A BANKOK WEB 2.0-ÁS KOMMUNIKÁCIÓJA

A bankok rettegnek az azonosítatlan felhasználó által elindított kommentektől és az így generált kétirányú kommunikációtól, ezért ma még ódzkodnak az ezt lehetővé tevő platformoktól – körülbelül ez állapítható meg tapasztalatok alapján. Nyilvánvaló, hogy nem indítanak százszámra blogokat és nem szerkesztgetnek wikiket a banki szektorban működő cégek, ám a ma klasszikusabbnak tekintett közösségi oldalakat sem használják – erre döbbentem rá kis Facebookos (FB) minikutatásom során, melyre egy hazai bankkal történt tárgyalás miatt volt szükség. Hazánk egyik nagy pénzintézetének kommunikációján volna mit csiszolni; ez a megállapítás válság idején még inkább igaz. A megbeszélés előtt kíváncsiak voltunk, a legklasszikusabbnak mondható Facebookos jelenlét terén hogyan állnak a hazai bankok. Jelentem, sehogyan.

 

A vizsgált tizenkét pénzintézet közül kettő rendelkezik rendszeresen frissített FB-oldallal. A többi cégnek is van oldala, de azok nem hivatalosak, zömmel Wikipédiás leírást tartalmaznak, néhány lájkolóval. Az Erste Bank oldala flottul működik, bár nem értem, mi szükség volt egy új FB-s oldal regisztrálásának, s a 325 lájkoló elhagyásának. Az új oldaluk január közepén indult, jelenleg 76-an kedvelik és számos saját, egyedi fület tartalmaz.

A CSR tevékenység leírásán kívül a kulturális- és sportszponzoráció kapott külön fület, valamint felkerült néhány fénykép is. Játék, promóció, lájkológyűjtés jelenleg nem zajlik. A régi oldalt átlagban hetente frissíttették, zömmel a bankkal kapcsolatos hírekkel, valamint gazdasági elemzésekkel, melyeket majd’ minden esetben csak Danks Emese lájkolt.

Mindegy, nem a lájkszerzés a cél… Summa summarum, az oldal nem rossz, bár bizonyára lehetne fejleszteni.

A másik kellemes hazai csalódás banki FB-fronton a Budapest Banké, amely január elején indult, s egyedi érkező fülén hatféle lehetőség közül lehet választani (fiók-és ATM kereső, időpont egyeztetés, stb.). Kizárólag a weboldalukon megjelentetett cikkeket posztolják ki, s örömmel konstatáltam, hogy már két személy is kommentelt egy-egy posztra; egyiküknek válaszolt is a bank (kár, hogy csak két nap múlva…). Az oldalhoz tartozik egy „használati útmutató” fül, mely felvilágosítja az egyszeri felhasználót, hogy a kisebbségek elleni izgatás, a trágár beszéd, a reklámok nem megtűrt elemei az oldalnak, ezért ezek moderálásra kerülnek. Kis bukfenc az oldalon: míg az előbb említett fül tegez, addig az érkező fül magáz, de ez legyen a legnagyobb probléma.

A fentebb említett banki megbeszélésen hál’ istennek mindannyian azt láttuk, hogy nagyon szenzitív terület a banki szféra, mely ma még nem tud mit kezdeni egy negatív vagy becsmérlő kommenttel. A bankok vérkonzervatív (értsd: maradi) vezetőségének elméjén nehéz átvinni az üzenetet, még nehezebb olyan embert találni, aki osztályszintű egyeztetések és késlekedések nélkül válaszolni tud a kommentre anélkül, hogy blődséget írna. Olyan ember kell, aki bankszakmailag is jól informált, akiben megbízik a (kommunikációs) felettese, valamint az alvezérek és a vezér. A vázolt kommunikációs idol ez idáig nem született meg.

Már várom, hogy a bankok felhagyjanak ezzel az elutasító magatartással. Persze nem minden pénzintézetnek muszáj például FB-oldalt készíteni. Amelyek ügyfélköre ugyanis zömmel private banking-ot igénybe vevő A és AB státuszú, nem hinném, hogy gyakorta megfordul hiteles banki információkért az FB-n, így nem szükséges a banknak belevágnia. Pedig nem kell mindenáron trendi oldalként tekinteni az FB-re, ahol csak azért „lógnak” az „arcok”, hogy „megszpícseljék” a tegnapi „partyt”.

Sajnos ma még nem ezt gondolják a külföldi banki anyavállalatok sem, hiszen egy FB-oldalt sem találtam, ahol aktív kommunikációs zajlana.
Mikor szűnik meg egy FB-oldal a rettegés okának lenni?

Erste FB-oldala
Budapestbank FB-oldala

 

Author: Bognár Gergely

Felsőfokú tanulmányait a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán (BKF) végezte. Pr-szakmai gyakornoki időszakát a Comprad Kommunikációs Ügynökségnél töltötte, ahol később pr-asszisztensként, pr-tanácsadóként, majd projektvezető pr-tanácsadóként segítette – összesen hat évig –, több mint másfél tucat hazai és nemzetközi ügyfél kommunikációját. Két évig a Nézőpont Intézet cégcsoportjának kommunikációs igazgatójaként tevékenykedett, majd a Young&Partners senior stratégiai pr-tanácsadójaként és fejlesztő trénereként dolgozott, később a cég pr-vezetője lett. Jelenleg a NEST Communications pr- és tréning vezetője. A PR Herald kommunikációszakmai főszerkesztő-helyetteseként interjúkat, riportokat ír; vezető szerkesztőként jegyzi „A hazai pr-szakma arcképcsarnoka” című digitális portrékötetet. Kapcsolat: gergelybognar@gmail.com