Bizonyos tekintetben a pr-szakma közösségén veri el a port a kommunikációval foglalkozó egyik jelentős nemzetközi fórum, a Holmes Report. A fórum blogjának egyik szerzője lesújtónak látja, milyen keveset tesz a szakma a fenntarthatóság fogalmának, filozófiájának megismertetésére, fejleményeinek propagálására. Mi több – de ez jellemzően a brit sajtó baja –, a fenntarthatósághoz elengedhetetlen megújuló energetikai kérdéseket, eseményeket jelentős mértékben negatív módon közelíti meg.

Yavuz Sariyildiz illusztrációja

A pr-rel nem csak a sajtómunka kapcsán van baja, mivel úgy látja, hogy valamikor pár évvel ezelőtt maga a pr-szakma is adott tudósításokat saját zöld fejlesztésének terveiről, elképzeléseiről, ám a lelkesedést gyakorlatilag a csend váltotta fel.

Igaz, a pr-szakma tipikus munkahelyei vajmi keveset tehetnek társadalmi szinten – ellentétben például egy kohászati üzemmel vagy közlekedési céggel – a tisztább, élhetőbb környezetért. Viszont kárpótolhatnák ezt a téma iránti fokozottabb érzékenységükkel, érdeklődésükkel, akcióik gyakoriságával.

A fenntarthatóság fogalma igen széles körét öleli fel a társadalmi-gazdasági tevékenységeknek, ám a pr-szakma részéről a környezeti fenntarthatóság több figyelmet érdemelne. A vállalati hírnév javítása szempontjából a fenntarthatóság igenlése, a vele kapcsolatos tevékenység vagy megnyilatkozás egyre fontosabbnak látszik. Az európai pénzügyi-gazdasági válság kicsúcsosodása előtt, azaz a múlt évtized végén, a jelen évtized legelején a pr nagyon bekerült a fenntarthatósággal kapcsolatos kommunikációs körbe a reputáció, a környezeti elszámolhatóság vagy általában a vállalati magatartás témában.  Lehet, hogy ennek a korszaknak vége?

Mikor az ember a hazai hírfelhozatalban (news.google.hu) rákeres a fenntartható, fenntarthatóság szóra, a környezettel kapcsolatos hazai fenntarthatóságról szerény mennyiségű anyagot lát. A pénzügyi, gazdasági makrohírek ezen a téren – azaz a két szó használatában – „lenyomják” a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos anyagokat.

Ennek persze oka lehet, hogy a környezeti fenntarthatóságra vonatkozó hazai tevékenység is mintha sorvadozna, s alig mentség, hogy ilyen-olyan válság idején az ilyen tudósítások a mainstream sajtóban sajnálatosan marginalizálódnak. A tiszta technológiáknak ott kisebb lett a hírértékük? Avagy egyfajta tartózkodás alakult ki a fenntartható szó környezettel kapcsolatos felemlegetésétől, mikor a politikum másfajta fenntarthatóságról (például deficitarány, jövedelmi szint) akar beszélni?

A kiutat ugyanakkor kijelölheti a lakosság véleménye: mennyire látja kívánatosnak például a megújuló energiaforrások felhasználását, akarja-e annak növelését. Ha ilyen felvetésről úgy véljük, hogy nincs aktualitása, illetve nem mozgatja meg a véleményalkotást, akkor még inkább szükség lenne kommunikációs munkára, nem utolsó sorban a pr-szakma tettrekészségével.

Álljon itt példaként egy hír a közelmúltból. A „fenntartható”-t kerestük környezeti hírként. Az MTI adta ki, de jóformán senki nem közölte újra az alábbit: „Az Európai Bizottság engedélyezte, hogy a cseh és a magyar villamosenergia-ágazat korszerűsítése érdekében átmenetileg – 2013-ban –, ingyenesen osszák ki az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeit.

A Brüsszelben közzétett közlemény ismerteti: az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény arra a következetésre jutott, hogy az erről szóló rendelkezések összhangban állnak az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal. A bizottság megállapította, hogy az így juttatott finanszírozást – amely a Cseh Köztársaság esetében 1878 millió eurót, Magyarország esetében pedig 56 millió eurót tesz ki –, a termelési infrastruktúra korszerűsítésére, az energiaszerkezet diverzifikálására vagy új létesítmények kialakítására fogják felhasználni.

Joaquín Almunia versenypolitikáért felelős bizottsági alelnök szerint a cseh és a magyar tervekben előirányzott beruházások lehetővé teszik a két tagállam számára, hogy diverzifikálják a villamosenergia-előállítás forrásait és elősegítsék a nemzeti energiapiac bővülését. „A programok emellett az üvegházgáz-kibocsátás csökkentése révén az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításához is hozzájárulnak” – tette hozzá az alelnök.

Magyar részről az 56 millió eurót arra használják fel, hogy úgynevezett „intelligens hálózat” létrehozására irányuló mintaprojekt keretében gazdaságilag hatékony és fenntartható energiahálózatokat alakítsanak ki, valamint a magyar-szlovák rendszerösszekötő gázvezeték létrehozása révén diverzifikálják az energiaszerkezetet.”

Ennyi. Energiahálózatok fenntarthatósága, gázvezeték…és a cseheknek juttatandó pénz harmincad részével…

No comment.