Miközben a miniszterelnök „népelemek”-ről beszél, addig felmentik az intézetvezetőt, aki egy konferencián megjegyzi, hogy Bayer sajnos még él.

Bajomi-Lázár Péter, a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) Társadalomtudományi Intézetének vezetője

Bajomi-Lázár Péter, a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) Társadalomtudományi Intézetének vezetője

KÉT HÍR:
Az egyik. Tegnap országunk miniszterelnöke azt mondta a Duna Régió Stratégia 6. éves fórumát megnyitó beszédében, hogy „Tudjuk, hogy mennek az ilyen dolgok: először a határaink erejét tesztelik, utána nagy tömegben juttatnak be új NÉPELEMEKET Európába, utána konfliktusok következnek, aztán a jövevények többségbe jutnak, és végül pedig megszervezik a maguk párhuzamos közigazgatását”.

A másik. A Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) Társadalomtudományi Intézetének vezetőjét, Bajomi-Lázár Pétert felmentették tisztsége alól, mert a Political Capital konferenciáján azt állította, „Nem biztos, hogy egy kormánnyal nem szimpatizáló újságolvasó számára érdekes, mit írt a néhai Seszták Ágnes, vagy a sajnálatos módon még élő Bayer Zsolt.”

Egyelőre nem látom, hogy felrobbanna a sajtó Orbán vérlázító kijelentésétől. Miközben a „népelem” kifejezés Hóman Bálint szentesi beszédéből eredeztethető.

„Világnézeti szempontból a kérdés alapja az, hogy a zsidóság aránytalanul vesz részt a kulturális életben és a sajtóban, ami egyes zsidó elemeknél, különösen az újonnan jötteknél, a magyartól idegen szemlélettel párosul. A történelem folyamán befogadott és itt talált idegen népelemek beházasodtak, elkeveredtek, áthasonultak a történetileg kialakult magyar fajba, beolvadtak a magyar nemzetbe és ma ennek szerves részeként élnek. ”

A jelen Magyarországa ismét 1938-at ír.

Ebben a közéleti légkörben találta azt mondani Bajomi-Lázár Péter, amit. Szerintem nagyon helyesen. És egyáltalán nem kívánta a mocskos szájú náci halálát, pusztán lemondóan megjegyezte, hogy sajnos még él. Mondata kijelentő mondat volt, ponttal a végén. Ha kívánta volna, akkor valami olyasmit mondott volna, hogy, például, bárcsak meghalna, és a mondat végén felkiáltó jel lett volna. Na, és mit jelent a sajnos? A „sajnálatos módon”/sajnos eredete a sajnálom szóból ered, és belenyugvást vagy lemondást fejez ki.

Bajomi tehát a közélet és a Bayer által képviselt közbeszéd iránti sajnálatát fejezte ki. Az intézetvezető posztja:

Itt jelzem, hogy
A Political Capital budapesti konferenciáján október 4-én Bayer Zsoltra tett kijelentésemet a munkáltatóm, a BGE etikai bizottsága október 13-án kivizsgálta.
A testület egyöntetűen azt állapította meg, hogy kijelentésem az egyetem etikai kódexébe ütközik, mert eszerint az intézményt a ház falain kívül is képviselem, és mert megszólalásommal megsértettem a mondott közíró emberi méltóságát és személyiségi jogait.
Még megszólalásom másnapján, október 5-én azt kértem az egyetem akadémiai vezetésétől, hogy mentsen fel a Társadalomtudományi Intézet vezetése alól. Ezt a munkáltató az etikai bizottság döntése után, annak ismeretében e hét elején megtette.
Az elmúlt két hétben sokan bíráltak (ki a kijelentésemért, ki a bocsánatkérésemért, ki azért, mert a felmentésemet kértem), és sokan fejezték ki szolidaritásukat. Mind a baráti kritikákért, mind a támogatásért hálás vagyok.
A bírálatokra majd később, írásban szeretnék reflektálni.”

Abban a korban, amelyikben Magyarország miniszterelnöke a zsidótörvények korszakába vezeti vissza a hazát: Bajomi-Lázár Péter egy hős.

Forrás: huppa.hu