HARC A LUKÁCS ARCHÍVUMÉRT

Új, nemzetközi alapítvány jött létre a Lukács Archívum körül kialakult helyzet és annak széleskörű visszhangja nyomán. A LANA felkért kuratóriumi elnöke és alelnöke ezúton tájékoztatja a Lukács Archívum fennmaradása és Lukács György szellemi örökségének ápolása iránt elkötelezett személyeket és szervezeteket, valamint a szervezet reménybeli támogatóit és a szélesebb nyilvánosságot az alapítvány létrehozásáról.

Lukács György filozófus (1885 -1971) infó: https://hu.wikipedia.org/wiki/Luk%C3%A1cs_Gy%C3%B6rgy_(filoz%C3%B3fus)

Lukács György filozófus (1885 -1971) infó: https://hu.wikipedia.org/wiki/Luk%C3%A1cs_Gy%C3%B6rgy_(filoz%C3%B3fus)

Céljuk, hogy támogassák a Lukács Archívum folyamatos és megújuló működését, elősegítsék Lukács György hagyatékának szakszerű gondozását és közzétételét  és ösztönözzék a Lukács munkásságával foglalkozó hazai és nemzetközi tudományos műhelyek közötti együttműködést.
A LANA a tudományszervezés különböző eszközeivel (így nemzetközi konferenciák szervezésével és tudományos pályázatok kiírásával) általában is elő kívánja mozdítani a Lukács életművére és annak történeti összefüggéseire vonatkozó kutatásokat.

Lukács Archívum

Lukács Archívum

A Lukács Archívum Nemzetközi Alapítványának alapítói Heller Ágnes és Weiss János filozófusok.
Az általuk felkért kuratórium tagjai: Kelemen János akadémikus (elnök), Szigeti Péter az Állam és Jogtudomány Akadémiai doktora (alelnök), Takács Ádám filozófus, történész (titkár), továbbá Agárdi Péter professzor Pécsi Tudomány Egyetem (PTE), Boros Gábor filozófus, Gyáni Gábor történész, szociológus, Kardos András esztéta, Kenyeres Zoltán  az irodalom- és a kultúra tudomány MTA doktora, Krausz Tamás egyetemi tanár, docens (ELTE), Mesterházi Miklós filozófus, Székely Mária könyvtáros és Tallár Ferenc filozófus.

A Lukács Archívum Nemzetközi Alapítványának (LANA) alapítói és kuratóriumi tagjai

A Lukács Archívum Nemzetközi Alapítványának (LANA) alapítói és kuratóriumi tagjai

A Lukács Archívum Nemzetközi Alapítványa Szelényi Iván szociológus fővédnökségével nemzetközi védnökséget hoz létre, s a hazai és nemzetközi tudományos világhoz fordul, hogy adományokkal segítse céljainak elérését.
A kuratórium a lehető legrövidebb időn belül tárgyalásokat kezdeményez a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökével Lovász Lászlóval, és más partnerszervezetekkel az együttműködés lehetőségeiről és teendőiről.

Történeti előzmények:
2016. márciusában nemzetközi tiltakozás indult a Lukács Archívum felszámolása ellen, mert a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) eldöntötte, hogy felszámolják a filozófus egykori lakásában működő  archívumot, a lakásra vonatkozó bérleti jogviszonyát megszünteti és az archívum anyagait máshol (egyelőre nem tudni, hol) helyezi el. Nemzetközi aláírásgyűjtés indult ez ellen.
A petíció oldala: http://www.peticiok.com/a/140076

 Az Oktatói Hálózat (OH) szerint ez a döntés folytatása annak a 2012. január 1-én életbe lépett határozatnak, amely megszüntette a Lukács Archívum kutatóhelyi státuszát; azóta az Archívum csak könyvtárként működhetett.
Az MTA jelenlegi vezetése – az OH szerint – tehát végig kívánja vinni azt a korábbi vezetés által megkezdett rombolási folyamatot, amely a magyar bölcsészettudomány kevés nemzetközileg is számon tartott kutatóhelyének egyikét felszámolja.
„A Magyar Tudományos Akadémia egyik fontos kötelezettsége, hogy elődeink szellemi örökségét gondozza és a kutatás számára hozzáférhetővé tegye. A magyar és nemzetközi tudományos élet jogos elvárása, hogy a 20. század egyik kiemelkedő jelentőségű filozófusának kéziratos és tárgyi hagyatéka méltó körülmények között megőriztessék és kutatható legyen. Felszólítjuk tehát az MTA illetékeseit, hogy a Lukács Archívum ügyében olyan döntést hozzanak, amely megfelel ennek az elvárásnak” – írja a hálózat, és bejelentették, hogy csatlakoznak a döntést elítélő nemzetközi petícióhoz.
infó: http://hvg.hu/itthon/20160312_Nemzetkozi_tiltakozas_a_Lukacs_Archivum_felszamolasa_ellen

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kommunikációs Főosztálya a nemzetközi és hazai tiltakozásra közleményt adott ki, amelyben leírják, hogy fontosnak tartják, hogy a Lukács Archívum és Könyvtár fennmaradjon, és a szigorú szakmai szabályoknak megfelelő módon teljes mértékben feldolgozott, rendszerezett, katalogizált és kutatható legyen.
“A legfontosabb tudományos cél, hogy a Lukács Archívum és Könyvtár anyaga a lehető legszélesebb – hazai és nemzetközi – szakmai körben elérhetővé váljon.
Ennek érdekében, a végrendelettel összhangban lévő jelenlegi tervek szerint:
– a Lukács Archívum és Könyvtár kézirattárát az MTA Könyvtár és Információs Központ kézirattárába szállítják át;
– az átszállítás után a Lukács Archívum és Könyvtár kézirattárának anyagát katalogizálják és digitalizálják az archiválás szakmai szabályai szerint, és biztosítják az irattári szakmai előírásoknak megfelelő tárolását;
– a Lukács Archívum és Könyvtár könyvtára az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) Filozófiai Intézetébe kerül.”
infó: http://mta.hu/mta_hirei/a-magyar-tudomanyos-akademia-kozlemenye-a-lukacs-archivum-es-konyvtarrol-106162

A Lukács Archívum hosszú évekig kutatóhelyként működött, szinte fiókintézménye volt az MTA Filozófiai Intézetének Sziklai László vezetése alatt. A filozófus dolgozószobája eredeti állapotában várja a látogatókat. A fő kincs a kézirattár, amely a 86 éves korában, 1971-ben elhunyt akadémikus hagyatékának legfontosabb része. Ide kerültek halála után a kéziratok és levelek, amelyeket még 1917-ben hagyott Heidelbergben egy elhíresült bőröndben. Az 1972 óta létező műhelynek része a filozófus könyvtára is. A könyvek vele utaztak az emigrációban, majd vissza Budapestre. A könyvekbe írt jegyzetek is fontos források.

A dolgozószoba eredeti állapotban várja a látogatókat. Kérdés, hogy meddig Földi D. Attila / Népszabadság

A dolgozószoba eredeti állapotban várja a látogatókat. Kérdés, hogy meddig (Földi D. Attila / Népszabadság)

Az archívum az elmúlt két és fél évtizedben a filozófiai intézet és az MTA Könyvtára között ingázott. A koholt 2011-es filozófusbotrány az archívumot is érintette. Több filozófust megvádoltak az akkor harcosan kormánypárti Magyar Nemzetben, hogy 400-500 millió forint pályázati pénzt feleslegesen költöttek el. Ebben a Lukács Archívumot érintő tételek is voltak. A támadás célpontjai között Lukács tanítványai is ott voltak: Heller Ágnes és Vajda Mihály, illetve Radnóti Sándor a „Lukács-óvodából”. A vádak hamisak voltak, az ügyészség ejtette az ügyet.
infó: http://nepszava.com/2012/07/magyarorszag/filozofus-ugy-nem-tortent-semmilyen-buncselekmeny.html

A Lukács Archívum facebook-oldalát Hermann Zsuzsa, Heller Ágnes lánya kezeli, de a fontos közügy menedzselésében is aktívan részt vesz

A Lukács Archívum facebook-oldalát Hermann Zsuzsa, Heller Ágnes lánya kezeli, de a fontos közügy menedzselésében is aktívan részt vesz

Heller Ágnes és Vajda Mihály akadémikusok ezt írták a NOL.hu megkeresésére 2016 márciusában:
„A megszüntetésére irányuló törekvésekhez nyilvánvalóan hozzájárultak divatos politikai ellenszenvek. Hogy ugyanis Lukács kommunista volt, azt sokan tudják, hogy jelentős filozófus is, azt meg kevesen. Minek neki archívum? Azt viszont tudomásul kell venni, hogy az archívum a maga igazán archívumi feladatait azért nem láthatta el, mert erre sem a könyvtár, sem a filozófiai intézet a szükséges apparátust és  kereteket nem bocsátotta a rendelkezésére.”
infó: http://nol.hu/belfold/szetszedik-a-filozofus-orokseget-1604809#

A Lukács Archívum Nemzetközi Alapítványának Facebook-oldala:
https://www.facebook.com/lukacsarchivum/

Láng Judit

 

Cimkék: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,