A Magyar Adományozói Fórum (MAF) legfrissebb kutatása megállapította, hogy a hazai vállalatok támogatói stratégiáját 9 fő trend határozza meg a válságot követő évtizedben. Bár a vállalatok támogatásokra fordított erőforrásai várhatóan nem csökkennek,  felhasználásukat egyre erősebben áthatja a tudatosság, az üzleti szemlélet, illetve elvárássá válik a programok eredményeinek és hatásának követése, mérése. A klasszikus pénzben nyújtott támogatások mellett pedig egyre nagyobb szerepet kap a vállalati önkéntesség és a természetbeni támogatás.

A rendszerváltás óta eltelt több, mint 20 évben a hazai cégek váltak a civil szféra és a társadalmi ügyek egyik legnagyobb támogatójává. A 2008-ban bekövetkezett válság ugyanakkor számos gazdasági-társadalmi változást hozott az egész világon, amelyek döntő hatással voltak a hazai üzleti szféra támogatási stratégiájára és gyakorlatára is.

Ezért a MAF 2013-ban egy széleskörű kutatást végzett a hazai TOP 200 nagyvállalat körében, hogy felmérje, milyen változások zajlottak le a válság óta, és melyek a legfontosabb trendek a magyarországi cégek közhasznú támogatási tevékenységei terén 2009 és 2015 között.

A MAF a kutatási eredmények alapján 9 meghatározó trendet állapított meg:

1.) A válság nem csökkentette a nagyvállalatok támogatásokra fordított erőforrásait
2009 és 2012 között a cégek 30 százaléka nem módosította, 33%-uk pedig kifejezetten növelte támogatásai nagyságát. A következő három évben további jelentős csökkenés már nem várható, és biztató jel, hogy a válaszadók 31%-a mérsékelt növekedést prognosztizál.

2.) A vállalatok kezdeményezőbb szerepet fognak játszani közhasznú támogatási programok indításában
A legtöbb vállalatra jellemző klasszikus adományozási forma továbbra is jelen van, de egyre több vállalat növelte (56%) és tervezi fejleszteni a jövőben is (44%) a pro-aktív, win-win jellegű támogatási tevékenységeket, ahol a vállalat számára megteremtett előnyök is megjelennek a célok között.

3.) A pénzbeli támogatások megőrzik vezető szerepüket
Az egyes támogatási formákat tekintve a pénzbeli támogatások továbbra is megőrzik jelentőségüket, és a vállalatok több, mint fele eddig (58%) és a jövőben is (72%) megőrzi vagy növeli a támogatásokra biztosított pénzbeli forrásait.

4.) A természetbeni támogatások jelentősége nőtt
2009 és 2012 között a természetbeni támogatásokat is nyújtó vállalatok aránya látványosan növekedett, bár ez a növekedés némileg lassulhat, illetve a cégek több mint felénél stabilizálódni fog 2015-ig az előrejelzés szerint.

5.) A válság éveinek „nyertese” és legdinamikusabban fejlődő területe az önkéntesség
A vállalati önkéntesség különböző formái egyre általánosabbá és fontosabbá válnak a vállalatok körében. A vállalati önkéntesség terén a cégek több, mint fele a munkatársak intenzívebb bevonását, és a vállalati szempontok, célok közvetlen beépülését prognosztizálja.

6.) A vállalatok támogatási stratégiáját erősebben hatja át az üzleti szemlélet, gondolkodás
Az üzleti szektor támogatási gyakorlatának változásait elemezve elmondható, hogy egyre erősebben hatja át a folyamatokat az üzleti szemlélet, gondolkodás. A támogatási stratégiát tekintve a cégek szakemberei az erőteljesebb fókuszáltságot, a támogatások összehangolását a vállalat alaptevékenységeivel, illetve a célok tudatosabb és konkrétabb meghatározását tartották a legjellemzőbb változásoknak.

7.) A közhasznú támogatási programok menedzselése eredmény- és hatás-orientáltabbá válik
A hazai nagyvállalatok körében elvárássá vált az elért eredmények tudatosabb követése, rendszerezése, valamint a hatás mérése és értékelése, illetve felértékelődött a kommunikációs tevékenységek jelentősége is.

8.) A vállalatok által támogatott fókuszterületek és a kedvezményezettek körében nem várható jelentős változás
A vállalati szakemberek többsége nem tapasztalt és nem is vár jelentős változást a közeljövőben a fókuszterületeket és a támogatottak körét illetően.  A vállalati programok fókuszát tekintve várhatóan a környezet, az oktatás és a fiatalok, illetve az egészségügy területének; a támogatott társadalmi csoportok között pedig a gyermekek és fiatalok, a szegények és a fogyatékkal élők jelentősége változik elsősorban.

9.) Magyarországon is megjelennek a fő nemzetközi trendek: a programok fókuszáltságának növekedése, a megkülönböztethetőség más vállalatok programjaitól, a munkavállalók intenzívebb bevonása
Arra a kérdésre, hogy a nemzetközi trendek közül melyek megjelenésére számítanak, a vállalatok több, mint kétharmada (71%) értett egyet azzal, hogy a jövőben a hazai cégek is pontosabban definiálják, leszűkítik az általuk támogatott ügyeket, területeket, támogatásban részesülő társadalmi csoportokat. Ennek célja, hogy jobban megkülönböztessék tevékenységüket más vállalatok támogatási programjaitól, illetve, hogy erősödjön a cégek munkavállalóinak bevonása a támogatási programokba.

A kutatás a MAF weboldalán érhető el:

http://www.donorsforum.hu/hu/kutatasok/hazai-vallalatok-tarsadalmi-befekteteseinek-trendjei-2009-es-2015