CIVIL ÉS VÁLLALAT EGYMÁSRA TALÁL

„Aki csinálja, az egyre inkább komolyan veszi, aki még nem, az rá fog kényszerülni, mert a versenytársak már csinálják, az érintettek pedig elvárják” – taglalta dr. Győri Zsuzsanna, a KÖVET Egyesület CSR-szakértője a CSR jövőjére vonatkozó meglátását. Erről és a harmadik alkalommal megrendezett CSR Piac Kiállításról kérdezte a szakembert a PR Herald. 

dr. Győri Zsuzsanna: ,,Aki csinálja, az egyre inkább komolyan veszi, aki még nem, az rá fog kényszerülni, mert a versenytársak már csinálják, az érintettek pedig elvárják"

– Mondjon pár szót az idei CSR Piacról! 
– Ez egy olyan program, amelyet kétezer-ötben Brüsszelben a CSR Europe indított újtára. A kiállítást Magyarországon először kétezer-kilencben rendezte meg a KÖVET Egyesület. Kétezer-tizenháromban harmadik alkalommal mutathatták meg a vállalatok jó CSR-gyakorlataikat, egy szabadabb légkörben lehetőséget teremtve egyben a tapasztalatcserének is.

– CSR, CSV, Valóban Felelős Vállalat. Mit takarnak az egyes fogalmak?
– A CSR meghatározására legalább huszonöt különböző definíciót tudnék mondani. Jelenleg a leginkább elfogadott az Európai Unió (EU) kétezer-tizenegyes állásfoglalása, miszerint a CSR a vállalatoknak a társadalomra gyakorolt hatásaikért vállalt felelőssége, a felelősség tehát nem önkéntesen választható, amennyiben a vállalat működése hat a társadalomra, akkor felelősséggel tartozik azért.

A CSV (Creating Shared Value) fogalommal Michael Porternek és szerzőtársának köszönhetően először kétezer-tizenegyben találkozhattunk. Tulajdonképpen a kétezer-nyolcas válság bebizonyította, hogy a gazdaság, ahogy addig létezett, ebben a formában nem működhet tovább, és egy új gazdasági modellre van szükség. A CSV egyfajta közös értékteremtés, ahol a vállalatnak sokkal szorosabban kell együttműködnie az érintettekkel. Még nem tisztázott, hogy ez a CSR új ruhában, vagy egy egészen új gondolat van születőben, ami nem szól másról, mint hogy hogyan találhatunk új piacokat.

A Valóban Felelős Vállalat (VFV) Tóth Gergelynek, a KÖVET főtitkárának az elmélete. Napjainkban sok mindenre ráfoghatjuk, hogy CSR tevékenységet takar, szerinte azonban kell egy sokkal megfoghatóbb és szigorúbb meghatározás arra, hogy mitől is lesz valóban felelős egy vállalat. Érdekesség, hogy nagyon sok hazai cég – amely nem is gondolná magáról –, a VFV-definíció alapján felelősen működik. Többek között azért, hogy ezt tudatosítsuk, a CSR Piac egyik díjával Magyarországon egyedülálló módon a VFV öt dimenziója mentén az egész vállalat működését díjazzuk, nemcsak egy-egy tevékenységet, ahogy a CSR-intézkedések esetében.

– Mennyire támogatja a jelenlegi kormány a CSR-intézkedéseket?
– A mindenkori kormány fogalmaz meg a CSR-re vonatkozó célokat, utoljára kétezer-hatban született erről kormányhatározat. Jelenleg minden EU ország kormányának meg kell alkotnia nemzeti CSR-stratégiáját, melynek lényege, hogy meghatározzuk azt a két-három területet, ahol az állam segíteni tudja a vállalatok felelősségvállalását. Folyamatosan hívnak minket szakmai egyeztetésre, és nagy valószínűséggel a munkavállalók helyzetének javítása, a vállalkozásfejlesztés és a környezetvédelem lesznek a kiemelt fókuszterületek.

– Melyek voltak az idei CSR Piac fő jellegzetességei?
– Az idei rendezvény fókusztémája a civil-vállalati együttműködés volt; olyan valódi együttműködéseket kerestünk, ahol nem csak pénzbeli támogatásról volt szó, hanem közösen kellett dolgozni, a szereplők tanultak egymástól, fejlesztették egymást. A pályázatok, számukat tekintve csökkentek kétezer-tizenegyhez képest, de a minőséget illetően fejlődés történt. A beérkezett munkákat megfigyelve azt láthatjuk, hogy az egyes cégek CSR-tevékenysége egyre inkább átgondolt stratégiába ágyazott. Érdekes, hogy környezetvédelmi témában az eddiginél kevesebb nevezés érkezett, ez valószínűleg azt jelenti, hogy a környezetvédelem ma már alapvető elvárásként épül be a vállalatok működésébe. Nőtt viszont a társadalmi nevelést érintő pályázatoknak, és a civil-vállalati együttműködésben megvalósult tevékenységeknek a száma. Azt gondolom, ez egy természetes fejlődési folyamat eredménye, hiszen a CSR arról szól, hogy az érintettek érdekeit figyelembe vesszük. Ezt leginkább a civilek artikulálják, tehát természetes, hogy őket kérdezzük meg, ha kíváncsiak vagyunk, mit tehetünk vállalatként az érintettekért.

– Melyek voltak a rendezvény fő kihívásai?
– Egyrészt valamennyire éreztük a válság hatását, sok cég, amely kétezer-tizenegyben részt vett a kiállításon, most nem tudott megjelenni. A másik kihívás az Európai CSR Díj volt, amely kategóriáit nehéz lett volna összeegyeztetni a már meglévő CSR-díj kategóriákkal. Az Európai Díjra csak civil-vállalati együttműködésben megvalósult projektekkel lehetett pályázni, miközben vannak olyan CSR-tevékenységek, ahol nem szerepel civil partner, mégis elismerésre méltóak. Semmiképp sem akartuk, hogy ezek a megoldások kiállítási lehetőség nélkül maradjanak, így történt, hogy végül összesen hét díjat osztottunk ki.

– Milyen szempontok alapján választották ki az Európai CSR Díj győzteseit?
– A zsűri szerint a nagyvállalati kategóriában a E.ON Háló program azért példaértékű, mert minden vállalat találkozhat azzal a problémával, hogy az ügyfelei valamiért nem tudják kifizetni a terméket vagy a szolgáltatást, amelyet ő kínál. A program nyújtotta megoldást, vagy ahhoz hasonló eszköztárat minden vállalat hasznosan alkalmazhat, hogy segítsen az ügyfeleinek és a fogyasztóinak.

A kisvállalati győztesnél, Dr. Czinki László magánvállalkozónál hasonló volt az indoklás. Amit ő csinált, ahhoz nem kellett hatalmas anyagi beruházás, nagyon komoly technikai háttér, egyszerűen csak emberség és odafigyelés. Személyes elkötelezettségben és kitartásban ez egy nagyon kiemelkedő példa.

Összességében véve, az innovativitás volt fontos, vagyis hogy mennyire újszerű az ötlet, a társadalmi és gazdasági hatás, valamint az adaptálhatóság, tehát, hogy mennyire szolgálhat jó példaként az adott tevékenység mások számára.

– Milyen visszajelzést kaptak a kiállítás kapcsán?
– CSR-díjakat osztanak mások is, konferenciákat tartanak mások is, de ilyen jellegű kiállítás nincs ma Magyarországon. Értékelőlapokat töltettünk ki és jó visszajelzéseket kaptunk. Azt gondolom, hogy fejlődés látszik mind tartalmilag, mind formailag és remélem, ez a trend folytatódik, és egyre jobb lesz a CSR Piac.

– Mik a jövőre vonatkozó terveik? 
– Kétezer-tizenötben szeretnénk legközelebb CSR piacot szervezni, több műhelymunka jellegű szakmai programmal, illetve növelni szeretnénk a kiállító civil szervezetek számát. Felmerült, hogy meghívnánk olyan főiskolákat és egyetemeket, ahol CSR-képzést tartanak. A jövő CSR-tendenciáját nézve, aki csinálja, az egyre inkább komolyan veszi, aki még nem, az rá fog kényszerülni, mert a versenytársak már csinálják, az érintettek pedig elvárják. Egyetlen mindenkire alkalmazható CSR-recept nincs, ezért van szükség az innovatív alulról jövő kezdeményezésekre, amelyek jó megoldásokat jelenthetnek, és amelyeket mások is követhetnek.

Author: Sztaneva Bianka

bianka.sztaneva@gmail.com

Vélemény, hozzászólás?