Stratégiai megállapodást kötött a Senheiser Audio Technika KFT és a Pesti Magyar Színház. Ennek lényege, hogy hazánkban elsőként kerül bevezetésre egy olyan speciális mobilapplikáció, melynek segítségével látássérültek audionarráció segítségével teljes körűen képesek lesznek magukévá tenni színházi előadásokat.

audio-narracio

A színház elsőként a nagyszínpadi előadásait kívánja audionarrációval ellátni, de a későbbiekben stúdióelőadásaik narrálását is tervezi. Tóth Cecília audionarrátor, az Akadálymentes Kultúra Csoport (AKKU) munkatársa, e program egyik megvalósítója.
2014-ben a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány és a Színművészeti Egyetem közös képzésén szerzett audionarrátori képesítést. Az empátia és az érthető beszéd egyaránt nagyon fontos, továbbá az is, hogy a narrátor ismerje meg a darab teljes szövegét – így a próbákon is részt kell vennie. Ugyanakkor fontos a spontaneitás, hiszen az élő előadás lényege, hogy az előadás minden alkalommal tartogat meglepetéseket, amikor a színészek rögtönöznek – ehhez pedig a narrátornak is alkalmazkodnia kell.
Zalán János, a Pesti Magyar Színház direktora elmondta: Voltak olyan magyar színházak, amelyek kísérleti jelleggel már próbálkoztak audionarrációval.
A Pesti Magyar Színház azonban abban mindenképp első, hogy egy kimondottan e célra kidolgozott mobilapplikáció segítségével teszi lehetővé ezt, anélkül, hogy a nézőtéren helyet foglaló, a narrációt nem igénylő nézőt ne zavarja a narrálás, ezáltal a látássérültek integráltan tudjanak éplátókkal együtt helyet foglalni a nézőtéren. Fontosnak tartja az empátiát, illetve az együttműködést, így azt is, hogy az előadás elején tájékoztassák a nézőket arról, hogy az előadás  audionarrációval ellátott, tehát, pl. hogy ha valaki meglátja, hogy a másik ember fülhallgatóval okostelefont használ, ne szóljon rá, hogy kapcsolja ki a telefonját, hiszen az érintettnek épp az audionarráció miatt van szüksége az eszközre. Emellett fontos az is, hogy ne gerjedjenek össze a fülhallgatók, ne legyen túl hanngos az audionarráció, amely így zavarhatja a narrációt nem igénylő nézőt – ezek mind-mind konfliktusforrások lehetnek, a direktor éppen ezért fontosnak tartja az információcserét, a megfelelő tájékoztatást, a szocializációt, azt, hogy az éplátókat is és a látássérülteket is egyaránt szocializálni kell.
A színház első, audionarrált előadása a „Harisnyás Pippi” című gyerekelőadás, mely előadásnak a premierje eredetileg 2015. márciusában volt –, akkor még audionarráció nélkül. Az audionarrációval ellátott változatának bemutatójára ősszel kerül sor. A színház várja az érintetteket.
A direktor elmondta, hogy nyitottak az érintettek észrevételeire, éppen ezért nem csak a Senheiserrel, hanem a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségével is együttműködnek. Hiszen színházba járni jó, de csak úgy, ha az élmény közös és pozitív.