY LISTA, AMIRE JÓ FELKERÜLNI

Frumószán, ahogy a többi moldvai településen is, román nyelvű az iskolai oktatás. A csángó gyerekeket lehet magyar anyanyelvükön tanítani ezekben az iskolákban, ha a szülők írásban kérvényezik ezen óhajukat. Hosszú az út az első magyaróra és az első iskolai magyaróra között. Erről írok most…

A szerző felvétele
A szerző felvétele


Az első magyaróra a magyar házban tartódik. Gyakran térnek be a frumószai magyar házba gyerekek. Szokatlan lazaság ez, nevezzük otthonosságnak.
Szeptembertől júniusig bármikor érkezhet új tanítvány. Óvódások, iskolások jövögetnek befele.
Mámikád tudja, hogy itt maradsz magyarórára?
Mindig ez az első kérdés…
A többi is rutin már. Füzetet adunk az új jövevénynek, beírjuk az utolsó lapra az órarendjét románul és magyarul, majd beültetjük őt a barátnője vagy barátja mellé, aki elhozta hozzánk.
Kezdődik az tanóra. Megy körbe a füzetem, amibe mindenki beírja a nevét. S egyszer csak úgy háromhavonként egyszer előkerül egy lista. Aki rendszeresen járt órára, amit szorgosan leellenőrzünk közösen a füzetemben, ő az, aki felkerül a nagy listára. Onnantól elmondhatja, hogy jár magyarórára.
Nem nagy dolog ez, nincs is pontos időhöz kötve, rendszerességéről én tudok csak, fontosságáról a gyerekek. Olyankor ragyognak. Hívhatják a szüleiket, hogy beírják őket az iskolai magyarórákra, így a jövő esztendőtől járhatnak hivatalosan a román iskolába is magyarórára, kaphatnak jegyeket is azért, mert jól és ügyesen haladnak a tanulásban.
Így megelőzünk minden létező kellemetlen helyzetet. Varázsolunk kézzel fogható értéket a rendszerességnek. Így érti a tanuló is a lényeget, meglátja a keretét a dolgoknak.
A háttérben pedig kemény munka folyik. Hisz Frumószán a gyerek dönt, ha ő szeret magyarórára járni, akkor mezőről is hazaengedik, hogy térjen be hozzánk. De ha nem kötöd le a figyelmét, ha nem szeretteted meg vele ezt a gyönyörű anyanyelvét úgy, hogy sikerélményei legyenek, akkor nem jön többet.
Maradhat ő bármilyen listán, nyilvántarthatod, de meg nem tarthatod neki az iskolai magyarórát, mert elszelel, nem voltál elég érdekes számára.
Ezért fontos a magyar ház, itt történik a legelső ismerkedés, itt tanulnak játszva a gyerekek magyarul, itt tanulnak meg tanulni. Ebben a kisebb gyerekszobányi termecskében nagy dolgok történnek. A nagy listáról pedig már érkeznek az iskolába.
Nem volt még a nyolc év alatt olyan szülő, aki a listán levő gyerekét nem íratta volna be az iskolai magyarórára. Büszke itt mindenki ilyenkor, a gyerek magára, a szülő a gyerekére, a tanár meg a gyerekre, a szülőre és egy kicsit magára is.
A 2014-15-ös tanévben 88 gyerek jár magyarórára a frumószai román tannyelvű iskolában.

Author: Máthé Kriszta

Tanulmányai: Ady Endre Sajtókollégium, Nagyvárad, Babeș–Bolyai Tudományegyetem, pedagógia-magyar szak, Kolozsvár. Három évi erdélyi tanári munka után 2006-ban Csángóföldre költözik, Frumósza faluban, magyartanár lesz a helyi román tannyelvű iskolában. Az első tanév magában egy harc, nincs a magyarórák számára szabad osztályterem, nincs órarend. Megfogalmazódik a lényeg: presztízskérdéssé kell varázsolni a magyarórákat, csak így lesz maradása. Megálmodja, megalkotja. Megszületik a kislánya. Új szelek fogadják visszatértekor. Kifogásolja a moldvai magyar nyelvű oktatás szakmai szintjét, ennek hangot is ad. Úgy véli, sokkal többet kellene kihozni a magyar nyelvű oktatásból, nehezményezi, hogy a magyar vezetők nem látják, nem értik, nem érzik presztízsnek a magyarórákat Csángóföldön. Úgy alakul, hogy a román tanügyi rendszernek köszönhetően marad Moldvában, az iskola igényt tart munkájára. Önálló nonprofit kft-t hoz létre párjával a frumószai magyar oktatásért. Önállósodnak. A 10. tanévet kezdi szeptemberben szakképzett magyartanári minősítésben magyar anyanyelvükre tanítja a frumószai csángó gyerekeket. Évente párjával együtt átlagban 100 gyereket tanít.

Vélemény, hozzászólás?