A PR JÖVŐJE EURÓPÁBAN

European Communication Monitor (ECM) 2013 – újabb év, újabb kutatási eredmények. 43 ország 2710 szakemberének részvételével idén is elkészült a kommunikációmenedzsment és a pr folyamatait vizsgáló legnagyobb éves felmérés. Az ECM összefoglaló képet nyújt a kommunikációs szakma idei legújabb európai folyamatairól és trendjeiről. 

A kutatás fókuszpontjai
A kutatási projekt, ami kizárólag tudományos célokat szolgál, kiemelt helyen tárgyalja a manapság aktuális és egyre többször emlegetett kríziskommunikációt. A felmérés továbbá foglalkozik a „digitális kapuőr” funkcióval, valamint különböző tendenciákkal, például, hogy a kommunikációs szakemberek mennyire jártasak a közösségi média használatban, mennyire jellemzi tudatosság a közösségi médiában folytatott tevékenységüket. Mennyire képesek korosztályokhoz igazított kommunikációs stratégiára, kiemelten foglalkozva az interaktív 30 alatti digitális nemzedék bevonásával. Végezetül pedig egy kutatás sem lenne teljes a költségvetésre vonatkozó adatok, valamint jövőbe mutató kilátások elemzése nélkül.

A kommunikáció jelentőségének növekedése
A különböző szervezeteken belüli kommunikációs tevékenységeket gyakran érnek súlyos, sőt alaptalan vádak. Megkérdőjelezve ezzel a kommunikációs tevékenység, de néha még a kommunikációoktatás, sőt az egész szakma létjogosultságát is. Kellő rálátás és tájékozottság hiányában ez sajnos gyakori tendencia, ám az ECM 2013-as felmérése szerint ezen a területen pozitív elmozdulás történt. Három évvel korábban is már 72%, míg idén 87%-kal jellemezte a kutatás a kommunikáció jelentőségének növekedését.

A különböző felméréseket, kutatásokat egymás mellé helyezve folyamatokat, összefüggéseket figyelhetünk meg.

Ha a kommunikációs szakma presztízse és jelentősége növekszik, akkor az már a költségvetésen is megmutatkozik. Ha többet fordítanak rá, akkor még nagyobb figyelem kíséri, még több érdekgazda jelenik meg, ami által újra csak növekszik a jelentősége.

Kríziskommunikáció
A tavalyi évben tíz kommunikációs szakemberből hétnek kellett szembesülnie krízishelyzettel a munkája során. A krízis legjellemzőbb tulajdonsága, hogy váratlanul csap le, hatása széles körben érzékelhető, imázsbeli károkhoz vezethet, valamint anyagi veszteséget is okozhat, ha nem orvosolják megfelelő gyors reakcióval, nem készülnek válságtervvel. Éppen ezért, mivel bármelyik szakembert érintheti – és érint is gyakran –, a kríziskommunikáció kiemelten kezelendő téma.

Optimista kilátások a jövőre nézve
Az európai országok között Norvégia 87%-ával vezető helyen áll a felmérés azon pontjában, hogy a szakemberek mennyire látják optimistán a jövőjüket a kommunikációs szakmán belül. Németország 67%-a figyelemre méltó, Nagy-Britannia 50%-a viszont meglepő adat a táblázatban.

Az európai kommunikáció jövője
A kutatás célja, hogy nem globálisan, hanem „személyre szabottan” – Európára vonatkoztatva -, vizsgálja a kommunikációmenedzsment és a pr változásait az előző évhez képest. Mert a kommunikáció is nagyban függ a környezetétől, és Ázsiában is más a kommunikációs közeg, mint az amerikai kontinensen vagy éppen Európában. A kutatás ezért leszűkítve Európára, annak is 43 országát négy régióra osztva (észak, nyugat, kelet és dél) készítették a kutatást. Több mint 2710 szakmabeli tapasztalatával, valamint neves európai egyetemek közreműködésével készült el a 2013-as European Communication Monitor, átfogó képet adva a szakma jelenlegi helyzetéről és előrejelzéseket a jövőről, a következő felmérés publikálásáig.

A teljes kutatás itt érhető el.

Author: Pirik Fanni

pirik.fanni@gmail.com

Vélemény, hozzászólás?