Egy alkalommal már bemutattam bizonyos számokat és összefüggéseket –, amit ezek számomra akkor jelentettek – elsősorban a büntetőeljárások és a bűnelkövetők, valamint a bűnüldöző hatóságok létszámára vonatkozó adatokat tekintettünk át. Az ott irt adatok jelenleg is érvényesek. Nem lett kevesebb rendőr, és nem lett kevesebb bűncselekmény sem. Van egy sejtésem, nevezetesen a rendőrök száma határozza meg a felderített bűnesetek számát. Kevéssé valószínű, hogy a szám arányaiban is jobbára azonos akkor is, ha a Monarchia adatait nézzük, és akkor is, ha a mostaniakat. De ez csak sejtés, nem szükségszerűen van így, bár pl. olyan törekvést rendre látok, hogy a rendőrség azon ügyekkel foglalkozik, mint bűnügyekkel, amelyet maga derít fel.

Anjan Ghosh illusztrációi

Anjan Ghosh illusztrációi

A büntetőeljárások lefolytatása és a bűnelkövetők felelősségre vonása, valamint a büntetések végrehajtása állami feladat. A költségvetésből kapja a fizetését a rendőr, az ügyész a bíró, a büntetés-végrehajtási tiszt, és természetesen mindazon intézmény fenntartása is a költségvetés feladata ahol a mondott személyek a munkájukat végzik. Eddig szerencsésen elkerülte, mint valóságos érv a gazdasági érvelés az igazságszolgáltatás – büntetés végrehajtás rendszerét, bár rendre felmerül, hogy mennyibe kerül egy fogoly ellátása. Talán a munkáltatás segít azon az általános megközelítésen, hogy az adófizetők tartják el őket. Voltaképpen a biztonságot vásároljuk meg így inkább, nemde? Ha ez az ára, hát ez az ára. A közgazdászok majd elmondják miért.
Most röviden áttekintjük a magyar büntetőjog szankciórendszerét, érthetőbben, a büntetések és intézkedések rendszerét, és belepillantunk a büntetések alkalmazásának gyakorlatába is. Ha ezt megtettük, megnézzük, hogy milyen elkövetői személyiségek azok, aki ezekkel a büntetésekkel fenyegetettek, vagy akiken ezeket a büntetéseket ténylegesen végre is hajtják, és teszünk egy rövid látogatást a börtönben is.
Az adatok alapvetően hozzáférhetőek, pontos ügyleírást – olyat, amely alapján az ügyet és az elkövetőt össze lehetne kapcsolni – nem adok, de a rendszert leírom, és a tipikus ügyeket és azok tapasztalatit ugyancsak.
Azt hogy mi minősül bűncselekmények – a  régi elv szerint : nullum crimen sine lege *– a büntető törvénykönyv határozza meg.
IMG_3189

A bűncselekményt gondatlanul vagy szándékosan lehet elkövetni. A szándékos elkövetés megítélése súlyosabb. A bűncselekmény bűntett vagy vétség, a bűntett súlyosabb megítélésű. A törvény két részre oszlik, Általános és un Különös részre.
A különös rész, egyes tényállásai tartalmazzák azon magatartásokat, amelyek tilalmazottak, amelyek megvalósulása bűncselekmény. Számos ilyen tényállás van. Az egyes paragrafusok alá soroltak nem csak egy tiltott magatartást tartalmaznak, pl. aki mást megöl… – embert ölni nyilván bűn – hanem további  megkülönböztetést is tesznek gyakorta  ;  aki mást megöl , és ezt különös kegyetlenséggel, vagy/és előre kitervelten, vagy/és aljas indokból vagy/és nyereségvágyból teszi, akkor ez mind egy-egy önálló elkövetési magatartást is jelent.
Vannak egyszerűbb és vannak bonyolultabb tényállások, így például a kábítószerrel kapcsolatos lehetséges elkövetési magatartások felsorolása majd egy fejezetnyi. Érdekes megfigyelni a világhoz való alkalmazkodást, 1980 körül ugyanezen egy paragrafus, talán három bekezdésnyi volt a minősített esetekkel együtt.**
(282. § (1) Aki a hatósági előírások megszegésével kóros élvezetre alkalmas kábítószert készít, megszerez, tart, forgalomba hoz, az országba behoz, onnan kivisz, vagy az ország területén átvisz, bűntettet követ el és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ez volt a régi)
Ha összeszámoljuk azon tilalmazott magatartások sorát, amelynek megvalósulása bűncselekmény, akkor hozzávetőleg mintegy 3000 , ezt írjuk le  betűvel is Háromezer , olyan magatartás, tevékenység, vagy mulasztás van, amelynek  valamely módon való megvalósítása jelenleg bűncselekmény elkövetését is jelenti, és szankciót von maga után.
Van szabálysértési kódexünk is, amely azon magatartások leírását tartalmazza, amelyek ugyancsak tilalmazottak, ám nem érik el a bűncselekmény mértékét, csak egy két példa,- régiesen szólva kihágás – mondjuk gyorshajtás, vagy a jégen tartózkodás szabályainak megszegése. Ezt nem számoltam össze, de aligha sokkal kevesebb a tilalmazott cselekvőségek száma, mint a büntetőjogban írtak.
Kedvenc számom még a 30.000.000 kb ennyi tényállás – jogszabályhely – van hatályban Magyarországon, az élethelyzetek szabályozására. Nincs ennyi élethelyzet, bár mi mind mindig vagyunk valamilyen jogi pozícióban, alperes, felperes, tanuló, köztisztviselő, adófizető, a közlekedés résztvevője, tulajdonos bérlő, és ilyenként mindig teszünk valamit, veszünk, eladunk, céget alapítunk, fegyelmit kapunk és így tovább 30 millióig.
Ez a tömegű szabályozás már természetesen nem csak büntetőjogi, hanem mondjuk építéshatósági, köznevelési, mintaoltalmi, vagy gázvételezési szabályozás. Ezek egy jelentős része is tartalmaz hatósági eljárásban alkalmazható szankciót. Kis közbevetéssel olykor súlyosabb büntetést jelentő bírságot szab ki a hatóság egy építési, közlekedési szabálysértési ügyben, mint a büntető bíróság bűncselekmény elkövetése esetén.
Tegyék a kezüket a szívükre, vajon képesek e elmenni mondjuk a Keleti Pályaudvartól gyalog a Nyugati Pályaudvarig, kezükben egy levéllel, és egy kisbicskával, esetleg cigarettával és öngyújtóvá úgy, hogy egészen biztosak lehetnek abban, hogy semmiféle szankciót maga után vonó cselekményt nem követtek el.
Ha mégis elkövettünk valami büntetendőt, akkor nézzük milyen büntetéssel számolhatunk. Jelenlegi büntető törvénykönyvbéli *** szabályozás szerint a büntetés lehet; szabadságvesztés, elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás, kiutasítás. Egyes büntetések egymás mellett is kiszabhatóak, így lehetséges, együtt szabadságvesztés, pénzbüntetés, és foglalkozástól eltiltás mondjuk.( példa: közös képviselő a társasház pénzét elsikkasztja, ötmillió-egy forint mértékben, ez esetben várhatóan alkalmazásra is kerülhet a mondott három büntetési nem.)
A halálbüntetés kizárt.
Vannak un. intézkedések is , ezeket most nem részletezzük, csak példaként , ilyen a próbára bocsátás , a megrovás. Az intézkedések enyhébb büntetőjogi felelősségre vonást jelentenek.
Az egyes cselekményekre a törvény határozza meg milyen büntetés alkalmazható, megjelölve a mértéket és a nemet is, (pl. három évig terjedő szabadságvesztés, vagy kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, egyes esetekben pénzbüntetés és közérdekű munka).
A bírói gyakorlat munkálta ki, hogy milyen cselekményért milyen büntetést alkalmaz, figyelembe véve a cselekmény tárgyi súlyát és az elkövető személyét is, súlyosító és enyhítő körülményeket, azt is, hogy volt-e már büntetve vagy sem. Ha igen akkor a büntetés szigorúbb és hosszabb. Ha nem volt még, akkor szigorú és hosszú. Szokták volt mondani az is benne van a büntetésben, hogy ki mennyire „csibész”.
Érdekes azt is megfigyelni, hogy az idők múlásával, vagy akár Európa szerte nem nagyon változott bizonyos cselekmények esetében a büntetés. Ha az értékeket összehasonlítjuk – koronát a forinttal – hasonló mértékű szabadságvesztés járt ugyanolyan értékre elkövetett csalásért a XX. század elején, mint manapság a XXI. század elején.
Nézzünk néhány tényállást. Ezek azok a meghatározások, amelyek olyan magatartások leírását tartalmazzák, amelyek megvalósítása esetén bűncselekményt követ el, aki ezt teszi.
A tényállások olykor egyszerűek; Aki mást megöl, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (emberölés)
Olykor bonyolultabbak.  Btk. 178. § (1) Aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (kábítószer birtoklása)
Vagy még bonyolultabbak; Btk. 212/A. § 54 (1) Aki gyermekének szülője, továbbá az elkövetéskor vagy korábban vele közös háztartásban vagy egy lakásban élő hozzátartozója, volt házastársa, volt élettársa, gondnoka, gondnokoltja, gyámja vagy gyámoltja sérelmére rendszeresen a) az emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó és erőszakos magatartást tanúsít, b) a közös gazdálkodás körébe vagy közös vagyonba tartozó anyagi javakat von el és ezzel a sértettet súlyos nélkülözésnek tesz ki, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.  (kapcsolati erőszak)
Vagy még egy egészen kicsit bonyolultabbak; Btk: 242. § (1) Aki a) fokozottan védett élő szervezet egyedét, b) védett élő szervezet vagy az Európai Unióban természetvédelmi szempontból jelentős növény- vagy állatfaj egyedeit, feltéve, hogy azok külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legalacsonyabb értéket, c) a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló EK tanácsi rendelet A és B melléklete hatálya alá tartozó élő szervezet egyedét jogellenesen megszerzi, tartja, forgalomba hozza, az ország területére behozza, onnan kiviszi, azon átszállítja, azzal kereskedik, illetve azt károsítja vagy elpusztítja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a természetkárosítás az élő szervezet egyedeinek olyan mértékű pusztulását okozza, a) hogy az (1) bekezdés a) vagy b) pontja esetében az elpusztított élő szervezet egyedeinek külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legmagasabb érték kétszeresét, b) amely az (1) bekezdés c) pontja esetében az élő szervezet állományának fennmaradását veszélyezteti.
(természetkárosítás)

Tudják-e hogy az árvalányhaj szálanként mennyi értéket képvisel? Tudják az a növény, amit a betyárok a kapjuk mellé tűztek egykoron. Vigyázzanak a mezőn járva. ( Btk.242.§(1) bek. (2). bek.is lehet 1-5 év szabadságvesztés)
Ez a következő nem tűnik bonyolultnak. Aki megmondja a nevét, kap egy hangszórót. Btk: 375. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett információs rendszerbe adatot bevisz, az abban kezelt adatot megváltoztatja, törli, vagy hozzáférhetetlenné teszi, illetve egyéb művelet végzésével az információs rendszer működését befolyásolja, és ezzel kárt okoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. ****
Aki azt is megmondja, hogy mi ez , vagy mond rá példát az még egyet kap.
Azok a cselekmények, amelynek a tilalma régi, azoknál a bizonyítás egyszerűbb, így nyilvánvalóan az emberölés, a csalás, a lopás. Ezekkel már elég régen foglalatoskodunk, részben az elkövetésével, részben a bizonyításával. Gondoljanak arra, hogy mióta is tilalmazzák ezeket a cselekményeket. Az újabb tilalmak esetén a bizonyítás is nehézségekbe ütközik, és a cselekmény jellegéből következik gyakran, hogy sok ember sok cselekményét kell vizsgálni egy eljárásban, így keletkeznek a több száz vádlottas, több száz vádpontos bűnügyek, jellemzően okirathamitás és valamely vagyon elleni cselekmény, amiről szó van, olykor az adó csalással, vagy jövedéki visszaéléssel társulva.
IMG_3224
Apropó jövedéki visszaélés

Kérdés: – Hogyan jutott a birtokában lévő négyezer liter szeszhez?
Válasz: – Leesett egy teherautóról.
Hát, nem tudom.
Mindig felmerül a büntetőeljárások időbeli elhúzódása. Tessék elképzelni azt, hogy egy bírónak el kell érnie – persze a rendelkezésre álló eszközökkel, amelyek közöl egyik másik elég szigorú , így például az előzetes letartóztatás – azt , hogy egy időben egy helyen legyen jelen mondjuk negyven vádlott, negyven védő, az ügyész , két különböző nyelvi tolmács,   és mindazon tanú az ötezer-hatszázhuszonkettőből akit aznap,úgy véli meg tud hallgatni.
Érdekes feladat.
Persze nem mindegyik ügy ilyen. Korábban írtam már, hogy jellemző bűncselekmény elsősorban a vagyon elleni cselekmények sora, így különösen a lopás, csalás. Ez utóbbihoz olykor járul az okirat-hamisítás, okirattal visszaélés, és az a különösen hosszú nevű bűncselekmény is amit fentebb írtam. Azért sem mondok példát, a hangszóró még vár.
Ezek nem bonyolult ügyek, egy elkövető, rendszerint tettenérés, vagy házkutatás mellett – miután megtalálják a lopott holmit – beismerés. De akkor is tárgyalást jelent, az üggyel való foglalatoskodást rendőrnek, ügyésznek bírónak, első és másodfokon.
Egyszer régen egy naiv, jó házból való ügyvédjelölt megkérdezte a felet;  Maga miért lop mindig ? Mert nincsen, pénzem kérem. Ez gyakran kerül elő, mint ok. Én úgy gondolom az emberek nem passzióból követnek el bűncselekményeket. Van okuk, de főleg magyarázatuk.
A cselekmények egy része nem különösebb megfontolás után következik be, egyszerűen csak megtörténik. Az élet, testit épség elleni bűncselekmények túlnyomó része indulati, gyakorta a családra, az ivócimborákra súlyt, olykor szerelemféltés van az ügyben, vagy alkohol, vagy ezek kombinálva.
Vannak olyan bűncselekmények, ahol a státusz meghatározza, ki követheti el, így a hamis tanúzás, hamis vád, vagy éppen haditechnikai termékkel visszaélés.
Aki valamely szándékos bűncselekményt elkövet az nyilvántartatik. Fényképe, ujjlenyomata DNS-e. Annak a gimnazistának is, aki az érettségi bankettről hazafelé többedmagával, felindulásból, kissé ittasan tettleg bántalmaz egy lovas szobrot. Nem történik nagy baj, de vele igen. Ezt azért érdemes megfontolni. Vannak olyan állások, amelyek nem tölthetőek be bűntett előélettel. Meglehetősen sok ilyen állás van. Miután az eljárások nem rövidek, és miután vannak prioritások, tehát azon ügyekben ahol fiatalkorú vagy /és fogoly a vádlott, vagy az ügy tárgyánál fogva kiemelkedő jelentőségű az eset, ott soron kívüli tárgyalás van. Egyéb esetekben nem. Így a gimnazista, aki kissé elvadult aznap este, három év múlva egyetemistaként kerül majd bíró elé, és kap büntetést. Nem vitás alapelv, bűn nem maradhat büntetés nélkül, mint ahogyan alapelv hogy bíróság mondhatja ki csak valaki bűnösségét. Ez a szabály néha nem érvényesül, van rá jogi technikai mód, hogy az eljárást már az ügyész befejezze, bizonyos feltétek fennállta esetén, de nem az az általános.
Alapvetően a magyar jogban a tudomásunkra jutott bűncselekmény elkövetőjét nem kell feljelentenünk, ez érdekes, hiszen a tetten ért tolvajt mindenkinek joga van viszont elfogni. De feljelentési kötelezettség nincs. Ez megítélésem szerint helyes. Ez nem volt mindig így, és most sincs mindenütt így.
Nálunk is vannak kivételek, ekkor a feljelentés elmulasztása önmagában bűncselekmény. Itt felmerült egykor a kérdés, és tudomásom szerint az óta sincs megnyugtató a válasz, mi van akkor, ha ügyvédi titok az, ami az ügyvéd által feljelentendő cselekmény lenne. Jelenthet-e büntetlenséget a státusz. A büntető törvénykönyv rendszerében vannak olyan esetek, amikor az elkövető valamely okból nem büntethető. Ezek között nincs felsorolva az ügyvéd, mint titok őrzője.
Próbálhatnák bizonyosságot keresni úgy, hogy egy másik alapevet nézünk, nevezetesen a speciális szabályozás rontja az általánost, így ha egy törvény az ügyvédi titok megőrzéséről ír, akkor ez a speciális a büntető törvénykönyvhöz képest, tehát ez az irányadó. Jó ötletnek tűnik, csak sajnos nem ugyanazt az élethelyzetet – jogterületet – szabályozza a két jogszabály, amely bár mindkettő törvény, de a hatálya más, vagyis nem lehet megmondani melyik a speciális a másikhoz képest. Ezzel nem jutottunk sokra.
Annyit lehet látni, hogy a büntetőeljárásban nem hallgatható ki az, aki büntetőügyben védőként járt el. Nyilván a saját ügyfelére nem köteles vallomást tenni, sőt nem is kerülhet abba a helyzetbe, hogy ez felmerüljön. Hallgatnia kell. Ez jól van így, e nélkül nem lenne értelme a védői jelenlétnek, ha elérhetné a hatóság, hogy nyilatkoznia kell saját ügyfelére, hiszen olykor többet tud a védő, mint a hatóság. Olykor csak gondolja ezt. Igen, de ez még mindig nem a feljelentési kötelezettség büntetőjogi meghatározása.
Csak, hogy lássuk mikor önálló bűncselekmény a feljelentés elmulasztása,; ilyen az állam elleni bűncselekmények,- pl. kémkedés, hazaárulás –  a vesztegetés egyes esetei,  a terrorcselekmény, ez utóbbi esetben akkor is ha valaki tudomással bír arról hogy ilyen készül. Nehéz elképzelni, hogy ilyen súlyú ügyekben valóban mentességet jelentene az ügyvédi titok, bár én hivatalból ennek pártján állok, de nagyon remélem, hogy soha nem kell választanom.
Ha valakiről bebizonyosodik, hogy bűncselekményt követett el, a súlyosító és enyhítő körülmények feltárása után a büntetőjogi szankció következik. Fentebb láttuk a lehetséges büntetéseket. Korábban az felsorolás sorrendet is jelentett súlyosságot illetően, ma már nem. Azt bizonyára érzékeljük, hogy a szabadságvesztés a legszigorúbb büntetés. A szabadságvesztés büntetés mindig meghatározott időtartamú – kivéve a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést természetesen – három hónaptól huszonöt évig terjedhet, és mindig meghatározásra kerül, hogy azt fegyházban, börtönben, vagy fogházban kell végrehajtani. Itt a sorrend a fogháztól a fegyházig a súlyosság fokát is jelöli.
Az egyes végrehajtási rezsimek különböző szigorúságot jelentenek, a kevéske szabadságból kevéske adagokat, így csomag, beszélő, látogató fogadása, eltávozás, szabadság, – igen a börtönön belül is van szabadság – a zárkában tartózkodás ideje, annak zárása.
Ha a fogvatartott – mindig más a megnevezése az eljárás alatt, igy az időben is haladva, gyanúsított, vádlott, elítélt – összességében terhelt – jogerős ítélet után szabadság vesztés esetén, fogvatartott – tehát ha a fogvatartott a büntetés végrehajtási intézetben bármit szeretne tenni vagy nem tenni, alapvetően nem az ő döntése, illetve engedélyt kell kérnie. Mindenre.
A börtön – nevezzük így nem teljesen szakszerűen , hiszen ezt mindenki érti és ugyanazt érti alatta – szigorú tartózkodási hely. Azon fogvatartottak, akik nem dolgoznak, napjukat jobbára a zárkában töltik. Egy zárkában olykor négyen, hatan, nyolcan, olykor többen tartózkodnak. A férfiak férfiakkal, a nők nőkkel vannak összezárva. A mellékhelyiség a zárkán belül van, néha fallal elkerítve, néha függönnyel. Mosakodni a közös fürdőn lehet megszabott rendben és időben. A zárkában van még az ágyon kívül, amely emeletes, egy asztal. És a fogvatartottak. Olykor évekig.
Majd szabadulnak. Egy ideig még a hatóság figyelme mellett élnek. Ha sikerül elhelyezkedniük dolgoznak, ha nem akkor nem. Hátrányból indulnak, hiszen kevesen foglalkoztatják őket szívesen. Ha nem dolgoznak egy idő múlva feltehetően újabb bűncselekményt követnek el. Lopnak, de lehetséges, hogy strómanok lesznek cégek fiktív átruházásánál 5.000,- Ft ért, meg egy fröccsért. Második harmadik esetben már nincs sok választás, a szabadságvesztés lesz a büntetésük. Némelyek visszatalálnak a törvényes élethez, ha elég erősek, és ha elég erős a családi kötelék, ami távol tartja őket a bűncselekményektől. Vannak börtönjárók, egy egy büntetés között két hetet tíz napot vannak szabadlábon. Kis lopások, néha egy nagyobb balhé. Egy „életfogytot” – 25-30 évet – ki lehet így ülni, részletben. Ha valaki 16 évesen kerül be először a BV-be, (büntetésvégrehajtási intézet) akkor várható – jól prognosztizálható – egy börtönkarrier.
IMG_5089
Jelenleg 18.000 ember van büntetésvégrehajtási intézetben fogvatartottként.
Ha azt tekintjük, hogy négyszázezer bűncselekmény valósul meg egy évben, nem tűnik soknak. Szerintem mégis elég sok, és nem gondolom, hogy enyhék lennének a büntetések.
Alapvetően szabadságvesztésre azt ítélik, aki súlyos, sok, nagy tárgyi súlyú bűncselekményt követ el, vagy volt már büntetve. Emberölés esetén nem szorul magyarázatra, rablásnál sem sok a kétség. A lopás már más megítélésű, de nem idegen a rendszertől, hogy ha valakit mondjuk, két kerékpár eltulajdonításáért vonnak felelősségre, ha volt már többször is büntetve, két év körüli végrehajtandó szabadságvesztés büntetést is kaphat. Szinte bármihez nyúl, ami nem az övé, a büntetés kíméletlenül sok lesz. Akkor is, ha üres üveg, amiről szó van, vagy hajléktalanoknak kitett nadrág az alapítványnál. Ha nem kéri, hanem elviszi, nyolc hónap börtön is várható.
Sajátos, de a helyi bíróságok büntetéskiszabási gyakorlat súlyosabb, mint a megyei törvényszékek gyakorlata, különösen vagyon elleni cselekményeknél. Amíg valaki helyi bíróság előtti ügyben – alapvetően kisebb tárgyi súlyú cselekményeket tárgyalnak itt – kisebb elkövetésé érték – néhány százezer forint – esetén is szabadságvesztés büntetést kap, addig a Törvényszéken nagyobb elkövetési érték- néhány millió forint – mellett sem kivétel a végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés. Nem pontosan tudom, mitől van ez, de lehet, hogy éppen a tárgyalt ügyek súlyától. A Törvényszéken nem ritka a többszörösen minősülő emberölési ügyben való döntés, vagy a valóban nagy súlyú ügyekben a döntés, és a kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztés vagy a 15-20 év körüli büntetés, ehhez képes egy néhány milliós csalási cselekmény érzékelhetően kisseb súllyal eshet a latba.
Néhány szót még a pénzbüntetésről. A pénzbüntetés esetén két tényezővel kell számolni, az un, napi tételek számával – ez a cselekmény súlyához igazodik, és a napi tételek összegével –, amely az elkövető vagyoni helyzetéhez igazodik – és amelynek a szorzata adja végül a pénzbüntetés nagyságát.
A jelen szabályozás szerint a napi tételek száma 30 naptól 540 napig terjed, a napi tétel összege 1.000,- Ft-tól 500.000,- Ft-ig.
A napi tétel összege volt, ami többször változott az elmúlt időben. Ez okozott némi nehézséget az addigi gyakorlathoz képest.
A pénzbüntetésnél alapvetően a cselekmény tárgyi súlyát veszik figyelembe, így kerül meghatározásra a napi tételek száma, korábbi gyakorlat szerint  nem volt ritka a 180-200 nap meghatározása. Kisebb lopásokra, okirat-hamisításra, garázdaságra, testi sértésre gondoljunk, általában tehát önmagában is kisebb súlyú cselekményekre, ahol a pénzbüntetés alkalmazásra kerülhetett. Amíg a napi tétel összege 100,- Ft-ról indult, valóban lehetett az elkövető személyi jövedelmi viszonyait figyelembe venni és így meghatározni, mondjuk őszességében 60.000- 90.000,- Ft körüli mértékben a pénzbüntetést.
Itt fontos megemlíteni, hogy a pénzbüntetést meg nem fizetés esetén napi tételenként kell szabadságvesztésre – fogházra – átváltoztatni.
Amikor az alsó határ fellépett 2500,- Ft-ra, akkor –, hiszen a bűncselekmény súlya aligha változott hétfőről keddre, – az következett, hogy ugyanazért a cselekményért ugyanolyan körülményekkel bíró elkövetőre 400.000,- 500.000,- Ft – os pénzbüntetést kellett alkalmazni. Voltak bíróságok, aki ezt tették, és voltak, amelyek csökkentették a napi tételek számát.
A pénzbüntetésnél általános kívánalom, hogy az ne jelentsen burkolt szabadságvesztést. Ez nyilvánvalóan akkor jelentkezik, ha látható, hogy a terhelt nem tudja kifizetni a pénzbüntetést, és azt át fogják változtatni szabadságvesztéssé.
Ha egy kerékpártolvajnak lenne 500.000,- Ft-ja lopna-e kerékpárt?
Még egy dolog ami szám és adat. Ha valaki elitélésre kerül és az ítélet felfüggesztett szabadságvesztés, vagy éppen pénzbüntetés, akkor kissé fellélegzik. Alappal. Ha az ítélet kihirdetésekor van figyelme még, akkor a lélegzete megint elfullad, amikor hallja, hogy a bűnügyi költséget ő viseli – hiszen elítélték.
Olyan cselekménynél ahol szakértő bevonása szükséges – és ez meglehetősen gyakori – a bűnügyi költség több millió Ft-ot is elérhet. Ez nem büntetés, ez bűnügyi költség. Viszi a házat, lovat, kocsit. Ha van. És ügyvédről még nem is esett szó.
Jelen írásban nem tekintettük át a büntetőjog teljes rendszerét és a büntetés kiszabási elveket, lehetőségeket a maguk teljességében. Ez az első megközelítés volt. Ha hiányérzet maradt a következő dolgozatban igyekszünk majd pótolni. (A Szerk.)
IMG_7761
JEGYZETEK
* nincs bűncselekmény törvény nélkül
** Btk 1978 évi IV. tv.
***Btk. 2012 évi C. törvény
**** Információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás