Don Tascott „Wikinómia” című könyve a Goldcorp történetével kezdődik, aki 2000 márciusában 575 ezer dollár jutalmat ígért a „Goldcorp Chalenge” elnevezésű versenyben azok számára, akik a legjobb módszert és a legjobb helymeghatározást adják be az arany hollétével és kibányászásával kapcsolatban. Ezeket az ötleteket a honlapjukra lehetett feltölteni. A verseny végén a Red Lake-i bánya 110 pontján jeleztek aranylelőhelyet, és ennek köszönhetően több mint 226 tonna aranyat tártak fel. A cég sikere abban rejlett, hogy képes volt alkalmazni a „nyílt forrású” megközelítést.

Rob McEwens

Rob McEwens

Azzal, hogy Rob McEwens (a cég akkori tulajdonosa) megosztotta cégének adatait a világhálón felrúgta a bányászat aranyszabályait, de nagyon nagy nyereségre tett szert. Felismerte, hogy ha olyan kiváló szakemberekkel, akik ugyan nem az ő cégében dolgoznak, de képesek új dolgokat felfedezni, a szellemi tulajdont megosztja, akkor a maga hasznára fordíthatja a kollektív tehetséget és képességet. Mindezek mellett arra is rájött, hogy ez lesz az innováció, az üzleti világ, a jólét minden egyéb megteremtésének jövője. Ezzel belépett a wikinómia új világába, ahol a tömeges méreteket ölt együttműködés alapján átalakul minden intézmény a társadalomban. Az emberek korábban soha nem tapasztalt módon képesek részt venni a gazdasági folyamatokban. Az együttműködés megjelent a családokban, a barátok és a lakótársak között, a munkahelyeken. Az emberek többsége kívül rekedt a tudás, a hatalom és a tőke által határolt elit körön, és csupán a gazdagság partvonaláról figyelhette az eseményeket. Egyre több emberhez és egyre könnyebben jutnak el az információtechnológia vívmányai. Egyre többen ismerik fel, hogy a kezük ügyében lévő billentyűzet egy különleges eszköz az együttműködéshez, az értékteremtéshez, a versenyhez, és hogy ezáltal lehetőséget kapnak arra is, hogy részt vegyenek az innovációban és a jólétteremtésben. Az innováció és értékteremtés új formája az „egyenrangúak együttműködése” (peer production).
A MySpace, a Youtube, a Linux és a Wikipedia a tömeges együttműködés legismertebb formái. Akár a „tömeges együttműködés fegyvereinek” is hívhatnánk az olyan új, alacsony költségű megoldásokat, mint például az ingyen telefonálást az interneten, a nyílt forráskódú szoftvereket. Ezek mind elősegítik, hogy az egyén vagy a cégek ezrei munkálkodjanak közösen olyan termékeken vagy valamilyen piacra kerülési lehetőségeken, amelyeket korábban csak a legnagyobb cégek voltak képesek megtenni. Ma olyan kollektív kapacitások szabadulnak fel, és olyan újfajta üzleti modellek születnek, amelyek az erre felkészült cégeket magasba emelik, a rugalmatlan lemaradókat pedig a mélybe taszítják. A blogszférában ma már több tízmillió blogger osztja meg egymással a híreket, az információkat és a saját nézeteit. Az ún. blogszféra nem más, mint ötvenmillió személyes honlap önszerveződő hálózata, ami a nap minden egyes másodpercében frissül. Vannak olyanok is, akik csekély anyagi ráfordítással hozzájárulnak a „digitális közvagyonhoz” (digital commons), ami még vonzóbbá teszi a kollektív alkotást. Valóban, az egyenrangúak együttműködése nagyon erősen társadalmi jellegű tevékenység. Az együttműködések új formái nem csupán kereskedelmi vagy reklámcélokat szolgálnak. Lehetővé teszik azt is, hogy az emberek segítséget nyújtsanak egymásnak, olyan közérdekű ügyekben, mint a genetikai eredetű betegségek gyógyítása. (Az Olson Laboratory kutatói például, az AIDS ellenszerét keresve, egy hatalmas szuperszámítógép segítségével futtatják le a különböző gyógyszermolekulák tesztjeit. De ez több ennél. A „Küzdj otthonról az AIDS ellen” kezdeményezés a Közösség Világháló részeként jött lére. Ez a Közösség Világháló az egész világot átszövő hálózat, ahol milliónyi egyéni felhasználó ajánlotta fel a számítógépe kapacitásának egy részét az interneten keresztül, hogy így együtt létrehozzák a világ leghatalmasabb számítógépes platformját. A változások feltárják egy olyan világ kapuit, ahol a tudás, a hatalom és a termelőképesség sokkal szétszórtabban helyezkedik el, mint korábban bármikor. Ebben a világban az értéktermelés gyors, gördülékeny és állandó megújító erő.
„Hasznosítsd az új együttműködést, vagy tönkremész!” Ma már ahelyett, hogy csak olvasunk egy könyvet, már írhatjuk is azt. A webes lexikonok már nem egyvalakié, hanem mindenkié. A wikipedia egy ún. wiki software fut, ami lehetővé teszi, hogy gyakorlatilag bárki szerkeszthesse a honlapot. A wikipedia mind nagyságában és mind minőségében, mind pedig látogatottságában rohamosan nő. Az együttműködés másik, már működő területe a kémia. A Procter&Gamble-nek ma már akárki dolgozhat anélkül, hogy állásinterjúra kéne menni. Elég, ha regisztrálja magát az InnoCentive hálózaton, ahol a világ minden tájáról további 90 ezer bejelentkezett szakértővel együtt segíthet megoldani a problémákat. Ezért fizet a cég. A legújabb típusú médiumok is hasonlóan működnek. Ahelyett, hogy csak néznénk a híreket a tv-ben, ma már szerkeszthetjük is azokat. (Current tv). A feltörekvő országok fiataljai is egyenlő esélyekkel indulhatnak a globális világgazdaságban. A lemez- és könyvkiadók, a filmforgalmazók, a szoftvergyártók és a televíziós csatornák az első áldozatai annak a forradalomnak, ami hamarosan végigsöpör valamennyi iparágon. De az igazi forradalom még csak most kezdődik. A legrégebbi gazdasági ágazatokban is lehet új, szokatlan eszközökkel értéket teremteni, és lehet a forradalom vívmányait hasznosítani. A vállalatok átlépve saját határaikat, elvehetik az innováció magvát, és bőséges termés lesz munkájuk gyümölcse. A gazdaságot mindenki a maga képére formálhatja.
ÍGÉRETEK, VESZÉLYEK
Az újfajta együttműködés egyszerre áldás és átok. A gazdaság eddig zárt világa szélesre tárja kapuit, aminek következtében az egyéneknek is állandóan meg kell majd változtatni eredeti pályájukat. Ahogy a közelmúlt eseményei is jelzik, a kisebb, nyitottabb és kölcsönösen egymástól függő világ dinamikusa és vibráló, ugyanakkor jobban ki is van téve a terrorizmus és a szervezett bűnözés veszélyeinek. Az online kollektivizmus megteremtői, elhallgattathatják az autentikus hangokat, és azokat egyetlen, zavaros és névtelen, középszerű masszává gyúrják össze. Kialakul egy „mindent tudó közösség” – állapítja meg Lenier.

Bill Gates

Bill Gates korábban arról panaszkodott, hogy már semmi sem motiválja őt szellemi termékek előállítására ebben az új világban, ahol az emberek tudásukat egyesítve olyan ingyenes termékeket tudnak együtt létrehozni, amelyek már felveszik a versenyt a profitorientált piacok kínálatával.  Kreatív közvagyon (creative commons) célja, hogy összegyűjtse azokat a tudományos és kulturális tartalmakat, amelyeket mások legálisan felhasználhatnak vagy megoszthatnak egymással. Gates szerint ez komolyan veszélyezteti a tudásalapú iparágak (pl.: software-fejlesztés) profittermelési lehetőségeit. A szellemi és fizikai termékek, valamint a szolgáltatások előállítása egyre inkább közösségi tevékenységgé válik. Ez a jelenség azzal fenyeget, hogy háttérbe szorítja az eddig féltve őrzött piaci érdekeket, amelyek korábban igen szép hasznot hajtottak. A tömeges együttműködés, az egyenrangúak együttműködése szöges ellentéte a kollektivizmusnak.

Howard Rheingold

Howard Rheingold

Howard Rheingold véleménye szerint a kollektivizmus eszköze egykoron a kényszer és a központosított irányítás volt; a kollektív tevékenységek alapja azonban ma már az önkéntesség és a megosztott koordináció. Emberek milliói vállalhatnak ma már aktív szerepet a munkahelyükön, a saját közösségükben, a nemzeti demokráciájukban, vagy akár az egész világgazdaságban. Az együttműködés új elmélete és gyakorlata van születőben: ez a wikinómia: a wiki több mint egy software, a wiki az együttműködés és a részvétel új korszakának metaforája.
AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS ÚJ ÍGÉRETE
Az „új web” átalakította a gátakat, és lehetővé tette az együttműködés világméretű elterjedését. A web 2.0, az élő web, a hipernet, az aktív web, az írható/olvasható web. Bárhogyan is nevezzük egy a lényeg, mindannyian részesei vagyunk olyan globális, mindenütt jelenlévő, számítási és együttműködési platform kialakulásának, ami átformálja az emberi élet szinte valamennyi színterét. Az új web a közösségekről, a résztvevőkről és az együttműködésről szól. Egyre szélesebb körben terjednek el az ún. felhasználó-barát, könnyen kezelhető eszközök, így az internet is fokozatosan átalakul, olyan lesz, mint egy hatalmas, hálózatba kötött számítógép, amit bárki használhat. Egy online közösség tagjának lenni komoly hozzájárulást jelent a digitális adattár platformokhoz. Az új web képes kinyúlni a való világba is, és összekapcsolni számtalan tárgyat. A változások olyan tempóban zajlanak, és a vásárlók igényei olyan mértékben nőnek, hogy a cégek többé már nem engedhetik meg maguknak, hogy csupán saját belső kapacitásaikra támaszkodjanak, hogy kielégítsék az állandóan növekvő igényeket.
A WIKINÓMIA ALAPELVEI
Az újfajta tömeges együttműködés átalakítja azt a folyamatot, ahogyan a vállalatok és a társadalmak a tudást és a képességeket az innováció és értékteremtés céljából hasznosítják.  Ez hatással van minden társadalmi rétegre és a vállalatirányítás minden aspektusára. Nem úgy viselkedik, mint egy multi, hanem mint egy globális vállalat. A wikinómia elmélete és gyakorlata négy teljesen új elképzelésen alapul. Ezek a nyitottság, az egyenrangúak együttműködése, a megosztás, valamint a globális cselekvés. A vállalatok eddig elzárkóztak a hálózati kapcsolatok fejlesztésétől. A piaci verseny alapja, hogy a legfontosabb erőforrásaikat kincsként őrizzék. A humánerőforrás-gazdálkodás azt jelentette eddig, hogy a cégek mindenekelőtt a legjobb szakemberek megszerzésére törekednek, és minthogy az emberi tőke a versenyképesség alapja, állandóan motiválják, fejlesztik a legjobb erőket, és arra törekednek, hogy meg is tartsák őket a vállalaton belül. A gyors tudományos és technológiai fejlődés miatt a nyitottság egyre inkább kötelességként merül fel. A második terület ahol a nyitottság szerephez jut: a szabványok. Elegük lett abból, hogy az alkalmazások csak az adott architektúrán voltak használhatók, és nem voltak átvihetők egyik gépről a másikra. A Microsoft hatalmasat „kaszált” azzal, hogy szabványosított platformot alakított ki. A harmadik terület az átláthatóság, azaz a vonatkozó információk nyilvánossá tétele. Az átláthatóság előnyei: a fogyasztók jobban megismerhetik a termékeik valós értékét továbbá az üzleti siker egyik új és nagyon hatásos eszköze.
EGYENRANGÚAK EGYÜTTMŰKÖDÉSE
Az emberiség történelmében többnyire mindig a hierarchia valamely formája volt megfigyelhető. Nem valószínű, hogy belátható időn belül eltűnnek a hierarchikus rendszerek, de tagadhatatlan, hogy születőben van az új „lapos” horizontális vállalati struktúra, ami kapacitását tekintve komoly vetélytársa lehet a hierarchikus rendszernek. Az emberek láthatóan egyre gyakrabban és egyre szívesebben hoznak létre önszerveződő közösségeket, amelyekkel termékeket és szolgáltatásokat hoznak, alkotnak. (A peer-to-peer = az egyenrangú felek közvetlenül kapcsolódnak össze).Az önszerveződő, nem piacgazdasági elvű termelés olyan területekre is beteszi a lábát, amiket korábban kizárólag a profitorientált cégek uralnak. Az egyenrangúak együttműködésén alapuló közösségek tagjai különféle okokból vesznek részt ezekben a projektekben, van, aki szórakozásból, van, aki emberbaráti szeretetből. Az egyenrangúak együttműködése azért sikeres, mert előtérbe helyezi az önszerveződést.
ÖNSZERVEZŐDÉS
Gyerekek, tinédzserek milliói használják az internetet arra, hogy ingyenesen hozzanak létre és osszanak meg egymással mp3 szoftvereszközöket és zenéket. A tulajdonosi jogok gyakorlásának újfajta problémáival is szembe kell nézniük, a digitális tartalmak ugyanis könnyű megosztani, újrakeverni, újraértelmezni és bizony könnyű azokat lemásolni is. Napjainkban a szellemi tulajdon új gazdaságtana kezd uralkodóvá válni. az okos cégek pedig úgy kezelik saját szellemi tulajdonukat, mint egy befektetési alapot. Természetesen a vállalatoknak meg kell védeniük a kulcsfontosságú szellemi tulajdonukat, képletesen szólva: meg kell óvniuk a koronaékszereiket. azt azonban tudniuk kell, hogy nem lesznek képesek hatékonyan együttműködni, ha mindent elrejtenek a világ szeme elől. Nem csak a szellemi termékekre korlátozódik, hanem kiterjedt más erőforrásokra is pl.: számítógép kapacitásra, sávszélességre.

Thomas Friedman

Thomas Friedman

GLOBÁLIS CSELEKVÉS
Thomas Friedman: „És mégis lapos a föld” című könyve a globalizáció jelentőségéről szól. Az innováció és jóllétteremtés globalizálódásának tempója egyre gyorsul, következményei pedig egyre mélyrehatóbbak. A globalizáció hozzájárul a kölcsönös függőségi kapcsolatok világméretűvé válásához, de egyúttal fel fogja kavarni a megszokott állóvizet is. A világgazdaság egyre laposabb lesz, és egyre inkább kitágul. A globalizáció új hulláma egyszerre oka és következménye annak, hogy megváltoztak az együttműködés, valamint a fejlesztési és a termelési kapacitások összehangolásának formái. A cégvezetőknek alaposan ismerniük kell ezt a világot. Mindehhez az szükséges, hogy ne csak gondolkozzunk globálisan, hanem cselekedjünk is globálisan. A szó szoros értelmében vett globális vállalatnak nincsenek fizikai vagy földrajzi határai. Az egész világra kiterjedő ökoszisztémában egy ilyen vállalkozás, globális szinten végzi a tervezést, a beszerzést, az összeszerelést és a termékek elosztását. A nyitott IT-szabványok megjelenése jelentősen megkönnyíti a globális üzleti vállalkozások felépítését, mivel az egyes programokba már beépülhetnek a tehetséges programozók ötletei, fejlesztései. Az együttműködés új színterei az egyes emberek számára is ezernyi új lehetőséget teremtenek a globális cselekvésre
A WIKINÓMIA VILÁGA
A megismert négy alapelv egyre inkább meghatározó tényezővé válik a 21. századi vállalatok piaci versenyében. Mindig azok a szervezetek voltak a verseny győztesei, amelyek képesek voltak „megcsapolni” a hatalmas emberi tudásbázist, és ennek révén hoztak létre valami újat. A különbség ma csak annyi, hogy a hanyatló, parancselvű szervezetek értékei, képességei, eszközei és működési formái egész egyszerűen elavultak, és már komoly hátrányt jelentenek ebben az értéktermelési folyamatban. Az új web az eddigi legnagyobb platform, ami még inkább ösztönzi új felfedezéseket és újításokat. Manapság az innovációban alkalmazott erőforrások köre annyira kibővült és kiszélesedett, hogy a változások sokkal gyorsabban terjednek el. A szervezetek, sőt társadalmak ütköznek a változó valósággal, de továbbra is gondoskodniuk kell az innovációról, miközben a fejlesztések során a „ki, hol, mit, hogyan és miért” kérdésekre adott válaszok egyre jobban eltérnek.

Don Tascott

Don Tascott

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS ÚJ MODELLJE
Don Tascott szerint a világ különböző pontjain élő több ezer önkéntes képes együtt olyan hatékony és innovatív projekteket működtetni, amelyek teljesítménye meghaladja a világ leghatalmasabb és leggazdagabb vállalatainak teljesítményét. A Protect&Gamble például ötletpiactereket hozott létre. Az „új alexandriaiak” megismertetnek minket a tudás, az erőforrás és a képességek megosztásának tudományával. Az együttműködés színterei: élelmes vállalatok alkotnak nyitott keretet termékeikkel és technológiai infrastruktúrájukkal. A világméretű üzem olyan hely, ahol megtapasztaljuk, hogy még a leginkább gyártásközpontú iparágakban is teret hódít a globális ökoszisztéma. A wiki-munkahelyek: ahol a tömeges együttműködés munkahelyi változatát csodálhatjuk meg és azt, hogyan teremt ez olyan új vállalati rendszert, amiben az előléptetés alapja az elért teljesítmény és az érdem. Az együttműködés új modellje számtalan ötletet ad a nagyvállalatok számára, hogyan hasznosítsák a kívülről jövő tudást, tehetséget, erőforrásokat, ezáltal növelve versenyképességüket és növekedési rátájukat. A társadalom egésze előtt pedig nyitva áll az út, hogy a felhalmozódott tudást, az együttműködés és az üzleti innovációkat arra használják fel, hogy az emberek gazdagabb és teljesebb életet éljenek, és mindannyiuk hasznára tovább ösztönözzék a gazdasági fejlődést.