HARMINCEGY évvel ezelőtt – 1986. április 26-án (szombaton) hajnalban a csernobili atomerőmű 4-es reaktorában gőzrobbanás történt, ami sorozatos tüzek és további robbanások nyomán a reaktor leolvadásához vezetett.

Innen már nincs kinek írni tőbbé

Innen már nincs kinek írni tőbbé

 

Megfelelő védőépületek híján a sugárzó anyag kiszabadult, és a szennyezés a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség adatai szerint közvetlenül 56 ember halálát okozta – más szervezetek nagyságrendekkel több halálesetet, elsősorban végzetes rákos megbetegedések tízezreit és legalább 40 ezer művi vetélést hoznak összefüggésbe a balesettel. Csernobil az akkori Szovjetunió egyik legmodernebb atomerőműve volt, az utolsó blokkját 1983-ban adták át.
A tragikus eset bizonyítja, hogy sem a korszerűnek gondolt technológia, sem az orosz szakértelem nem véd meg a balesetektől, az emberi felelőtlenség és a rossz politikai döntések következményeitől.
A csernobili katasztrófát az elhallgatott konstrukciós hibák, a téves és nem kontrollált vezetői beavatkozások, valamint a robbanás után elhallgatott információk tették igazán súlyossá.