A Lukács Archívum megmentése érdekében filozófusok és akadémikusok alapították meg a Lukács Archívum Nemzetközi Alapítványt, (LANA) akik 2017. április 27-29. között „Lukács György öröksége” címmel Nemzetközi Lukács-konferenciát tartanak az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) és Central European Universityn. (CEU) Lukács György a XX. század egyik legnagyobb hatású filozófusának, a magyar szellemi élet kiemelkedő alakjának életművéről mintegy száz kutató tart előadásokat, akik többek közt Kínából, Japánból, az Egyesült Államokból, Brazíliából, Németországból és Európa számos más országaiból érkeznek Budapestre.
A konferencia-sorozat zárásaként 2017. április 30-án, a Lukács György eltávolított szobra ellen tiltakozók Hermann Zsuzsa szervezésével, Mátrai István háromdimenziós életnagyságú Lukács-makettjét állítják fel a Szent István parkban, az eredeti szobor helyén, amelyet 10 órakor lepleznek le.

Lukács György (1885-1971)

Lukács György (1885-1971)

A megemlékezés első előadója Heller Ágnes filozófus lesz, aztán Demszky Gábor Budapest volt főpolgármestere, Kelemen János akadémikus, dr. Donáth Ferenc, a Nagy Imre Társaság Budapesti Szervezetének elnöke, (NITBSZ) Vásárhelyi Mária szociológus, Radnóti Sándor esztéta, Konok Péter író,- történész, Weiss János filozófus, Kardos András esztéta, Ludassy Mária filozófus, Tamás Gáspár Miklós filozófus, Krausz Tamás történész és még sokan mások, akik a professzorról és annak munkásságáról beszélnek majd.
A záró megemlékezésen Zsolnai Júlia és Garai Róbert Ady verset szavalnak (Lukács György legkedvesebb költője) Zsolnai Gábor pedig Balázs Béla Kékszakállú herceg várából mond részleteket, melyeket Bartók Béla zenéjével László Lilla kísér szaxofonon.

Lukács György szobrának elszállítása elleni flashmobon a főszervezők - Hermann Zsuzsa - Láng Judit - Zoltai Andrea a Szent István parkban 2017. február 25-én.

Lukács György szobrának elszállítása elleni flashmobon a főszervezők – Hermann Zsuzsa – Láng Judit – Zoltai Andrea a Szent István parkban 2017. február 25-én.

Lapunk korábbi cikke és az előzmények Lukács György szobrának eltávolításáról a linkre kattintva elolvasható

Az ELTE-én és a CEU-n tartott konferenciának az a célja, hogy számba vegye a nagy magyar filozófus szellemi örökségét, felmutassa annak korszakokon átívelő érvényességét, s ezzel is kifejezésre juttassa a nemzetközi tudományos világ tiltakozását a budapesti Lukács Archívum fennmaradását veszélyeztető intézkedések és a Lukács György Szent István parki szobrának eltávolítását elrendelő határozat ellen. A XX. század egyik legnagyobb hatású filozófusának, a magyar szellemi élet kiemelkedő alakjának életművéről mintegy száz kutató tart előadásokat, akik többek közt Kínából, Japánból, az Egyesült Államokból, Brazíliából, Németországból és Európa számos más országából érkeznek Budapestre – olvasható az ELTE honlapján.

Mátrai István - Lukács György három dimenziós alternatív képe amit a szobor korábbi helyén lepleznek le az 2017. április 30-án 10 órakor - a képen az alkotó

Mátrai István – Lukács György három dimenziós alternatív képe amit a szobor korábbi helyén lepleznek le az 2017. április 30-án, 10 órakor – a képen az alkotó

Lukács György szelleme megcsorbításának híre eljutott az idei magyar Könyvfesztivál díszvendégéhez Orhan Pamukhoz is, aki egy sajtóbeszélgetésen tette egyértelművé, hogy nem ért egyet az emlékmű eltávolításával. A hazánkba látogató török szerző maga kívánt szót emelni a filozófusért: mint mondta, a magyar kultúra és gondolkodás épp hogy gazdagabb lett Lukács által, ő pedig Nobel-díjat sem kapott volna, ha nem ismeri a műveit. Törökül nem volt hozzáférhető – mondta a Budapest-díj átvétele utáni sajtótájékoztatón -, így már fiatalon angolul olvasta, és nagy hatással volt rá, amit a klasszikus irodalomról írt – olvasható az MNO honlapján.
Orhan Pamuk a díjátadó után meg is tekintette a Lukács Archívumot.
Csoszó Gabriella fotói látogatásról

Az irodalmi Nobel-díjas és Budapest nagydíjas Orhan Pamuk szolidaritást vállalt a Lukács Archívummal és az eltávolított Lukács-szoborral. Április 22-én látogatást tett az Archívumban. Fotó - Csoszó Gabriella

Az irodalmi Nobel-díjas és Budapest nagydíjas Orhan Pamuk szolidaritást vállalt a Lukács Archívummal és az eltávolított Lukács-szoborral. Április 22-én látogatást tett az Archívumban. Fotó – Csoszó Gabriella

A három napos ELTE és CEU konferencia egyik főszervezője Kelemen János akadémikus lapunknak elmondta:
„Lukács György filozófus szobrának eltávolításáról ugyanaz a véleményem, mint az archívummal történtekről: ez a kultúra és a tudomány elleni vétek, amely egy nagy gondolkodó emlékének az eltörlését célozza. Egy olyan szerzőét, akinek rengeteg könyve jelent meg a világon mindenütt, úgyhogy ez felér egy „könyvégetéssel” is szimbolikusan.
Ennek a kormánynak nem célja, hogy gondolkodó embereket neveljen ki. A köztereket módszeresen átalakították és átnevezték: ez is az egyik megnyilvánulása a jelenlegi általános politikai elvnek, amely kultúraellenes.
Azért fontos a kormánynak a kultúra, a műveltség, a kutatás, a tudományos felvilágosodottság leépítése, mert ezek, mint fogalmak a „szabadsághoz” tartoznak. Itt a szabadság értékeiről van szó! Egy autoriter hatalom természetétől fogva ellene van ennek. Ez zajlik napjainkban a közoktatásban és az egyetemek átszervezésében is.
Változtatni lehet: először is semmi sem tart örökké, ez a rezsim sem fog. Ezért tartom fontosnak, hogy építsenek ki szabad szellemi műhelyeket! Fontos a „szabadság” szellemét fenntartani, ezt mindenki tegye meg minél szélesebb körben. Akadémikusként azt mondom a fiataloknak: ez a helyes irány.”

Lukács György szobrának eltávolítása elleni flashmobon 2017. február 25-én Heller Ágnes filozófus. Fotó: Láng Judit

Lukács György szobrának eltávolítása elleni flashmobon 2017. február 25-én Heller Ágnes filozófus. Fotó: Láng Judit

Hermann Zsuzsa a Lukács szobor eltávolítása elleni mozgalom egyik főszervezője nyilatkozta:
„Lukács György filozófus 132 éve született idén áprilisban. 1919-ben kulturális népbiztos volt, aztán 1956-ban is. Politikai üldözöttként a fehérterror idején Moszkvába emigrált, ’56 után Snagovba száműzték: így nemegyszer volt háttérbe szorított tudós, aztán pedig előtérbe kerülve ideológiai vezető. A ’60-as évek második felétől ő volt a gazdasági reform és a szellemi szabadság szószólója, ugyanakkor nemzetközi hírű filozófus, kitűnő tanár és pedagógus. Lukács György az Eötvös Lóránt Tudomány Egyetem (ELTE) Esztétika Tanszékének vezetője is volt egy időben. Ennek a kiváló embernek a szellemét még jóval a halála után is sokan használják politikai célokra: napjainkban például úgy, hogy kiemelik az életéből az 1919-es népbiztosi szerepét és ennek jegyében szétszedik a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) örökségét, a Lukács Archívumot, lerombolják a köztéri szobrait, szemétre dobják az emléktábláit. Felháborítónak tartom, hogy egy világhírű filozófus szellemi örökségét sárba tiporják!”

Lukács György szobrának eltávolítása ellen 2017. ferbruár 25-én Demszky Gábor Budapest volt főpolgármestere. Fotó: Láng Judit

Lukács György szobrának eltávolítása ellen 2017. ferbruár 25-én Demszky Gábor Budapest volt főpolgármestere. Fotó: Láng Judit

Donáth Ferenc a Nagy Imre Társaság Budapesti Szervezetének elnöke, (NITBSZ) Lukács György emlékéről a tiltakozó esemény facebook-oldalán írta:
“Sem vasbilincs, sem kőből vert falak a szellem erejét meg nem dönthetik” Lukács György az ’56-os forradalom és szabadságharc szovjet megtorlásának legidősebb deportáltja. Az ő célja az volt, hogy a tömegmozgalom filozófiai ideológiáját megteremtse, nem csoda, hogy bökte a KGB szemét. Az sem csoda, hogy most, napjainkban böki a Putyin-féle hatalmat követő politikusok és azok kiszolgálóinak szemét. Lukács György mondása volt, de ide illik: “A sánta lovakat a sánta szamarak követik”.

Lukács György szobrának eltávolítása ellen 2017. ferbruár 25-én tartott flashmobon dr. Donáth Ferenc, a NITBSZ elnöke is kiállt. Fotó: Láng Judit

Lukács György szobrának eltávolítása ellen 2017. ferbruár 25-én tartott flashmobon dr. Donáth Ferenc, a NITBSZ elnöke is kiállt. Fotó: Láng Judit

Vásárhelyi Mária szociológus megemlékezésül írta írta Lukács Györgyről a facebook-oldalán:
Hatvan évvel ezelőtt történt: a legfontosabb dolog, amit a román és magyar elvtársak el akartak titkolni a világ elől és előlünk is, az volt, hogy hol tartanak bennünket fogva. Mindenkit előre figyelmeztettek, hogy a levelekben erről nem ejthetnek szót, nem mintha mi magunk tudtuk volna, hogy hol rejtegetnek bennünket. A nyitott borítékban leadott levelekből minden olyan megjegyzést látványosan kicenzúráztak, amely ha csak nagyon áttételesen is, de tartózkodási helyünkre utalt volna. Lukács György feleségének, Gertrúdnak azonban – akit mi gyerekek, rejtélyes ok miatt csak Gertrúd bácsinak szólítottunk – mégis sikerült az itthon maradottak tudomására hozni, hogy merre tartanak fogva bennünket. Amint fia évtizedekkel később egy interjúban elmesélte, Gertrúd, aki nemcsak szeretett, hanem tudott is rajzolni, egy levelezőlap nagyságú papírra lerajzolta, hogy mit lát, ha kinéz a fürdőszoba ablakon, és a kép alá odaírta, hogy “Kilátás fürdőszobaablakunkból a tóra és a templomra”. A kép pedig annyira jól sikerült, hogy egy ismerősük, aki jól ismerte a környéket, ránézve a rajzra azonnal azonosította, hogy ez a snagovi tó. És valóban! A rajz tökéletesen visszaadta az ablakokból látható szigetet és a rajta álló kolostort, amelynek alapján a kastélyban lakó felnőttek is gyakran találgatták, hogy hol lehetünk.

A Lukács-hagyatékot, az alkotó Varga Imre gyűjteményének helyet adó Budapest Galériában helyezték el. (1033. Budapest, Laktanya utca 7.)

A Lukács-hagyatékot, az alkotó Varga Imre gyűjteményének helyet adó Budapest Galériában helyezték el. (1033 Budapest, Laktanya utca 7.)

Vásárhelyi Mária így folytatta:
Bár Lukács György korábban nem tartozott a Nagy Imre körhöz és hazajövetelünk után sem tartott a Snagovba került családok közül senkivel szorosabb kapcsolatot, azokban a hetekben – a körülményekhez képest – láthatóan jól érezte magát ebben a társaságban. Szántóékon kívül mindenkivel kedves volt. Bár korábban csak Szántóhoz fűzték baráti szálak, amikor azonban Szántó már az első napon látványosan megtagadta Nagy Imrét és nyíltan elhatárolódott a Snagovba deportáltaktól, akkor – amint már írtam – Lukácsék elültek a Szántóval közös ebédlő asztaltól is. Néhány nappal később azonban ismét felvette a diplomáciai kapcsolatot velük, mivel emigrációs tapasztalatiból jól tudta, hogy óvakodni kell attól, hogy a konfliktusok elmélyüljenek egy ilyen zárt közösségben, mert az előbb-utóbb mindenki számára elviselhetetlenné teszi a helyzetet. Így azután afféle híd szerepet töltött be először Szántóék majd Vasék és a csoport többi tagja között. Ő volt az egyetlen, aki végig mindenkivel megőrizte a “jó szomszédi” kapcsolatot. Gyuri bácsit, ha mentalitásában és gondolkodásában különbözött is a társaság többi tagjától, általános tisztelet övezte, mindenki előtt nagy tekintélynek örvendett, ő pedig mindenkit egyenrangú félnek tekintett.
Esténként rengeteg történetet mesélt a “marxizmus-leninizmus hőskoráról”, saját szovjetunióbeli élményeiről és gyakran bocsátkozott esztétikai és filozófiai fejtegetésekbe is, a politikai vitákat azonban kerülte, mint minden olyan témát, amely konfliktusokhoz vezethetett volna. Bárki fordult hozzá szívesen és bőven fejtette ki a véleményét egy-egy kérdésről, soha senkivel nem éreztette szellemi és műveltségbeli fölényét, és még Vas Zoltánnal és Dicikével is türelmesen és érdeklődve vitatta meg a kérdést, hogy vajon Thomas Mann vagy Azsajev-e a nagyobb író. Amikor Vas Zoltán annak fejtegetésébe kezdett, hogy azért Thomas Mannak sem ártott volna, ha ismeri Azsajev Távol Moszkvától című művét, akkor Gyuri bácsi csak annyit mondott: “érdekes aspektus, ezen még nem gondolkodtam”. Mindeközben igyekezett megtartani valamit a szabad, polgári viselkedési szokások közül is, amik persze ezek között a körülmények között csak torzók maradhattak.
Egy napon például odament Fazekas Gyurihoz és közölte vele, hogy délután Gertrúddal szeretnék meglátogatni. Fazekas készségesen állt a “kihívás elé” és mivel ekkor már megkapta az első csomagot Budapestről, amelyben kávéfőzőt és kávét küldtek neki, így a ritka kincsnek számító, frissen főzött kávéval készült a fogadásukra. A megbeszélt időpontban, este nyolc órakor kopogtattak Fazekas ajtaján, és legnagyobb meglepetésére az ajtóban ott állt Gyuri bácsi ezüstfejű bottal, kabátban, kalapban és Gertrúd néni téli köpenyben. Fazekas rögtön vette a lapot, előzékenyen lesegítette a kabátot róluk, hellyel kínálta őket és elővette a társalgóból korábban elcsent szivart is, amelyre “á, a kedvenc szivarom” megjegyzéssel gyújtott rá elégedetten Gyuri bácsi. Kizökkenve térből és időből vagy két órát beszélgettek a legkülönbözőbb filozófiai és hétköznapi kérdésekről, majd Gyuri bácsiék ugyanolyan szertartásosan vették kabátjukat és köszöntek el vendéglátójuktól, hogy másnap reggel a közös menza reggelinél újra, mint rabtársak találkozzanak.

A 2017. április 30-án, 10 órakor Lukács György szellemi hagyatékának megsemmisítése ellen tiltakozó megmozdulás facebook-oldalán egy Szent István park környékén lakó hölgy írta:
Örülök, hogy ismét lesz szobor. Része volt a Szent István parki sétáknak, hogy letelepedjek a szobor mellé, ahová annak idején sokat jártam. Először a gyerekeimmel, később ott gyűltek össze a környék kutyásai, ráadásul hasonlóan gondolkodó emberek: például Kartall Zsuzsa is, akire fájón, nagy tisztelettel emlékezem. Később jöttek az unokás sétáltatások, akkor is még ott volt a szobor. Mindig megálltunk leróni a tiszteletünket. Majd a fájó űr, aztán elköltöztünk egy másik városba. Nagyon hiányzik az a régi park.

Láng Judit