PR Herald (2001/04)

SERÉNYI JÁNOS: PReklámharc

* Másfél évtizeddel ezelőtt a zsúfolásig telt tokiói Budokan Sportcsarnokban – egy hideg januári napon – rendkívül forró volt a hangulat. Nem csoda, hiszen a sokak által legkeményebbnek tartott harcművészeti ág, a kiokushin-kai karate VB legjobbjai küzdöttek az érmekért. Újságíróként jelenlévő látogatóként tovább nőtt az izgalmam, amikor az ágazat alapítója a páholyába invitált. Az elhunyt mesterrel – aki szabad kézzel bikákat küldött földre; aki egymás után száz karatékát győzött le pihenés nélküli küzdelemben – rendkívül készségesen válaszolt minden kérdésemre. Megígérte – és ezt be is tartotta –, hogy ott a helyszínen és azt követően is minden segítséget megad a róla készülő, A bátrak harca című könyvemhez. A készséges fogadtatás feletti örömömet az sem rontotta el, amikor a mester titkára ridegen a következőket mondta a verseny végén: A Kancho (a főnök) tudja, hogy nemzetközi reklámra alig van pénzünk, ezért minden pr-lehetőséget ki kell használnunk! Ez volt az első találkozásom a reklám – kontra – pr kérdéskörrel.
In: PR Herald, 2001/04. p. 05.

ANDRÁSI JUDIT: Pályázatok, ösztöndíjak
* Az UNESCO támogatásával működő FIPC (Fonds International pour la Promotion de la Culture) UNESCO – Aschberg ösztöndíj-pályázati lehetőségeket hirdetett meg fiatal művészek számára, a fogadó külföldi intézmények által kiírt témákban, külföldön végzendő tanulmányokhoz az alábbi területeken: vizuális művészetek, színházművészet, zene, tánc, multimédia, irodalom. A pályázatról szóló részletes ismertetés és jelentkezési lap a FIPC honlapján (http://www.unesco.org/culture/ifpc) található.
In: PR Herald, 2001/04. p. 07.

SZONDI GYÖRGY: Megtervezett párbeszéd (Beszélgetés DR. BENNO SIGNITZER professzorral)
* „Első diplomámat jogból szereztem, Master és doktori fokozatot pedig az Ohió-i Egyetemen kommunikáció szakirányon. Eleinte kultúra-közi és nemzetközi kommunikációval foglalkoztam, amelyet tíz évig tanítottam, doktori disszertációmat is e témakörben védtem meg. Ausztriában az 1980-as évek elején jelentkezett először a kommunikációs és pr-szakemberek iránti fokozott igény. Ettől kezdve foglalkozom public relations-szel, illetve szervezeti kommunikációval (organizational communication). Februárban tértem vissza az USA-ból, ahol féléves alkotói szabadságomat töltöttem, egészségügyi kommunikációt oktatva és kutatva”.
In: PR Herald, 2001/04. p. 08.-09.

TÁBORI GYÖRGY: A legfelsőbb szint (Hírmenedzselés)
* 1996-ban Lanny J. Davist telefonon keresték, s ez a hívás megváltoztatta az életét. A tekintélyes washingtoni Patton Boogs ügyvédi iroda egyik üzlettársa, a pereskedésekkel kapcsolatos kommunikáció (litigation pr) és a válságmenedzselés ismert szakértője, az MSNBC tv-csatorna politikai és jogi szakértője igencsak meglepődött, amikor a vonal túlsó végén a Fehér Ház egyik vezető szakértője az elnöki tanácsadói csapatba hívta dolgozni. Davis rövid gondolkodás után igent mondott, és mintegy 14 hónapig, mint az elnök válságügyekben illetékes szóvivője, médiafelelőse dolgozott a Clinton-adminisztráció szolgálatában. Megbízatása lejárta előtti napok egyikén egy újabb hívás rázta fel: ’Hallotta valaha Monika Lewinsky nevét?’ – kérdezte tőle a The Washington Post újságírója.
In: PR Herald, 2001/04. p. 10

CATHERINE DEANNA & PELFREY BOLTON: A globális pr-szövetség
* Összefogott huszonkét szervezet vezetője, hogy létrehozzanak egy példa nélküli globális szövetséget. Céljuk, hogy világviszonylatban normarendszert állítsanak fel a public relations szakma és képviselői számára. A Global Alliance for Public Relations and Communication Management elnevezésű nemzetközi egyesület a 2000. évi Chicagóban megrendezett Public Relations Világkonferenciát követően alakult. A testület működését és céljait a későbbi londoni találkozón pontosították. Habár a chicagói és a londoni találkozón nem képviselte magát mind a huszonkét tagszervezet, a hiányzók elvben csatlakoztak a szövetséghez a chicagói találkozó alatt kiosztásra kerülő dokumentumokhoz. A nemzetközi és nemzeti szövetségek képviselői 1998 óta rendszeresen szerveznek találkozókat az Egyesült Államokban, Kanadában és Nagy-Britanniában. Az összejövetelek célja e szövetségek egységbe tömörülésének megvitatása abból a célból, hogy hatékonyabban használhassák az univerzálisabb szakmai szabványok, és az etikai normák nyújtotta lehetőségeket, valamint felkészítsék és képezzék a szakma képviselőit.
In: PR Herald, 2001/04. p. 11

SZENTIVÁNYI GÁBOR: A brit beütés (A pr és a diplomácia)
* Komoly töprengést okoz: a két rokonszakma több mint húszéves művelése során felhalmozott tapasztalataimat, megérzéseimet igyekezzem-e rendszerbe foglalva, definíciókkal ellátva közzétenni, vagy inkább a témához kötődő jelenségeken eltöprengeni, nem korlátozva a gondolatok és példák szabad, de kissé kaotikus áramlását? Miért van az, hogy a pr-szakmának a kilencvenes évek elején történt gyors hazai meghonosodása óta nagy az „átjárás” a két terület között, sőt, a diplomáciai pályán megedződött néhány kolléga sikeres karriert futott be a public affairs üzleti világában, átélve azt a fenomenális élményt, hogy pénzt nem csak költeni, hanem „gyártani” is lehet? A diplomatának és a péeresnek többé-kevésbé azonos adottságokkal kell rendelkeznie; elengedhetetlen például a gyors helyzetfelismerés, a helyes értékítélet és az empátia készsége. Az utóbbi nélkül egyik szakma sem megy igazán, hiszen művelője nem tudja eladni a termékét, ami: apropó, miben is áll? Tanult kollégám standard sztorija: laikus ismerőseinek intenzív érdeklődésére, hogy tulajdonképpen mivel is keresi a kenyerét ebben a nehezen felfogható világban; azt válaszolta: „befolyással kereskedem. Ha hinni lehet e spontán definíciónak, akkor a diplomácia és a pr csaknem ugyanazt a terméket forgalmazza. A diplomácia feladata az ország befolyásának elősegítése a számára kedvező döntések meghozatala érdekében, a public relations pedig a mindenkori megbízó kedvező megítélését igyekszik elősegíteni a politikai, társadalmi, marketing (stb.) befolyás növelése érdekében.
In: PR Herald, 2001/04. p.12-15.

VAJTÓ BERNADETTE: Egyszerre nyerni (Multi-pr Magyarországon)
* Szabó Eszter, aki közgazdasági elméleti tudását a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerezi, amit a Külkereskedelmi Főiskola pr-szakirányán egészít ki. 1995-ben a washingtoni Georgetown Egyetem speciális kurzusán vesz részt, ezt a volt szocialista országok fiatal tehetségei számára szervezik. Az ottani “diákok ma ismert politikusok, gazdasági vezetők a saját hazájukban Kínától Romániáig. Szabó Eszter tizenöt éves pr-gyakorlata alapos közgazdaságtudományi háttérre épül. Ahhoz a generációhoz tartozik, amely a rendszerváltással hajózik át a nyilvánosságszervezés vizeire. A Belügyminisztérium sajtófőnökeként tapasztalatot szerez az államigazgatás területén, majd Washington egyik vezető lobbicégnél – a SUSAN DAVIS INTERNATIONAL-nél – dolgozik senior-gyakornokként. 1996-ban csatlakozik a világ egyik vezető nemzetközi nagyvállalathoz: a General Electric Company-hoz.
In: PR Herald, 2001/04. p. 16-17.

CSÍKSZENTMIHÁLYI MIHÁLY: Tétova kor tévelygői (Sebezhetőségünk határai)
* A Sziklás-hegységben az a beszéd járja, hogy a coyote-farkasok tüzelő szukákat küldenek le a falusi kutyák közé, hogy a gyanútlan kanokat a lesben álló coyote-falkákhoz vezessék. Ha ismerjük sebezhetőségünket, megnő annak a veszélye, hogy a másik végletbe esünk, és kritikátlan gyanakvást tanúsítunk a nemiséggel szemben. Sem a cölibátus, sem a promiszkuitás nem szolgálja javunkat; egyedül azt fontos szem előtt tartanunk: mit akarunk életünkkel kezdeni, és milyen szerepet szánunk benne a kapcsolatainknak.
In: PR Herald, 2001/04. p. 18-21.

BALTAVÁRI BEA: Szponzorált professzorok (Cathedra Aurea)
* Mióta Chikán Attilát rektorrá választották a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen (BKÁE), az intézmény hosszú távú kapcsolatok kialakítására törekszik a partner cégekkel, ami a felhalmozódott négyszázmilliós adósság csökkentésére is megoldást jelenthet. Magyarországon először a BKÁE-n szponzorálnak vállalatok professzori státuszokat. Az Amerikai Egyesült Államokban már megszokott rendszer hazánkban 2001. január elsején lépett életbe, és a „Cathedra Aurea” elnevezést kapta. A szponzoráló vállalatok öt esztendőn át támogatják (belső pályázat útján) kiválasztott kutatókat; a szponzor cégek neve pedig megjelenik minden olyan dokumentumon, amely összefüggésben van a kiválasztott tudós munkájával: publikációkon, névjegykártyákon, levelezésükben, és az iroda ajtaján is feltüntetik a támogató nevét. A vállalati professzori státusz háromszereplős szerződésrendszer, ahol az egyetem először a támogató céggel, majd a professzorokkal szerződik.
In: PR Herald, 2001/04. p. 22-23

DOMOKOS LAJOS: Kelts bizalmat belül, kívül! (A MÁV Rt. pr-tevékenysége)
* Napirenden van a vasút átfogó reformja, az eddigieknél jobban előtérbe fog kerülni a public relations (ajánlott magyar fordításban: a közkapcsolati) tevékenység. A MÁV Rt. Közkapcsolati Igazgatósága (korábban: kommunikációs és sajtóiroda) immár hatodik éve munkálkodik azon, hogy a pr-szakma elvei szerint szerveződjenek a MÁV külső és belső kapcsolatai.
In: PR Herald, 2001/04. p. 24-26.

SÁGI ZOLTÁN: Áldás vagy átok? (A pr az önkormányzatok kezében)
* Az önkormányzatok munkájának hazánkban jelenleg egyfajta „szűz területe az általuk végzett tervszerű kommunikációs tájékoztatási tevékenység. A döntésekről adott, mindenki számára érthető, és elérhető információ jelentősége egyre növekszik napjainkban, hiszen a döntéseket ma már nem elég meghozni, el is kell “adni őket a lakosság, a térségben élők számára. Az önkormányzatok hatósági és közigazgatási munkája sem képzelhető el ma már rendszeres tájékoztatás és kommunikáció nélkül. Szerencsére egyre több önkormányzat ismeri fel e munka jelentőségét, és helyez hangsúlyt a kommunikációs tevékenységre is. Örvendetes az is, hogy az azonos problémákkal küzdő önkormányzatok keresik a kommunikációban szerzett tapasztalatok közös hasznosításának lehetőségeit, és formáit is. Hiszen az egyes kisebb-nagyobb településen vagy térségben végzett eredményes kommunikáció jó példát, továbbfejlesztve reális megoldást jelenthet az ott élők támogatásának elnyerésére és folyamatos fenntartására.
In: PR Herald, 2001/04. p. 27

A pr-szakma hírei
* A PR Herald állandó rovatát nagyvállalatok kommunikációs osztályai, nonprofit szervezetek pr-menedzserei és pr-ügynökségek szakalkalmazottai által a szerkesztőségnek e-mailen küldött sajtóanyagok alapján állították össze. Az itt olvasható hírek a 2001. április 9-i lapzártáig beérkezett információkra épülnek.
In: PR Herald, 2001/04. p. 28-31.

GOODWILL (Melléklet az internetes kommunikáció iránti bizalomról)
* „Vigyázz merre haladsz, mert ha nem változtatsz időben útirányt, oda fogsz jutni, ahová elindultál!” (Ősi kínai mondás.) Bárcsak azok, akik kommunikációs problémákkal küszködnek, egyszerűen befognák a szájukat! (I wish people who have troble communicating would just shut up. (TOM LEHRER, amerikai matematikus, zeneszerző, humorista).
In: PR Herald, 2001/04. p. 33-35.

KRISTON LÁSZLÓ: Behálózott bizalom (Az e-brandtól az internet imázsig)
* Az új-gazdaság vezető cégeinek saját brand-jük felépítésekor egyaránt számolniuk kell a világhálóval kapcsolatos zavaros tévképzetekből eredő túlértékeléssel és alábecsléssel. Az ezredforduló évében a hightech- és online-vállalatok túlpozícionálásának lehettünk tanúi. A befektetői bizalom és bizalmatlanság kaotikus környezetében létezhet-e egyáltalán életerős online brand és hatékony investor relations? Kinek van nagyobb szüksége a jó cégérre: a dotkom vállalkozásoknak, vagy magának az Internetnek? Egyáltalán alkalmazható-e a pr klasszikus fogalomtára a globális netgazdaság piaci szereplőire?
In: PR Herald, 2001/04. p. 33

SZÁNTÓ PÉTER: A kínai varázsló esete a 300 aranyat érő lóval
* Ember legyen a talpán, aki manapság, a globális gazdaság korszakában jóslatokra vetemedik – főleg, ha azok, akiknek jósolt, nem felejtik el a jóslatát, és egy év múlva számon kérik rajta. Hiszen az elmúlt évek az Internetes gazdaság olyan méretű elterjedését mutatták, amikor 25 millió alkalmi előfizetővel rendelkező Internet-szolgáltató, az America Online vette meg a világszerte ötvenmillió példányban olvasott lapokkal, országos tévéhálózattal, filmstúdióval, könyvkiadókkal bíró Time-Warner konszernt.
In: PR Herald, 2001/04. p. 36-37.

TAKÁCS NIKOLETTA: Nonstop Net (Beszélgetés MOCSAI NORBERTTEL)
* A Covysoft Networks Kft. hat éve van jelen a jogelőd révén a magyar IT-piacon, két éve működik kft-ként. A hagyományos Internet-szolgáltatásokon kívül számos egyéb lehetőséget kínálnak ügyfeleik részére a világhálón való megjelenéshez
In: PR Herald, 2001/04. p. 38.

MIKULÁS GÁBOR: A legnagyobb nyilvánosság (Internet pr)
* A fogyasztói szokásokat kutatók meggyőződése, hogy az Y-generáció tagjait hagyományos reklámstratégiával többé nem lehet elérni. Akik a csúcstechnikával szinte egyidejűleg születtek, az internetet is fenntartások nélkül használják. E fiataloknak a vásárlóereje 150 milliárd dollár; miközben 450 milliárd elköltésére van hatásuk. Választási szokásaikban leginkább társaikra hallgatnak. Ha egy termék tulajdonságaira kíváncsiak, nem a forgalmazó vagy gyártó site-jára, hanem az olvasói fórumokra kattintanak. Az ő megnyerésükre a reklám, a „generikus online branding” alig hat, míg az X-generációra még mindig nagy hatással van a hagyományos offline branding.
In: PR Herald, 2001/04. p. 43-45.

CSIKÓS ATTILA: Háló nélkül (Beszélgetés MÜLLER PÉTER SZIÁMIVAL)
* Jelek halmaza, és ezt valaki vagy értelmezi valahogyan, vagy zavart lesz. Ez a jelentés az élet legmélyéről szól. Ha elkezded a világot mítoszként, azaz megfejtendő üzenetként szemlélni és feldolgozni, akkor eljutsz oda, hogy az életedet kultikusan kellene, hogy éljed. Azaz, ha valaki üzen neked, akkor illik visszaüzenni. Ha a mítosz a kozmoszból jövő világüzenet, akkor a kultusz a személynek az a szándéka, hogy visszaüzenjen a kozmoszba. Ha már ideszülettem, akkor az a feladatom, hogy arányt tartsak. Mondom, nem trendekből, áramlatokból, nem lecsengésekből áll össze a kultúrtörténet, hanem egyes emberek villanásaiból, azaz imádkozásából. A divatnak az emberek kollektív és magányos titkos életére, erre a nagyobb és ősi hálóra, mint a számítógépes világháló, ami csak nagyon silány és vékony leképezése az előbbinek, nincsenek következményei.
In: PR Herald, 2001/04. p. 46-47.

MYAT KORNÉL: Kémek (Közművelődési Konferencia Szegeden)
* 2001-ben tizedik alkalommal rendeztek Közművelődési Konferenciát a szegedi Egyetem Közművelődési Tanszékének lelkes diákjai. A jubileumi (és egyben millenniumi) rendezvény célja a különböző generációk tapasztalatainak ütköztetése, fókuszban az érvényesülés bűvös lehetőségeivel
In: PR Herald, 2001/04. p. 51.

CSIKÓS ATTILA: Disznósajt
* A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint: „tisztított disznógyomorba töltött, főtt fejhúsból való húskészítmény”. Sokak szerint ez is gyanús élelmiszer. Mások számára elgondolkodtató, mi minden kerül bele, s főleg hogyan. Van, aki gondolkodás nélkül nyeli le, ha a tányérjára kerül. Hát nem tudom! Azt javaslom, próbálják meglelni benne a húsosabb részeket, a többit pedig vegyék alapos vizsgálat alá!
In: PR Herald, 2001/04. p. 52-53.

KALMÁR CSABA: Bábel
* Az Úr megelégelte az embersereg nyüzsgését, szorgoskodását és – meggátolandó a félreértésektől mentes, egyszerű kommunikációt – jól összekavarta a népek nyelvét. Azon nap óta a többnyelvűség számtalan tréfás helyzet, kínos szituáció, rettentő galiba és komoly összezördülés okozója egyre szűkebb bolygónkon. Nyelvi félreértésekből lokális csetepaték is adódhatnak: képzeljük el a helyzetet, hogy egy közép-afrikai dzsungellakó átsétál a Nagy Bozóton túli törzshöz és a saját dialektusában előadott „békével jöttem az amúgy is épp mogorva szomszéd nyelvén annyit jelent, hogy „dugd az orrod egy disznóba. Komoly törzsi villongás ütné fel fejét, repülne a lándzsa, évtizedes viszály venné kezdetét. Cikkek is jelentek meg a magyar sajtóban arról, hogy a hirosimai atomtámadás előtti ultimátumra küldött japán választ szándékosan fordították rosszul: a tervet véghez kellett vinni.
In: PR Herald, 2001/04. p. 54-55.

GYARMATI STEFÁNIA: Stílusficam (Magyar menedzserasszony az ezredfordulón)
* Milyen legyen a menedzsernő munkája végzése közben? Hogyan, miként tudja ’eladni’ önmagán keresztül a cégét? Milyen szerepe van ebben az öltözködésnek, a fellépésnek és magatartásnak? Festett szőke enyhén tupírozott haj, meglehetősen erős smink (szemek és ajkak feltűnő hangsúlyossága), mély dekoltázs a pici kosztümkabát alatt, szűk miniszoknya, szuperfényes harisnya, nyílhegyes orrú tűsarkú cipő. Az élénkpiros műkörmöktől ápolttá vált kéz esetleg vastag fekete bőrdossziét szorongat, de vigyázat: a dekoltázs nehogy takarásba kerüljön!
In: PR Herald, 2001/04. p. 56.

KECSE NAGY SÁNDOR: Az istenek a fejünkre estek (Tényleg nem ugyanarról beszélünk?)
* Először is elnézést kérnék DR. SZELES PÉTER úrtól, hogy ismeretlen, tudatlan, egyszerű földi halandóként péeresnek tartom magam: Urambocsá, pár hasonszőrű sorstársammal együtt bátorkodtam leadni az adataimat a Ki kicsoda a magyar pr-ben című szakmai kiadványba. Egy megvalósult jó ötletbe, annak ellenére, hogy nem tudom, és nem akarom definiálni magam a Kis magyar pr-tipológia szerint. Nem a hiányérzet miatt, mivel a besorolás nem teljes, hanem a hozzáállása miatt. Ezzel ugyan nem rendítem meg a szakmát, sőt még csak nem is ellenkezni szeretnék.
In: PR Herald, 2001/04. p. 57.

MÉDIAMIX
Hírek a média világából
* A PR Herald állandó rovatát a hírszerkesztők Observer Budapest Médiafigyelő , és a Napi Intern által szemlézett anyagok lapján állítják össze. Az itt olvasható hírek a 2001. április 12-i médiahelyzetet tükrözik.
In: PR Herald, 2001/04. p. 58-59.

Az európaiak nyomtatott sajtó iránti bizalmának változása (1990. és 2000. között)
* A sajtó intézményébe vetett bizalom 1990 és 2000. között kimondottan megnőtt Európában. Amíg Olaszországban és Portugáliában zuhant a sajtóba vetett bizalom Nagy-Britanniában, Hollandiában és a skandináv államokban annál inkább erősödött. Tizennyolc országból nyolcban az emberek abszolút többsége bízik a sajtóban.
In: PR Herald, 2001/04. p. 60.

HÉGER ANDREA: Média-éjszaka 2001
* Az Ezeregyéjszaka legszebb meséiben érezhették magukat mindazok, akik beléphettek az óbudai Kiscelli Múzeumban a második alkalommal megrendezett Médiaestélyre. A tavalyihoz hasonló exkluzív rendezvényre azonban csak az elektronikus médiában dolgozó ismert személyiségek és partnereik kaptak bebocsátást. A Média-éjszaka ötlete SVÁBY ANDRÁSTÓL, a tv2 Napló című műsorának műsorvezetőjétől, és Kereszty Gábortól, a Tv2 kreatív főszerkesztőjétől származik, akiket ezúttal megismerhettük, mint ceremóniamestereket is. Mottójuk: „Szóba állunk egymással!”, vagyis a szakma képviselői legalább egyszer egy évben kötetlen hangulatban elcseveghetnek egymással, és jól érezhetik magukat együtt, dolgozzanak akár közszolgálati, akár pedig kereskedelmi médiumnál. Ettől természetesen az egymás közti verseny még megmarad.
In: PR Herald, 2001/04. p. 63.

RÉVÉSZ BÉLA: Igazságosnak lenni (Elmélkedés a DIALÓGUS című folyóiratról)
* Mindnyájunknak meg kell értenünk egymást, hogy mindnyájan igazságosak lehessünk egymáshoz. – idézi Ignotus gondolatát (szerkesztőségi hitvallásában) a legújabb roma kisebbségi folyóirat, majd hozzáteszi: a megértés nem lehetséges valódi – a hivatalok, intézmények keretein túllépő – társadalmi párbeszéd nélkül. Ezért is választotta a negyedévenkénti megjelenést tervező lap a „Dialógus” címet. A párbeszédhez azonban nem elég a vélt vagy valós sérelmek hangoztatása sem – folytatja a gondolatot a lap főszerkesztője, KERÉKGYÁRTÓ T. ISTVÁN -, hiszen jelenleg párbeszéd helyett elbeszélnek egymás mellett a cigányok és nem cigányok. Márpedig ha megoldáskeresés helyett csak azt kutatjuk, ami elválaszt minket, és nem, ami összeköt, akkor nemhogy csökkenne, hanem inkább növekedni fog a társadalmat kettéosztó szakadék
In: PR Herald, 2001/04. p. 64-65.

TRANZIT
* Álláskeresők hirdetései.
In: PR Herald, 2001/04. p. 65-

SEBESTYÉN MÁRTA: Magyar módi (Munkaerőpiac)
* Az állásbörze szó ma már szinte minden diák és cég számára ismerősen cseng. Ez az a hely, ahol a különböző cégek képviselői a legkülönfélébb álláslehetőségekkel bombázzák az ifjú titánokat. A diákszervezeteknek köszönhetően a nagyobb cégek, akiknek van rá anyagi fedezetük az ország más-más pontjaira vándorolva, öregbítik imázsukat.
In: PR Herald, 2001/04. p. 69-70.

FELSZÁLLÓPÁLYA
* Új státuszt elnyert szakemberek bemutatkozásai.
In: PR Herald, 2001/04. p. 71-72.

KÖZVETLEN VONAL
* Címváltozások és új elérhetőségek.
In: PR Herald, 2001/04. p. 74-76.

Forrás: PR Herald Szerkesztőségi Archívum

Author: Varga Mihály

Stratégiai kommunikációs tanácsadó, a PR Herald – az első magyar public relations szakfolyóirat – alapító-főszerkesztője. 1983-ban kezdi pályafutását a Magyar Televízió Szegedi Stúdiójában, mint szerkesztő-rendező, majd ’85-től filmgyártásvezetőként dolgozik Budapesten. 1987-től a Magyar Tudományos Akadémia Kutatófilm-stúdiójánál produkciós menedzser. A rendszerváltás idején (illegális körülmények között) külpolitikai tudósításokat szervez, külföldi televíziós társaságoknak szállít dokumentumfilmeket és híranyagokat, a „Keleti Tömb” utolsó szocialista országainak végnapjairól. Több száz publicisztika, rádió- és lapinterjú szerzője és szerkesztője. Olyan szervezetek és vállalatok pr-tevékenységét segítette/segíti, mint az ORTT, a Magyar Államkincstár, a Szerencsejáték Zrt., a Nemzeti Szakképzési Intézet, a Magyar Villamos Művek Rt., a Levegő Munkacsoport, a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségi Közalapítványa és a Workania. A pályájuk elején álló tehetséges emberek megszállott támogatója. Kapcsolat: varga.mihaly@prherald.hu

Vélemény, hozzászólás?