ENSZ — Az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének egyik bizottsága 1985 óta tiltakozik az Iránban folyó emberi jogok ellen vétett jogsértések miatt. Ma immáron 30. alkalommal tette ezt meg.

Az ENSZ Közgyűlésének tanácsterme New Yorkban. Forrás: UN/Sophia Paris

83 szavazattal, 30 ellenszavazattal, 68 tartózkodás mellett, az ENSZ Közgyűlés Hármas Bizottsága jóváhagyott egy öt oldalas határozatot. Ebben tiltakozik az illegális eljárások miatt – kínzás, rossz börtönkörülmények, önkényes fogvatartás és a vallás- és hitbéli szabadság csorbításának más módjai –, valamint az etnikai és vallási kisebbségek, és a nők állami asszisztálással zajló hátrányos megkülönböztetése miatt.

A határozat különös aggodalmat fejez ki a bahá’í hit, az ország legnagyobb nem-muszlim vallási kisebbsége tagjaival szemben Iránban gyakorlattá vált bánásmód miatt. Kiemelte a velük szemben fennálló gazdasági, és az oktatás terén megfigyelhető hátrányos megkülönböztetést, és arra szólította fel Iránt, hogy bocsássa szabadon azt a több mint 90 bahá’ít, akiket jogtalanul tartanak fogva iráni börtönökben. 

„Örömmel fogadjuk ezt a határozatot és erős hangon megfogalmazott rosszallását az Iránban folyó emberjogi sértelmek ellen” – mondta Bani Dugal, a Bahá’í Nemzetközi Közösség ENSZ főképviselője.

„Annak ellenére, hogy az iráni kormány megváltoztatta az elnyomás stratégiáját és erőteljes PR-kampányt űz az ilyen jellegű jogsértések létezésének tagadására, a mai határozat jól mutatja, hogy a kormányokat nem lehetett félrevezetni és Irán kudarca a nemzetközi törvények betartása terén a nemzetközi párbeszéd napirendi pontjainál az elsők közt maradt”- tette hozzá Ms. Dugal.

A határozat az ENSZ Emberjogi Biztosa, Asma Jahangir által az iráni emberi jogokról kemény szavakkal megfogalmazott jelentését követően született. Ez a 23 oldalas irat, amely a jelen ülésszak során már korábban megjelent, számba vette az emberi jogok széles spektrumon mozgó megsértését Iránban.

Ms. Jahangir „súlyos emberjogi sérelmek” sorát írta le, többek között „az önkényes fogvatartást és egyének üldözését azért, mert legálisan gyakorolják emberi alapjogaik széles körét. Üldözik az emberi jogok védelmezőit, újságírókat, diákokat, szakszervezetek vezetőit, és művészeket; igen magas a kivégzések száma a fiatalkorú elkövetőket is beleértve; a kínvallatás és bántalmazás alkalmazása; széles körben elterjedt a jogszerű eljáráshoz és a törvényességhez való jog megsértése, különösen a forradalmi bíróságokon; és a hátrányos megkülönböztetés magas szintje érvényes a nőkkel és a vallási, továbbá az etnikai kisebbségekkel szemben.” 

Kiemelte az iráni bahá’í-ok helyzetét hangsúlyozva, hogy „a bahá’í közösség tagjai továbbra is az emberi jogok megsértésének legkülönfélébb formáit kell, hogy elszenvedjék”.

Ms. Jahangir felhívta a figyelmet Farhang Amiri ügyére, akit halára késeltek 2016 szeptemberében, és akinek gyilkosai a beismerő vallomás ellenére könnyedén hagyhatták el a börtönt óvadék fejében.

„Annak ellenére, hogy az ilyen jellegű eseteket évek óta vesszük számba, ezek a jogsértések továbbra is fennállnak, és teljességgel büntetlenek maradnak, ahogy azt jól példázza egy bahá’í ember gyilkosainak szabadon bocsátása” – fűzte hozzá Mr. Amirire utalva fenti állításában.

Ms. Jahangir jelentése azt is megfogalmazta, hogy „bahá’íok ezreit bocsátották el munkahelyükről, fagyasztották be nyugdíjuk folyósítását, és tiltották meg, hogy munkaviszonyuk legyen az állami szektorban.”

„Nyomást gyakorolnak a cégekre is, hogy bocsássák el a bahá’í munkavállalókat, a bankokat a bahá’í ügyfelek számláinak befagyasztására kényszerítik, és a bahá’íoknak vállalkozási engedélyt ki sem adnak, nem hosszabbítják azt meg vagy szántszándékkal késleltetik az ügyintézést.”