A kommunikáció világában jól ismert kifejezés a rossz pr. Ez alatt többnyire az értendő, hogy negatív felhanggal tesz valaki egy megjegyzést, megnyilvánulást egy ügyben. Többször mással, de sokszor magával kapcsolatban egy személy vagy társaság, vállalkozás.

André Goodfriend – Vida Ildikó

Felvetődik a kérdés: vajon kinek a pr-je sérül? Vagy sérül (leg)inkább? Általában azé, akihez egy szerencsétlen nyilatkozat megtétele köthető. Vagy inkább azé, akit mások rossz hírbe hoztak?
A válasz egyszerű akkor, hogyha valaki magáról derít ki, mutat be valami olyat, ami a közítéletben rossznak minősül. A public nem vevő rá.
Mégis általában arra is azt mondják, hogy rossz a pr-je, akire rosszat mondanak, mások. Ez utóbbi dologban sokszor valójában három fél „vesz részt”: aki akarja a rossz hír terjedését, akit felhasznál, hogy terjedjen, és akiről szól a rossz hír.
A háromból lehet kettő: valaki rosszat mond, ír, stb… másra.
De mennyiben pr ez? – kérdezheti az, aki szerint a public reltions alapvetően arról szól, hogy védjünk vagy előmozdítsunk egy pozitív imázst, valakiről vagy cégről, szervezetről. Ezen nézet képviselői ugyanakkor kénytelenek elismerni, hogy a gyakorlatban nem csak erről van szó.
A PR világában mértékadónak számító angolszász államokban azonban nem ezt a valóban kétértelműségre adó kifejezést(„bad-rossz”) használják már a befeketítésre, hanem a fekete PR-t(BPR) vagy a talán még kifejezőbb „dark” (sötét) PR-t, a DPR-t. Rossznak ez esetben már a rosszat közlőt tekinthetjük.
Akármit is mond a szakma a PR-ről, él és virágzik a DPR. Változatos formákban. Mert mi van akkor, amikor sötét PR-unkat nem is annyira a kiválasztott célszemély,vállalkozás, hanem „háttérországa” ellen irányítjuk? Mert hogy például nekünk nem elsősorban vele, hanem az őt mozgató erőkkel van bajunk? Egy egész ideológiával, politikával, országgal, viselkedéskultúrával. Hatékony-e ilyen szinten?
Némi túlzással ilyenkor a csak a közvélekedésben rossznak mondott pr a DPR-rel találkozik. Nagy valószínűséggel nemhogy nem éri el a hatását, de a hírterjesztő, a pr-üzenet kiagyalója ellen fordulhat.
Körülbelül ennyit lehet elmondani az André Goodfriend – Vida Ildikó ügy hazai kormányzati pr-es(?) kommunikációjáról.