Szerző cikkei:

A PILLANGÓSZÁRNY REBBENÉSE

Beálltam a ház elé. Még a kormány mögött átgondoltam, akkor most hogy is lesz. Kékeszürke takaró terítette be a szőlősorokat. Vékony csíkban izzott a horizont. Kiszálltam, s a bejárat előtt alsógatyára vetkőztem a hét fokos estében. Meztelenül rohantam át a tél hidegét őrző házon, melyben hónapok óta nem jártam, hátra a szekrényhez, ahol melegítőgatyát, pólót […]

Tovább »

 
 

AZ EMBERISÉG KATASZTRÓFÁJA ÉS REMÉNYE

(SÁNDORNAK ÉS A FIÚKNAK A PILVAXBA) Ha kettőt hátralépek és rápillantok mindarra ami most velünk, majd nyolcmilliárdnyi emberiséggel történik, elsősorban izgatottság tölt el. Elképesztő korban élünk, nincs intellektuálisan ennél kihívóbb, Ha nem lenne és lesz méginkább pokoli ára, még hálát is éreznék, hogy egy ennyire érdekes, ellentmondásokkal teli kor fia lehetek. Fájdalmas vedlés. De szükséges […]

Tovább »

 
 

EGY NAGY ÉLET

Nemes Péter AMERIGO TOT életrajzi könyvéről Emlékszem, ahogy első ízben pillantottam meg. A Via del Babuinón jött a járdán a Piazza di Spagna felől. Fesztelenül, nagy erős léptekkel. Apró fekete simléderes sapkát viselt. Fekete inget, fekete mellényt. Nagy feje volt, széles erős arca, amit szemöldöke, mint két bajusz, tömör sűrű foltokkal zárt. Markáns vonásait mintha […]

Tovább »

 
 

FELLINI 100

Imádtam. Az utolsó filmjéről írtam a Filmvilágban. Akkor. Nem volt a legjobb filmje, de jó volt. Ezzel a régi írásommal emlékezem rá és köszönöm meg mindazt, amit nekem adott. A fölösleges kavics „Mélységes mély a múltnak kútja. Ne mondjuk inkább feneketlennek?” (Thomas Mann: József és testvérei) Itália a gigászok földje. Amikor Fellini kórházba került, Marcella […]

Tovább »

 
 

2019-RE LAPOT HÚZNI!

Elképesztő év volt. Mozgalmas, gazdag és felemelő. Személyesen számomra 1989, a rendszerváltás éve óta, közéleti szempontból a legjelentősebb. Mi a “10 millió Fások”, sok ég felé törekvő eddig magányos fácska, szinte a semmiből, idén tényleg hatalmas erdővé váltunk. Most lenne a megköszönés ideje. De olyan sok nagyszerű ember fogta meg egymás kezét, és az enyémet […]

Tovább »

 
 

RÉMÉBRENLÉT

Sokáig sötét volt még azután hogy kilökött az ágy. Szomorú negyvenes, megszürkült arcú Greta Thunberg társasága elől menekültem az ébrenlétbe. Híg világos szemében megfakult a régi tűz. Alatta a reményvesztettség száraz ráncai szaporodtak. Nem volt már hatalma. Hatása sem. Minden mondatát rég elmondta, amit elmondhatott. Amit valaha mondania kellett. Szavai pattogva gurultak szét a padlón. […]

Tovább »