A TraumaAmbulancia működése során létrehozott csoportban olyan emberek ülnek, akik valamennyien átéltek egy-egy rendkívüli eseményt, ami a hétköznapi tapasztalatainkat meghaladó mértékben traumatizáló. Nagy sokk, ijedtség, megrázó testi-lelki történés után vagyunk…
(A program részletei: https://www.facebook.com/Csillagmodszertan/ A Szerk.)

Jack Radcliffe illusztrációja

Jack Radcliffe illusztrációja

A velünk történt tragikus esemény olyan érzéseket mozgatott meg, a lét olyan területeire vezetett minket – még ha nem is tudatosan –-, melyekre gyakran nincsenek is megfelelő szavak és kifejezések a hétköznapi nyelvben. Nagyon nehezen tudjuk ezért elmondani, de akár a magunk számára is megfogalmazni mi is történt velünk.
Gyakran úgy jutnak keresztül a traumát átélt emberek az életnek ezeken a különösen fontos pillanatain, hogy inkább nem vesznek tudomást az átélt élményekről, kerülni kezdik az esemény témáját, helyszínét, a traumában résztvevő embereket, a történésekre emlékeztető szituációkat.
Előfordul, hogy belefognak olyan tevékenységekbe, melyek kényszerítő erejűek, állandó elfoglaltsággal járnak, segítik ezt a menekülési szándékot.
Ugyanakkor valamennyiünk álmaiban, spontán emlékképeinkben rendszeresen megjelennek a trauma eseményei, s a hozzá kapcsolódó érzéseink.

Basoli Danube

Basoli Danube

Sokunknak megváltozik az alváshoz, az elengedettséghez való viszonya, egy állandó készenléti állapotot vehetünk észre magunkon.
A test és az élet törékenységének megtapasztalása után gyakran átgondoljuk a hétköznapi biztonságérzet magától értetődőségét. Megváltozhat a napi rutinunk, és a testünkhöz való korábbi viszonyunk is.
A traumatikus események felidézik más traumatikus emlékeinket is, a látszólag különféle traumák ugyanis hajlamosak összekapcsolódni.
Egy baleset, egy komoly betegség diagnózisa, egy tragikus, vagy egy erőszakos cselekmény látványa, egy közeli hozzátartozó hirtelen, vagy akár hosszan tartó halála, háborús élmények, terrorcselekmények, folytatólagos fizikai vagy szexuális bántalmazás (…) mind felidéződhetnek, amikor egy későbbi – testileg vagy lelkileg hasonló – élményt élünk át. Ezek az összekapcsolódások még nehezebbé tehetik az átélt események másokkal történő megosztását, így szigetelődnek el például a vietnami háborút megjárt amerikai veteránok, vagy egy repülőgép-katasztrófa túlélői is.
A trauma után gyakran gyász, depresszió, önhibáztatás és düh marad bennünk. Ezek az érzések megértés és támogató elfogadás nélkül nehézzé teszik a további életet.
A beszéd, az emlékezés, az egymás és saját magunk megértése segít a trauma utáni élet, és a traumatikus esemény elfogadásában.
ket-generacioMinden valódi beszélgetés során gyógyul a lelkünk, mint ahogyan a testi sebeink is. A sorstársakkal való kapcsolat egy lehetőség a lelki sebek tudatosítása és gyógyulása felé.
A trauma során megváltozik a tudatállapotunk. Olyan erőt tapasztalhatunk meg magunkban és magunkon, amit csak ilyen rendkívüli esetben érezhetünk. Ez a létezésünkkel erősen összekapcsoló erő a trauma utáni életet alapjaiban képes megváltoztatni.
Ha felismerjük ezt az erőforrást, és kapcsolatban tudunk vele maradni – vagyis ha a trauma feldolgozásában eredményesek voltunk –, akkor a trauma utáni életünk boldogabb, minőségibb lehet, mint előtte. Ha életerőnket kizárólag a túlélésre és az újrakezdésre fordítottuk, szintén egy fontos tapasztalattal gazdagabban élhetünk tovább.
Ha a trauma kezelésében elakadunk, annak a szorongások állandósulása, az élet lehetőségeinek beszűkülése a jele számunkra.
Ilyen esetben – akár évekkel is a trauma után –, fontos segítséget kaphatunk a csoporttól.
labA trauma utáni állapot mindenképpen igényli a feldolgozás munkáját, egyszerűen nem maradunk változatlanok egy trauma megélése során. Nincs olyan hatás, amely csak a testet érinti, míg a lélek rezzenéstelen marad.
Ha esetleg nem is érezzük szükségességét, de nyitottan fordulunk a trauma feldolgozás munkája felé, sok értékes és figyelemre méltó gondolatot és érzést fedezhetünk fel a csoport munkájába bekapcsolódva.
Mostani, legfrissebb traumánk feldolgozása során nemcsak a jelenlegi trauma gyógyul a lelkünkben, hanem egész életünk során elszenvedett más megrázkódtatásaink is.
Régi, fájdalmas élményeink értelmet nyernek, elfogadható, szükségszerű eseményeivé válnak életünknek, ezzel veszi kezdetét a gyógyulás folyamata.
A trauma érintettje és sérültje elsősorban természetesen az, aki fizikailag is kárt szenvedett. De a traumában résztvevők – és így ebben a csoportban is helyük van – a bármilyen módon cselekvően, vagy szemtanúként érintettek, fizikailag jelen lévők is.
ket-arcSzintén bevonódnak az így érintettek, vagyis a csoportmunkában való részvétel segíti a lelki felépülését a megsérülttel közeli kapcsolatban lévőket, családtagokat is.
A csoportos beszélgetéseken való egyszeri vagy rendszeres részvételen túl, lehetőség van még más segítségeket is igénybe venni.
Az egyéni pszichológiai terápia, a nem gyógyszeres feszültségoldás, a homeopátiás kezelés, vagy a csoportos feldolgozás rendszerállítás módszerrel is hatékony módjai a lelki felépülés segítésének.
(A „Csillagmódszertan” részletes leírása a TraumaAmbulancia munkafüzetében található, melyet a a csoport tagjai az első találkozás alkalmával kézhez kapnak. A Szerk.)
Az itt említett egyéni vagy csoportos kiegészítő lehetőségek nem feltételei a csoportba járásnak, csak további kapukat nyitnak az önismeretben.
A TraumaAmbulancia közeljövőben induló első nyilvános csoportjába ITT LEHET JELENTKEZNI: https://www.facebook.com/Csillagmodszertan/