,,Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás-tengeren is túl, de a vasfüggönyön innen, volt egyszer egy Mézga család” – így kezdődik a Mézga család sorozat könyvváltozata Rigó Béla szavaival. A bolondos családot teljesen hétköznapi emberek alkotják, ők mutatják be nekünk, hogy hogyan is éltek szüleink, nagyszüleink a szocializmus világában, amikor fél Európa a szovjet minta alapján  élte meg a világháború utáni változásokat.

Mezga_intro
A második világháborút követően Európa nyugati és keleti oldalra szakadásával elindult a két régió közötti eltávolodás folyamata. A keleti blokkra a sztálinista kommunizmus eszméit kényszerítették, míg a nyugat a szabad piacgazdaságon alapuló demokrácia modelljét követte. A világháború két nyertes nagyhatalma egymás ellen fordult. Rettegve a másik túlzott megerősödésétől, fegyverkezési hajszába kezdtek, így egy  ellenséges hangulat keletkezett, ezt hívjuk hidegháborúnak. A XX. század második felének történelme Magyarországon gyakorlatilag a szocializmus történetét foglalja magába.
Cikksorozatomban a szocializmus Magyarországának hétköznapjait kutatom, pontosabban azt,  hogyan jelenítette meg mindezt a média. Szűkebben: a Mézga család animációs filmsorozat tolmácsolásában kutatom a kor társadalmának életvitelét. Pontosabban mindent, ami a szocialista világ mindennapjait jelenti, vonatkozzon az családmodellre, médiafogyasztásra, jövedelemre, öltözködésre, étkezésre, vagy bármire, ami  a közember hétköznapjait jellemzi.
Írásom két pillérre épül. Az egyik egy szociológiai elemzés, ami (amint fennebb említettem) a szocializmus világát foglalja magába. A másik szempont az animációs filmsorozat elemzése. André Bazin francia filmkritikus elmélete szerint minden film egy társadalmi dokumentumfilm, mivel a bemutatott társadalmi réteget, környezetet közvetlen vagy közvetett módon jellemzi. Ennek alapján én a Mézga családot tekintem a szocializmus egyszerű emberének, még ha a legtöbb aspektusában nem is felel meg az ideális munkáscsaládnak.

mezgacsalad
,,És ha figyelembe vesszük azt is, hogy a mese mint forma a vágyvilág megformázása, akkor  arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a mese lényegében a saját kalandja annak, aki átéli:  aki költötte, aki elmondja, aki hallgatja. Aki a mesét átéli, azonosítja magát a hősével, különben a vágyvilágnak nem volna jelentõsége, élmény-súlya” – írja Honti János neves folklorista és néprajzkutató. Az idézet Mézgáék esetében hatványozottan érvényes; a szocializmus egyszerű embere szintén jól működő autóra, televízióra és nyaralásra vágyott, azaz a sorozatban megjelenítettekre, pont úgy, ahogy a más mesék szereplői örök életre, boldogságra vagy a rossz legyőzésére vágyik.
Két tudományterület összekapcsolása mindig érdekes kísérlet. Úgy hiszem, hogy  a szociológiai és filmesztétikai kettősség összekapcsolásával temérdek új információt szerezhetünk úgy a szocializmus világáról, mint a rajzfilmsorozatról. A társadalomtudományok jellegükből adódóan a kevésbé látványos tudományágak csoportjába tartoznak. Az ismert történelmi politikai elvek vagy a társadalmat leíró statisztikák önmagukban szárazon elég szűk réteget szólít meg. Fontosnak tekintem, hogy az efféle fontos információkat érthetőbb módon vizualizálja, így szélesebb érdeklődési körre tevén szert. A történelem oktatása terén is sokkal lényegesebb a történteket folyamatában látni, logikáját megérteni, mint temérdek évszámot pontosan ismerni. Ebben tudna segíteni cikksorozatom, hogy a szocializmus világát egy érdekes lencsén keresztül ismerhesse meg az olvasó. A rajzfilmet nagymértékben meghatározták a politikai elvek: mit szabad kimondani, milyen értékeket közvetít vagy mit árul el a rendszerről.
Amennyiben a rajzfilmet teljességében akarjuk érteni, ahhoz pedig alapvető történelmi ismeretek szükségeltetnek. Ugyancsak Bazinhoz térek vissza, feltevése ugyanúgy igaz fordítva is: ahhoz, hogy egy film társadalmi dokumentumfilmként funkcionáljon a néző számára, ahhoz alapszinten tisztában kell lenni azzal környezettel, amelyben  játszódik és az időbeli kontextussal. A rajzfilm – mint multimédiás eszköz – több szinten juttatja el üzenetét a nézőhöz. Adottak ugye a képi és hangzó nyelv eszközei. Ezekkel meséli el a történetet, alakítja ki a szereplők karakterrajzát. És ezzel juttatja át a mögöttes üzeneteket, és (esetenként) ezzel manipulál is.

mezgauzenet
Sorozatomban mindkét szempontot figyelembe veszem és kidolgozom. Munkám felépítése a következő:
Az első részben  a történelmi hátteret írom le, azt, hogy milyen események között zajlott a rajzfilm elkészítése, mik voltak az uralkodó politikai irányvonalak. Ez azért fontos, mert egy művészeti alkotás értelmezhetetlen (vagy legalábbis súlyos félreértelmezések forrása lehet), ha saját kontextusától függetlenül tekintünk rá. Ezt követi egy szintén történelmi jellegű fejezet, ahol a filmkészítés művészetének történetét tárgyalom. Kitérek a film keletkezési körülményeire: ez a rész az animáció létrejöttét is magába foglalja, sőt, a magyar rajzfilmiparról is szó esik benne. A harmadik részben már közeledünk a Mézga család világához. Itt a rendelkezésemre álló szakirodalom alapján választottam ki szempontokat, amelyek  a szocializmus állampolgárának életmódját jellemzik. Ezeket elsősorban társadalmi szempontból elemzem (statisztikákkal alátámasztva), de kitérek  a sorozatban való megjelenésükre is.
A következő fejezetek kifejezetten Mézgáékról szólnak. A negyedik részben a sorozatot ismertetem, annak keletkezési körülményeit, az elkészítő stábot, illetve magát a történetet. Ezt követi egy filmelemzési rész, ami a sorozatot  művészeti alkotásként hivatott értékelni. Ebben górcső alá kerül a képi világ, a hangzás, illetve röviden kitérek a szereplők jellemére. A következő fejezet rokonítható a Hétköznapi cselekmények cíművel. Itt is az empirikus szociológia és a rajzfilm közötti viszonyt taglalom, itt azonban már a sorozatban megjelenő témákból indulok ki.
Röviden összegezve cikksorozatom célját, azt mondhatom, hogy a szocializmus világát szeretném bemutatni egy akkor készített rajzfilm lencséjén keresztül. Véleményem szerint olyan társadalmi jelenségeket, vagy legalábbis azok árnyalatait fedezhetjük fel e hibrid jellegű írássorozat révén, amelyeket önmagában, külön-külön sem a száraz történelem, sem az elvont film világa nem fedhet fel. Ebben rejlik írásom egyedülállósága, amit fő erősségének is tekintek.