Zsigó Jenő, Günter Grass-díjas roma polgárjogi aktivista a roma választási és képviseleti rendszer anomáliáiról és arról, hogy miért kell módosítani a Kisebbségi Törvényt.

2014 – ben csak azon a településen lehetett kiírni a Roma kisebbségi választásokat ahol, a 2011-es évi népszámlálás adatai alapján, minimum 30 fő regisztrálta magát Romának.
Ezt legkevesebb 300 főben kellett volna ezt megállapítani.
Módosítani kellene a Kisebbségi Törvényt, amelynek egyik területe a legitimitás, és a hiteles képviselet jogi újraszabályozása.
Úgy gondolom, hogy egy adott település cigány lakossága legkevesebb egyharmadának a választási részvétele esetén lenne szabad csak kisebbségi önkormányzatot alakítani.

Zsigó Jenő

Zsigó Jenő

Ezer cigány lakos esetén 300, tízezer cigány lakos esetén 3000 ezer cigány embernek kellene részt venni a szavazáson ahhoz, hogy azt érezze a többség, a helyi önkormányzat, ez akkora hiteles erő a cigány képviselők mögött, amely esetén ezerszer is meggondolnák, faji diszkriminációval sújtsák e a cigány származású szavazókat, a nem cigány szavazók, vagy éppen a nácik nyomásának, kényszerének engedve.

Természetesen ebben az esetben ugyan ezek a választók, a cigány lakosság egyharmada már polgármester-jelöltet, települési, városi önkormányzati lépviselőit is meg tudná választani a „nagy” önkormányzatba.
Nem kell mondanom, ez milyen új távlatokat nyitna a cigányság számára a képviseleti demokrácia minden területén.
Csak ebben az esetben mondhatnánk, hogy legitim képviselete van a helyi cigány lakosságnak. Alapvetően megváltozna az ORÖ (Országos Roma Önkormányzat) minősége is.

A jelenlegi cigány kisebbségi önkormányzatoknak nincs legitimitása, hitelessége, mert egy nagyobb család, egy ilyen-olyan baráti kör, egy szűk érdekszövetség, szembe menve a helyi cigány lakosság eredendő érdekeivel is (lásd: OCÖ, ORÖ országos szinten) képes megszerezni a képviselet jogát, ami az elmúlt öt ciklusban uralkodó gyakorlattá is vált.
A 30 fős küszöböt most is az alig létező, néhány száz, vagy néhány ezerfős kisebbségekhez mérten alakította ki az állam, amivel hatékonyan tönkre is tette a cigány képviseleti rendszert már a kezdetektől, és most is.

Zsigó Jenő átveszi a Günter Grass-díjat (fotó: VS)

Zsigó Jenő átveszi a Günter Grass-díjat (fotó: VS)

Már 1992-1993-ban követeltük az akkori kormánytól, hogy a legkisebb településen is 50 érvényes, cigányok által leadott szavazat legyen a limitje a cigány kisebbségi önkormányzatok létrehozásának, majd településméretekként növekedjen ez a limit.

Ezzel szemben az állam, a cigány képviselők követelése ellenére a ruszinok, szlovákok lélekszámához igazította a limitet, öt érvényes leadott szavazattal. (első ciklusok)

Az egymilliós cigányság esetében ezért gyakran előfordul, hogy képviselő lehetett valaki alig néhány szavazattal, majd utána akár OCÖ alelnök is két rá leadott szavazattal, olyan városban, vagy budapesti kerületben, ahol több ezer cigány ember él. (előző választások konkrét esetei) Ez a helyzet.

El lehet képzelni, mekkora legitimitása van az így megválasztott „vezetőnek”, képviselőnek.
Ez abszurditás, a demokrácia megcsúfolása, a demokrácia barbarítása: állami tervezésben és kivitelben.

Sajnos, jelentős részben a cigány közélet államosított szereplőinek haszonelvű, „kéz-kezet mos” típusú támogatását az állam elnyerte az elmúlt öt ciklusban.
Úgy nyomják el gyakran törvényi szabályozással a cigányokat, hogy a többség nem is tud a módszerről.

 

***

Wikipédia infó Zsigó Jenőről:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Zsig%C3%B3_Jen%C5%91

Ando Drom-Cseh Tamás: Tíz év múlva