A CLOUDRA ÉPÜLŐ STARTUP

A közelmúltban egy kutatás során a cloud computing és a startup jelenség összefüggéseit vizsgáltam. Célom: a cloudra épülő startup vállalkozások kapcsolatrendszerének elemzése volt. A most induló sorozatunkban igyekszem röviden bemutatni a cloud-iparág kialakulását, valamint a startupok különleges világát, továbbá egy cloudra épülő startup vállalkozás elemzésén keresztül keresem egy sikeres startup vállalkozás kulcsát. Feltételezésem szerint a startup vállalkozásforma innovatív probléma megoldási képessége és a cloud computing egyre meghatározóbb piaci szerepe újraformálja az informatikáról alkotott képet, s ez az új kép az egészen apró piaci szereplőnek is tud nagyvállalati megoldásokat nyújtani.

cloud computing
A cloud elérhetősége és iparági meghatározó szerepe miatt visszahat a hardver és szoftvergyártók fejlődési irányára és ritmusára. Folyamatosságával alapot biztosít számtalan új ötlet megvalósításához, utat nyitva a startup kategóriába sorolható innovatív ötletek megvalósítására létrejött cégek születéséhez. Mára úgy tűnik, hogy, a számítási felhő megkerülhetetlenné vált az üzleti és a magánszektor számára egyaránt. A cloud computing valójában egy technológiai és üzleti modell egyszerre, aminek alapjai már a számítástechnika hajnalán kialakultak. Napjainkban a cloud térnyerését a számítástechnikai hardvergyártók kilencvenes évek végén elért fejlettségi szintje tette lehetővé. Egy 2013-as tanulmány[1] szerint a felhő alapú szolgáltatások használatával kapcsolatban még mindig nagyfokú bizalmatlansági tényezővel kell megküzdenie ennek a modellnek a kis- és középvállalkozások (továbbiakban: kkv) és a multinacionális nagyvállalatok között. Előbbinél a szükséges erőforrások hiánya, míg utóbbinál a szervezeti felépítésből eredően nagyon lassú válaszidő az új technológiák és folyamatok implementálásakor. A tanulmány kiemeli a rendszerszintű biztonságot és az adatok védelmét, valamint a rendelkezésre állást és teljesítményt, mint kritikus fontosságú szempontokat, melyek listavezetőként szerepelnek a megkérdezettek körében. A kkv-k esetében az erőforrás hiány mellett meg kell küzdeniük azzal a gyakori vezetői hozzáállással, miszerint „eddig is működött a cég, ezután is működni fog, nem szükséges változtatni a folyamatokon”. Ez az attitűd a jelen sorozat gerincét képező interjúk során is felszínre került. A startup vállalkozások világában sokkal nyitottabb hozzáállással találkozhatunk, mivel ezek a vállalkozások eleve rendelkeznek azzal az innovatív szemléletmóddal és eltérő szervezeti kultúrával, amely nem köti a szervezetet a korábbi elköteleződöttségekhez és berögződésekhez a használandó technológiák és folyamatok terén. Feltételezésem szerint a startupok a felhő szolgáltatások térnyerésekor egy olyan eszközt kaptak, ami kulcsfontosságú alapot biztosít az új ötletek (gyors) megvalósításához. Sorozatomban bemutatom a cloud iparágat, a szektorban történő megjelenésének mérföldköveit és keresem a cloudra épülő startup vállalkozások sikerességének kulcsát. Az iparági áttekintés mellett az egyik legsikeresebb cloud alapú startup vállalkozást vizsgálom meg.

KUTATÁSI MÓDSZEREK

A témaválasztás speciális jellegénél fogva (internetes téma, azon belül is a szűk közelmúltban gyors fejlődésen keresztülment al-iparág) minimális nyomtatott irodalom áll rendelkezésre, ezért inkább egyéb információforrások, mint például internetes anyagok, online elérhető tanulmányok, statisztikai adatok, illetve szakmai konferencián szerzett tapasztalatok kerültek felhasználásra. Továbbá, 2014 szeptemberében hét interjút sikerült készítenem informatikai területen tevékenykedő cégek alkalmazottaival. A válaszadók között megtalálható az informatikát magas szinten használó programozó, rendszermérnök, valamint rendszergazda is, illetve az számítástechnikával csak felhasználóként kapcsolatban lévő személy is.

SZAKMAI KONFERENCIA

Feltáró jellegű információszerzés keretében módomban állt részt venni az Euro Cloud Day 2014[2] szakmai konferencián 2014 szeptemberében. A konferencián végighallgatott előadások segítségével a magyarországi cloud szakmai aktuális kérdéseihez sikerült közelebb kerülnöm.

INTERNETES FORRÁSOK

A startup és a cloud téma aktualitásának felméréséhez internetes keresési kulcsszavak statisztikai elemzését vettem alapul. Az elemzéshez a Google speciális, keresési trendekre specializált Google Trends nevű szolgáltatását használtam fel, amely a keresési kulcsszavakra vonatkozó érdeklődést és annak időbeli intenzitását mutatja meg a Google keresőjének rendszerében grafikus formában. A Google Trends grafikonjain száz százaléknak az adott időszak legmagasabb pontja tekintendő és a korábbi időszakok ehhez az értékhez vannak viszonyítva és grafikonon ábrázolva.

A cloud computing és a startup témákkal foglalkozó online elérhető kutatások, statisztikai elemzések keresése és feldolgozása nyújtja a cloud és a startup világ aktuális helyzetének feltérképezéséhez a háttér adatokat.

INTERJÚK

A cikksorozat előkészítésekor kerestem egy olyan adatgyűjtési módszert ahol a clouddal kapcsolatos egyéni véleményeket is megismerhetem. Lehetőségként a kérdőíves kutatás és az interjúkészítés merült fel, mely módszerek lehetőséget adnak az egyéni vélemények tanulmányozására.

DILEMMÁK

A kérdőíves kutatás, mint elsődleges információforrás a témafeltáró-jellegű információszerzés eszköztárának gyakori kelléke, tehát kézenfekvő lenne kutatást végezni a Sorozat témájában. Ám a kérdőív eszközének használatakor felmerülnek az alábbi kérdések, gondolatok: szakSorozatom keretein belül nincs lehetőségem kellően nagy mintavételre, így az elemzés során feltárásra kerülő összefüggésekből nem lehet megbízhatóan következtetni a sokaságra, iparágra vonatkozóan (1). Továbbá kérdéses, hogy a kitöltők a saját munkahelyükkel kapcsolatban bármilyen az infrastruktúrát érintő kérdésre válaszolhatnak, például üzleti titkok védelméből kifolyólag (2), a kitöltők nem motiváltak a kitöltésben (3).

A fentebb felsorolt korlátok miatt szakSorozatomban egy úgynevezett kvalitatív kutatási módszer használata mellett döntöttem. Az interjúk készítése azonban nemcsak strukturálisan illeszkedik jobban a kutatás lehetőségeihez, hanem céljaiban is inkább megfelel annak.

Egyéni interjúk készítésével ugyanis mélyebb és személyesebb rálátás biztosított az egyéni motivációk, gondolkodásmódok és gyakorlatok feltárásához. A kérdőív merev szerkezetétől eltérően itt az interjúalanyok saját szavaikkal fejezhetik ki magukat, illetve a kutató is nagyobb szabadságot élvez: a beszélgetés menetének megfelelően variálhatja a kérdések sorrendjét, tehet fel előre nem rögzített kérdéseket, vagy fogalmazhatja újra a kérdést az interjúalany szóhasználatának megfelelően.[3],[4]

Interjúvázlat és a kérdésre tervezett időkeret:

Saját szavaival mondja el, hogy mi a cloud? – 5 perc

Mit gondol a cloud szolgáltatásokról? – 10 perc

Használ-e valamilyen cloud szolgáltatást személyes környezetben? Mit/miket? Mióta használja őket? – 10 perc

Használ valamilyen cloud szolgáltatást céges környezetben? – 15 perc

Miket? Mióta használja őket?

Saját döntése alapján, vagy a munkahelyi „policy” miatt kell használni?

Esetleg minkét okból? Beszéljen erről, hogyan alakult ki ez a gyakorlat?

Hatékonynak bizonyul? Költséghatékonynak bizonyul?

Milyen egyéb alternatívák vannak?

Mi a véleménye a startup vállalkozási formáról? – 5 perc

Mit gondol a startupok életben maradásáról, miben látja életben maradásuk kulcsát? – 5 perc

A tervezett időkeret 50-60 perc, mely alanyonként eltérő, viszont az interjú tervezett kereteiben tartásához szükséges egy terv időkeret meghatározása. Az előzetesen tervezett tíz főhöz képest hét személlyel sikerült elkészíteni az interjút.

Az interjúk feldolgozásánál és az eredmények leírásakor szem előtt tartottam azokat az aggályokat, amelyek a kérdőív, mint kutatási módszer választásánál felmerültek, jelesül, hogy az adatok számszerűsítése félrevezető lehet. Ugyanakkor a reprezentativitás igénye nélkül a rendelkezésre álló adathalmaz elemzéséhez, és a következtetések levonásához szükség volt egy szempontrendszer felállítására. A kategorizáció vagy más néven csoportosítás az interjúelemzés egyik bevett típusa[5].

INTERJÚALANYOK KIVÁLASZTÁSA

A potenciális válaszadók megtalálásához ismerősi körben informatikai területen tevékenykedő cégekben dolgozó vagy informatikai eszközöket, megoldásokat a munkájukhoz napi szinten használó személyeket kerestem. Az elkészített hét interjúból hárman közvetlen ismerősi körből, négyen pedig ismerősök ajánlásaiból kerültek ki.

Első kapcsolatfelvételkor telefonon igyekeztem elérni a potenciális interjúalanyokat, tekintettel a telefonos megkeresés személyesebb jellegére a nem élőszóban történő megkereséshez képest. A személyes megkeresés az interjúk elkészítésének ebben a fázisában nem indokolt, mivel egy ilyen találkozó az esetlegesen elutasító esetén értelemszerűen aránytalanul időigényesnek bizonyulna. Továbbá a személyes találkozók megszervezésére e-mail-en, telefonon vagy azonnali üzenetküldő hálózaton keresztül történt volna, mely esetben a találkozó céljának elhallgatása a megkeresett személyben ellenérzéseket váltott volna ki.

Hét interjút készítettem 2014 október első felében. A telefonos kapcsolatfelvétel alatt ismertetésre került a megkeresés célja, továbbajánlásos megkeresés esetén a közös ismerős említése és ezt követően a hívás illetve a későbbi beszélgetés célja. A hét elkészített interjúhoz huszonnyolc főt kerestem meg telefonon. A huszonnyolc főből tizennégy továbbajánlás útján, olyan ismerősökön keresztül lettek megkeresve, akik az interjú szempontjából megfelelő iparágban vagy megfelelő technológiákkal működő céggel állnak kapcsolatban. A tizennégy ajánlásból négy fő vállalta a beszélgetést és mind a négy fővel el is készült az interjú, a többiek részéről is többen voltak, akik pozitívan fogadták a megkeresést, viszont leginkább időhiányra hivatkozva nem tudták elvállalni a beszélgetés. Ez megerősíti a telefonos megkeresés melletti döntést, mint első kapcsolat felvételi pontot. További tizennégy ember közvetlen ismerősi köréből származó megkeresésből öten vállalták a beszélgetést, viszont két megszervezett interjú meghiúsult.

Az interjúalanyok kiválasztásakor elsődlegesen a Sorozat cloud témájában való alapvető tájékozottságot, illetve a témában való jártasságot kerestem a potenciális válaszadókban. Olyan személyek kerültek kiválasztásra, akik napi szinten használnak informatikai eszközöket, mint például számítógépet és okostelefont a magánéletük és munkájuk során egyaránt. Ezen túlmenően az informatikában átlagnál jártasabb személyek keresése volt a meghatározó szempont, hogy az interjú és a sorozat fő témáját érintő kérdésekben képes legyen elmélyedni még akkor is, ha azonnal nincs teljesen tisztában a cloud szolgáltatások üzleti, illetve informatikai hátterével.

A téma szempontjából a válaszadók néhány fontos tulajdonsága

Az elkészített interjú alanyok egy kivételével mind IT területen informatikai feladatokat ellátó pozícióban dolgoznak, míg az egyikük felhasználói szemszögből osztotta meg a véleményét.

Az megkérdezettek között megoszlanak a vélemények a cloud szolgáltatásokról. Kivétel nélkül mindegyikük megemlítette az adatok feletti kontrollvesztést, mint az egyik legfontosabb problémát a cloud szolgáltatások használata esetén. Többen fenntartásaikat fogalmazták meg a 2014 szeptember elején történt Apple iCloud felhő tárhely szolgáltatásának feltörése kapcsán az adatbiztonságról. Érdekes volt megfigyelni, hogy az iCloud feltörésének esetét[6] a cloud szolgáltatásokat régebb óta használó válaszadók kevésbé tartják kritikusnak, mint a cloudot egy vagy annál kevesebb éve használó megkérdezettek. A hét megkérdezettből négyen alapvetően nem szeretik a cloud alapú szolgáltatásokat, illetve azok használatát a már említett kontroll, a potenciális adatvesztés, illetve egyéb, később részletezett okok miatt. További érvként a programozóként dolgozó interjúalanyom a nem megfelelően elkészített adat szinkronizálási folyamatok és emiatt indokolatlanul megnövekedő hálózati forgalmat említette a tárhely szolgáltatások kapcsán, mint negatívumot. A cloud szolgáltatásokról általánosságban negatívan nyilatkozó négy válaszadó közül ketten rendszermérnöki pozíciót töltenek be munkahelyükön, egyikük pedig rendszergazdaként látja el feladatait.

Arra a kérdésre, hogy amennyiben cloud-felhasználónak mondja magát, akkor mióta használ cloud szolgáltatást és milyen gyakran, a megkérdezettek közül egyedül az a válaszadó jelentette ki, hogy nem használ semmilyen cloud szolgáltatást, akinek csupán felhasználó és nem mérnöki, programozói vagy rendszergazdai szempontból van rálátása a témára. A többiek közül öten több mint egy éve és ebből ketten több mint három éve napi szintű cloud felhasználóknak titulálták magukat. Az „egyszerű” IT felhasználóként aposztrofált válaszadó cloud iránti elutasítottságának hátterét nem sikerült kideríteni az interjú alatt. A többi megkérdezetthez képest a válaszadó informatikához fűződő kapcsolatát érdemes kiemelni, mint lehetséges okot az elutasító hozzáállásra. Tekintettel arra, hogy a számítástechnikát felhasználói szinten jól ismerő, de technikai és rendszer szintű mélységében kevésbé járatos személyről van szó, így valószínűsíthető, hogy ez is része a háttérben húzódó preferencia- és érvrendszernek.

A cloud szolgáltatások elérésének módjáról, illetve az eléréshez használt eszközökről feltett kérdésre adott válaszokról egységesen elmondható, hogy nem korlátozódik egyetlen eszközre. A hat cloud felhasználó közül négyüknél első helyen szerepelt az okostelefonon keresztüli elérése az általa használt cloud szolgáltatásnak. Ennek háttere az azonnaliságban, a reakcióidő minimalizálásában keresendő, melyet különbözőképpen, de mind a négyen megfogalmaztak.

Másodlagos elérési pontként öten említették az otthoni eszközeiket, mely laptopot illetve asztali számítógépet jelent. A megkérdezettek között a cloud felhasználók az okostelefon beszerzését és használatát említették, mint a cloud felhasználóvá válásuk elsődleges mozgatórugóját. Ennek egyik oka, hogy az okostelefon gyártó által rendszerszinten integrált cloud szolgáltatásokkal kerülnek értékesítésre az okostelefonok, így az integrált szolgáltatások használatakor gyakori, hogy a felhasználóban nem tudatosodik, hogy felhő alapú szolgáltatást vesz igénybe, amikor elkészít egy fényképet és az a kép automatikusan feltöltésre kerül a felhasználó fiókjához tartozó online tárhelyre. Ezen szolgáltatások figyelmen kívül helyezése a felhasználó részéről az okostelefonok hagyományos készülékként történő használatát jelentené.

A munkahelyi cloud használatról már árnyaltabb az összkép a megkérdezettek között, köszönhetően a különböző formában, de valamiféleképpen mindenhol jelen lévő belső céges szabályzatnak, amely a munkahelyen történő cloud alapú szolgáltatások használatáról (is) rendelkezik..

A hét válaszadóból ketten dolgoznak multinacionális vállalatnál, ahol az interjúk alapján elmondható, hogy sokkal szigorúbban van szabályozva az informatikai és egyéb eszközök használata mellett az elvárt öltözködési minimumon át az irodaház, illetve egyéb épületbe történő be és kilépés is. Ők ketten különböző cégnél, de egyazon iparágban dolgoznak és a munkahelyeik közötti hasonlóságot a nagyvállalati céges kultúrán kívül a telekommunikációs iparági sztenderdek is erősítik, például a hasonló felhasználói jogosultságkezelés az informatikai rendszerekben. Mind a ketten rendszermérnöki pozícióban látják el feladataikat, illetve további közös pont, hogy a vállalat eszközeiken keresztül nem használhatnak, telepíthetnek a jóváhagyott szoftvereken kívül más alkalmazást, valamint a szoftverek frissítése központi felügyelet mellett történik. Ennek oka a többi válaszadó munkahelyétől markánsan eltérő belső adatkezelési szabályzatban található, mely alapján nem rendelkeznek adminisztrátori jogosultsággal a munkaeszközeiken, illetve magas szinten paraméterezett hálózati tartalomszűréssel találkoznak az irodai hálózaton, ami sok esetben indokolatlannak bizonyul. Egyikük említette, hogy a mindennapi munkában érezhető, folyamatos probléma az online tartalmak túlzott korlátozása.

Nyolcfős kisvállalkozásnál dolgozik az interjúalanyok közül a harmadik rendszermérnök. Cégük informatikai biztonsági és folyamatorientált vállalatirányítási rendszerfejlesztéssel foglalkozik. Az általuk kínált megoldások szerves része a magas biztonságú rendszerek kialakítása, amit elsősorban saját magukon tesztelnek és használnak, aminek része a részletesen definiált adatbiztonsági előírások betartása.

A megkérdezettek közül az egyik rendszergazdának saját elmondása szerint teljesen szabad keze van a vállalati eszközök használatával kapcsolatban, mivel tisztában van a korlátozási szabályokkal, továbbá tisztában van a szabályok betartatásának és a betartás monitorozásának folyamatával, tekintettel arra, hogy ez az ő feladatkörének szerves része. Nem ritka, hogy otthonról végzi el bizonyos feladatait, amihez vezetői jóváhagyással használhat egy titkosított adattovábbítással rendelkező cloud tárhelyet. Megemlíti, hogy amennyiben szüksége lenne rá, könnyedén meg tudná kerülni a belső szabályrendszert. Arra a kérdésre, hogy ezt megteszi-e, a válasza határozott nem volt melyet meg is indokolt, miszerint a bizalom fontos számára, és a felmerülő igényeinek megpróbálna érvekkel érvényt szerezni és így hivatalosan elérni a szükséges szoftvert vagy szolgáltatást.

A válaszadók közül a másik rendszergazda munkahelyén sokkal megengedőbb a szabályozás, amit a frissen csatlakozott munkavállalók számára írásban átadnak a munkaeszközök átadásakor, de a későbbiekben nincs ellenőrizve a leírtak betartása.

A programozó esetében a cég többi alkalmazottól eltérő szabályozás vonatkozik rá, ami sokkal megengedőbb az hálózat használattal és szoftverek használatával kapcsolatban.

A hetedik interjúalany esetében az adatok védelmét kiemelten kezelik, egyéb korlátozásokat kevésbé szigorúan. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kommunikációs csatornák, a cégen kívülre történő adattovábbításra képes alkalmazások szigorúan felügyelve vannak, egyéb felhasználói szoftverek bár jóváhagyás kötelesek magasabb szintről, viszonylag ritka azon esetek száma, amikor egy jól megindokolt szoftverigénylés esetén elutasításra kerül a kérelem.

Egységes minimumként a jogtiszta szoftverek használatát, illetve a céges adatok megbízható kezelését várja el a munkáltató.

(Folytatjuk. A Szerk.)

[1] Ruch Quick (2013) 5 reasons enterprises are frightened of the cloud. In: The Next Web. http://thenextweb.com/insider/2013/09/11/5-reasons-enterprises-are-frightened-of-the-cloud
Letöltés ideje: 2014. 10. 06.

[2] EuroCloud (2014) EuroCloud Day 2014. In: EuroCloud.
http://eurocloud.hu/eurocloud-day-2014-2
Letöltés ideje: 2014.10.26

[3] Ipsos (2014) Egyéni mélyinterjú, szakértői interjú. In: Ipsos.
http://www.ipsos.hu/site/egyeni-melyinterju-szakertoi-interju
Letöltés ideje: 2014. 10. 23.

[4] Meroving (2014) Offline, hagyományos kvalitatív kutatások: fókuszcsoport, mélyinterjú. In: Meroving. http://meroving.co.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=52&Itemid=31&lang=hu
Letöltés ideje: 2014. 10. .23.

[5] Sztárayné Kézdy Éva (2014) Kutatásmódszertan és prezentációkészítés – 6. rész: Az interjúkészítés módszertana. In: PTE.
http://igyk.pte.hu/files/tiny_mce/File/kari_projektek/informaciotudaservenyesules/tananyagok/1_alprojekt/KM/06_kutatasmodszertan6_interjukeszites.pdf
Letöltés ideje: 2014. 09. 02.

[6] Jacob Kastrenakes (2014) Apple denies iCloud breach. In: The Verge.
http://www.theverge.com/2014/9/2/6098107/apple-denies-icloud-breach-celebrity-nude-photo-hack
Letöltés ideje: 2014. 10. 03.

Author: Szigeti Ádám

Vélemény, hozzászólás?