Kategória: Tudománykommunikáció
A tudománykommunikációs rovat cikkeinek fő célja az ismeretterjesztés — elsősorban az értelmiségi rétegből kikerült olvasóink számára. Megtalálni az arany középutat a szakmaiság és a közérthetőség között, mindvégig szem előtt tartva a hitelességet. Alapelvünk: egy forrás nem forrás!
AZ ISZLÁMELLENESSÉG MINT ÚJ POLITIKAI KORREKTSÉG
Az iszlám és a bevándorlás problémája összemosódni látszik Nyugat-Európában. A jobboldali és bevándorlásellenes hangadók (Thilo Sarrazintól, Matteo Salvinin és Geert Wildersen át, egészen Tommy Robinsonig)…
KUNOK, BÖSZÖRMÉNYEK ÉS KÁLIZOK
Miről tanúskodnak az orosházi muszlim leletek? Néhány éve volt szerencsém egy, a kunságból Budapestre látogató csoport tagjaival találkozni. Nagy lelkesedéssel mesélték, hogy az őseik, a…
AZ IGAZSÁGÜGYI FOGÁSZAT SZEREPE AZ EMBEREK AZONOSÍTÁSÁBAN
Már több mint öt hónapja annak, hogy a májusi dunai hajóbaleset, a Hableány elsüllyedése éles helyzetbe hozta a hazai DVI-egységet (Disaster Victim Identification). A tömegszerencsétlenségek…
A KORÁN ELVEI ÉS A TÍZPARANCSOLAT
A civilizációkkal kapcsolatos viták zaja – különös tekintettel a migráció és az együttélés kérdéseire – az idén májusban megtartott európai parlamenti választások és az ezzel…
ÉREZD A KÜLÖNBSÉGET!
Nem elég az, ha minden szükséges eszköz rendelkezésünkre áll – az, hogy ki mit hoz ki egy mágnesezett golyóból, egy rézcsőből és egy középiskolából ismert fizikai törvényszerűségből, elsősorban nem a tudáson múlik. Hanem azon, az illetők mennyire kreatívak, innovatívak, türelmesek, kísérletező-kedvűek. Interjú.
ANALEMMA
A természet bizonyos területeire jellemző szabályozottság gyakran észrevétlen marad, mert a folyamatok „szabad szemmel” nem mindig áttekinthetőek. Egy-egy jelenség jobb megértéséhez hosszabb és következetes megfigyelés szükséges – feltéve, ha egyáltalán van tudomásunk annak létezéséről… Interjú.
