Hajnali fagyok és haragos záporok kovácsolták a kedélyeket április derekán a Kárpát-medencében, míg a világ a Föld Napjára készülődött. Épp egy évvel ezelőtt ezen a napon írta alá 197 ország a klímapolitika mérföldkövének számító Párizsi Egyezményt, idén pedig tízezrek tüntettek a tudományért ezen a napon. De mit is jelent a klímaváltozás hazánk számára? És miért forrong a tudományos közélet?

Fogvacogtató reggelre ébredt az ország április 20-án. Megőrült az időjárás? Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) hírei szerint 63 éves hóvastagság rekord dőlt meg Magyarország legmagasabb pontján. A jelentős mennyiségű csapadék rendszerint örvendetes áprilisban, ugyanakkor a mostoha időjárás nagy károkat okozhat a mezőgazdaságban és a vadvilágban. Az éghajlatváltozással gyakoribbá váló extrém időjárási eseményekre fel kell készülnünk – intenek a kutatók. A Climate Analytics tanulmánya szerint az 1,5 Celsius fokos küszöb átlépése máris nagy kockázatot jelent a gazdaság és társadalom számára, s a klímamodellek szerint hazánk területén ez már legkésőbb a század közepére valóság lesz. De nagy valószínűséggel jóval hamarabb.

Megőrült az időjárás? (Forrás: hulladékmentes.hu)

Megőrült az időjárás? (Forrás: hulladékmentes.hu)

Az áprilisi havazás láttán néhány klímaszkeptikus – akik még mindig nem fogadják el az ember által előidézett éghajlatváltozás tényét – minden bizonnyal elégedetten morzsolt el egy könnycseppet: hol van az a globális felmelegedés? Azok pedig, akik a Holnapután című film drámai változásait vélik felfedezni minden egyes szélsőséges időjárási eseményben, szintén izgalommal várták a fejleményeket: ez már a klímaváltozás?

És Te mire voksolnál…? Várjunk csak egy pillanatot, lássuk a tényeket!

Szeszélyesebb világ

2016 sokkoló világpolitikai eseményeit követően talán már meglepődni sincs kedvünk az éghajlati rekordok láttán. Azért vessünk egy pillantást az alábbi animációra! A szemünk előtt „spirálozó” hőmérsékleti görbék néhány másodpercbe sűrítik a 20. század globális ipari társadalmának környezetre gyakorolt hatását. Az átlagos globális felszínhőmérséklet mára mintegy 1,1 Celsius fokkal magasabb, mint szűk másfél századdal ezelőtt volt, amint azt az amerikai tudományos intézetek – a Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA) és a Nemzeti Éghajlati Adatközpont (NOAA) – egymástól független mérései mutatják.

spiral_optimized

A globális átlaghőmérséklet emelkedése 1850 és 2016 között (az ábrát Ed Hawkins készítette és a Climate Lab Book publikálta)

Jól látszik, hogy 2016 volt a legmelegebb év a mérések 19. század végi kezdete óta.  A tavalyi évben nemcsak az éves, de a havi átlaghőmérsékletek is rekordokat döntöttek, június kivételével januártól szeptemberig mind a 8 hónap a valaha regisztrált legmelegebb volt. Ez részben a 2015-ben tomboló „Godzilla El Niño”-nak becézett globális óceáni-légköri jelenség utóhatásának köszönhető, ami elsősorban a Csendes-óceán trópusi térségében befolyásolja az időjárási körülményeket, de a globális éghajlati rendszerre is hatással van. Az ábrán látott hosszú távú melegedő tendencia azonban döntően az emberi tevékenységnek tudható be – miként ezt az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 2014-es jelentése is megerősítette.

De vajon miről árulkodnak a Magyarországra vonatkozó éghajlati tények? S miért kell ezeket komolyan vennünk?

Több nyári fesztivált…! Vagy inkább mégse

Az OMSZ Klímamodellező Csoportjának közlése szerint Magyarországot a globális átlagnál jobban érinti a klímaváltozás, mivel éghajlati szempontból változékonyabb területen fekszik, főleg a csapadék tekintetében. Modellszámítások szerint a 21. század közepére nyáron 1,4-2,6 Celsius fokos hőmérséklet-emelkedés várható a múlt nyaraihoz képest, s habár a heves zivatarok száma enyhén csökkenni látszik, az intenzitásuk várhatóan nő majd. Ugyanakkor a nyári esők között hosszabb szárazabb időszakokra is számíthatunk, amely elsősorban a mezőgazdasági termelést fenyegeti.

A gyarapodó hőhullámok a komfortérzetet rontják, s a nyári energiafogyasztást is nagy mértékben megnövelik. Az OMSZ modellei szerint a közeljövőben megduplázódik a hőségnapok száma, évente negyven-ötven hőségriasztás is előfordulhat az eddigi évi maximum tíz-húsz után. A trópusi éjszakák – azaz amikor a hőmérséklet nem süllyed 20 Celsius fok alá – habár kedveznek a fesztivál szezonnak, súlyos egészségügyi kockázatot jelentenek a kisgyerekek és az időskorúak számára, valamint gyakori alvásproblémákat is okoznak.

A 20. századi mérések alapján eddig nagyon ritkán, és csak télen fordultak elő 4 fokot meghaladó úgynevezett hőmérsékleti anomáliák – vagyis amikor az adott évszakhoz képest szokatlanul alacsony vagy magas a hőmérséklet –, a jövőben viszont ezek is egyre gyakoribbá válnak. Azonban ez nem vonatkozik a hideg szélsőségekre – a fagyos napok száma akár évi negyvenöttel is csökkenhet a század végére. Tehát az éghajlatváltozás hatására Magyarországon kevesebb extrém hideg esemény, de sokkal több hőségriadó várható.

Ekkora mértékben változik meg az éves és évszakos átlaghőmérséklet az 1961-1990 közötti időszakhoz képest a modellek projekciói szerint. A narancs árnyalatok a 2-5 Celsius-fokos, a vörös árnyalatok az 5 foknál magasabb hőmérséklet-növekedést jelzik (Forrás: OMSZ)

Ekkora mértékben változik meg az éves és évszakos átlaghőmérséklet az 1961-1990 közötti időszakhoz képest a klímamodellek szerint. A narancs árnyalatok a 2-5 Celsius-fokos, a vörös árnyalatok az 5 foknál magasabb hőmérséklet-növekedést jelzik (Forrás: OMSZ)

Így hát az „áprilisi tél” anomáliája nem erősíti meg, de nem is cáfolja a klímaváltozás tényét, ez egy egyedi szélsőséges esemény, amelyet a hosszú távú éghajlati adatsorban kell értelmezni.

Míg a környezeti változások jelei évtizedek óta gyarapodnak, s a klímakutatók még kevésbé fényes jövőt festenek, a világ döntéshozóit összehívó klímacsúcsok évről-évre átfogó egyezség nélkül zárultak. Egészen 2015-ig, amikor a párizsi klímapolitikai tárgyalóasztalnál végre megállapodásra jutottak a Föld országai.

„Tudomány nélkül nincs demokrácia”

Tavaly április 22-én, a Föld Napján írta alá az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény 197 országa a Párizsi Egyezményt, amelynek fő célja, hogy „a kötelezettséget vállaló országok a földi átlagos felmelegedést 2 Celsius fok alatt tartják az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatják az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen”. A megállapodás 2016 novemberében lépett életbe, a legnagyobb üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátók, mint az USA és Kína részvételével, ami igazi súlypontot adott az egyezménynek – szemben az 1997-es Kyotoi Protokollhoz képest. A megállapodás másik kulcseleme a finanszírozás, amely minden országot részvételre ösztönöz, többek között a magánforrások minél szélesebb körű bevonásával. Magyarország kibocsátáscsökkentési hozzájárulását az EU tagállamokkal közösen tette meg, vállalva, hogy „az EU 2030-ig legalább 40%-kal csökkenti az ÜHG kibocsátást az 1990-es szinthez képest”. 

Ugyanakkor az egyezmény aláírása óta több tanulmány is rávilágított, hogy a megállapodás szerinti kibocsátás-csökkentés nem elég a 2 Celsius fokos cél betartásához, sőt, a Carbon Brief elemzése szerint 5 évünk maradt, mielőtt az 1,5 Celsius fokos ÜHG kibocsátási keretünket teljesen feléltük volna.

Séta a tudományért Lisszabonban, 2017. április 22. (Fotó: a cikk szerzője, több fotó)

Séta a tudományért Lisszabonban, 2017. április 22. (Fotó: a cikk szerzője, több fotó)

További aggodalomra ad okot, hogy az USA frissen megválasztott elnöke, Donald Trump, kifejezett tudomány- és klímaellenes hadjáratba fogott. A környezetvédelmi, orvosi és klímakutatásra szánt költségvetési támogatások nagy részét megvonta – egyes hivatalok ötödével kevesebb pénzből gazdálkodhatnak jövőre –, és környezetvédelmi programokat szüntetett meg. A tudomány hitelének aláásása és a kutatási támogatások drasztikus csökkentése indította el a „March for Science” mozgalmat, melyhez szerte a világban társrendezvények csatlakoztak. Idén április 22-én több mint 500 eseményen demonstráltak a civilek – köztük kutatók, neves tudósok és tudománypolitikusok –, hogy kifejezzék, „a tudomány létfontosságú szerepet játszik a demokráciában”. A lisszaboni eseményen beszédet tartott Carlos Moedas, a Kutatásért, Tudományért és Innovációért felelős európai biztos is, hangsúlyozva, hogy „Tudomány nélkül nincs béke, nincs demokrácia, nincs jövő”. Rövid beszédében nemcsak Trump politikájára utalt, hanem a magyarországi antidemokratikus intézkedésekre is a CEU-törvény kapcsán.

Zivataros április szaladt el velünk, zivataros hazai és nemzetközi eseményekkel. Szabadságjogokról, tudományról, demokráciáról és tényekről szól a diskurzus, már hónapok óta… pedig szólhatna arról is, hogy hol és milyen zöld övezeteket szeretnénk, miként tehetjük otthonunk energiahatékonnyá, hol szerezhetünk be egészséges, helyi élelmiszert, vagy esetleg miként segíthetünk a környezetünk rendezésében… Miért is ne…?

Április 29-én csatlakozz Te is a Klímamenethez! Követheted élőben vagy online, ezen a linken további információ a mozgalomról: People’s Climate Movement